Amikor az Üllői úton az észteknek szurkolt a kiábrándult magyar tábor…

Csütörtök este, az Észtország elleni felkészülési meccsen új időszámítás veszi kezdetét a magyar labdarúgó-válogatottnál, hiszen a feledhetetlenül sikerült A-divíziós Nemzetek Ligája-szereplés új polcra helyezte a nemzeti csapatot. A szurkolók egészen biztosan, a rivális edzők, játékosmegfigyelők, menedzserek pedig minden valószínűség szerint azt várják az Eb-selejtezőkön, hogy a mieink nem csupán uralni fogják a Bulgária, Montenegró és a Litvánia elleni mérkőzéseket, de meg is nyerik. Szerbia ellen pedig ki-ki mérkőzést játszanak, legvégül pedig eljutnak a németországi Európa-bajnokságra.

Marco Rossi a bolgár csapat felállásához igazodva választotta ellenfélül az észteket: a baltiak legtöbbször három belső védővel játszanak, és amióta Mladen Krsztajics tavaly nyáron átvette a bolgár nemzeti csapat irányítását, 3-5-2-es vagy 3-4-3-as felállásban küldte pályára övéit.

Az északiak legtöbbre taksált játékosa az Arsenal U23-as csapatának kapuját védő, 20 éves Karl Hein (1,5 millió euró). A válogatott gerince a hazai bajnokságban szereplő futballistákra épül.

Az észt válogatott a Nemzetek Ligája D-divíziójából makulátlan mérleggel jutott fel a C-be, nem elhanyagolható részlet, hogy ehhez Máltát és San Marinót kellett legyőznie két-két alkalommal. Ők az Eb-selejtezőkön Ausztriával, Azerbajdzsánnal, Belgiummal és Svédországgal néznek majd farkasszemet.

Mióta Észtország a Szovjetunió felbomlásával elnyerte függetlenségét, hat mérkőzést játszottunk velük. Az első találkozás emlékezetesre sikerült: 457 néző váltott jegyet a bevezetőben említett Üllői úti mérkőzésre, ez sokéves negatív rekord. El tudjuk ezt képzelni ma, amikor egy Nemzetek Ligája-mérkőzésre 200 ezres jegyigénylés érkezik, és a roham miatt óránként megbénul az online rendszer?

A csaknem totális érdektelenség 2003 novemberében azzal volt magyarázható, hogy a válogatott körüli teljesen alaptalan csodavárás után sokadik alkalommal huppantunk a földre, kerültünk a helyünkre. A Gellei-válogatott két hónappal korábban úgy utazott Rigába, hogy ha ott nem kap ki, egy fordulóval a selejtezősorozat zárása előtt pótselejtezőt érő helyen fogadhatja a lengyeleket hazai pályán. A lett csatár, Maris Verpakovskis azonban beleégette magát a memóriánkba, duplájával egyúttal elvágta a magyar csapat útját, amely a portugáliai Európa-bajnokságra vezetett volna (3–1-re győztek a lettek). A lengyelek elleni hazai vereség betette a kaput (1–2), egyedül San Marinót előzte meg selejtezőcsoportjában Magyarország.

Letargia lett úrrá a hazai szurkolókon, 457 bátor ember közülük mégis úgy döntött, hogy felveszi a télikabátot, és megnézi az észtek elleni évzárót, Gellei Imre hattyúdalát. Az észt válogatott akkor is Európa leggyengébb csapatai közé tartozott, ám olyan mérgező hangulat lengte körül a csapatot, hogy az már kimondottan a vendégeket segítette. Amikor a második félidőben a harmatos baltiak beszorították a hazaiakat a kapujuk elé, a magyar közönség elkezdett szurkolni nekik. Majd miután Észtország megszerezte a vezetést, keserű „szép volt, fiúk” skandálásba kezdett, és Meelis Rooba buktatása után észt tizenegyest követelt a felmutatott sárga lap helyett.

A kiábrándító mérkőzés után Gellei Imre elismerte, amíg ő töltötte be a szövetségi kapitányi tisztséget, soha nem játszott ilyen gyengén a válogatott. Búcsúzásképp sok sikert kívánt utódjának.

Gellei Imre (Forrás: MLSZ.hu)

Nem egészen három hónap múlva már csak 156 néző volt az újabb magyar–észt (5–0) meccsen – Bangkokban, a Király-kupa (ez nem a spanyol verzió) 35. kiírásában. Talán még e sorok olvasói közül sem sokan lettek volna kíváncsiak erre az összecsapásra, mementóként álljanak itt a gólszerzők: Rósa Henrik, Kerekes Zsombor, Rajczi Péter, Pollák Zoltán, Reinumäe Ott (öngól). A leginkább bizakodásra okot adó pozitívum az volt, hogy a szövetségi kapitányt ekkor már Lothar Matthäusnak hívták.

A 2014-es világbajnokság selejtezőin még mindenki reménykedett, amikor Hajnal Tamás góljával 2012 őszén győzött a nemzeti csapat Tallinnban (0–1), a „visszavágón” pedig ötöt rúgott a Puskás Ferenc Stadionban. A 2016-os Eb-hősök közül ekkor már a csapat gerincét adta Dzsudzsák Balázs, Gera Zoltán, Kádár Tamás, Szalai Ádám, Juhász Roland. Mindez mit sem ért Bukarestben, ahol több ezer magyar szurkoló szeme láttára kaptunk kijózanító pofont (3–0), az amszterdami 8–1 pedig trollkifejezéssé vált a magyar foci szakszótárában (nyócegyezés).

A legutóbbi észt–magyar és magyar–észt összecsapáson már Marco Rossi vezette a válogattat. Tallinnban a negyedik mérkőzésén állt a magyar kispad előtt, és üvöltött. A csapatszintű védekezés a közepesen gyengét sem ütötte meg, a Kádár, Orbán, Baráth Botond belső védőhármas pedig csapnivalóan játszott. Kádár Tamást az első gólnál megelőzték, a harmadiknál pedig téves helyzetfelismerés miatt nem sprintelt vissza a támadóval, miközben Gulácsi Péter a kapujában maradt. Szerencsére Szalai Ádám megmentett egy pontot.

Rossi tajtékozva nyilatkozott az M4 Sportnak a lefújás után:

„A védőmunka nem volt nemzetközi szintű. Akadt, aki már a meccs elejétől kilógott a sorból, és ez furcsa, hiszen volt tétje a mérkőzésnek. Az egyetlen pozitívum, amit érdemes kiemelni, hogy két ilyen gól bárkit megölhetne, de mi nem adtuk fel.”

Nagy levegőt véve nyugodtabban folytatta a sajtótájékoztatón. A válogatott az ő irányításával meccsenként egy gólt kapott addig a Nemzetek Ligájában, Tallinnban viszont hármat, az olasz pedig az összeszokottság hiányát és a védők közti távolságot jelölte meg a probléma okaként.

„Nem akarok az egyéni hibákról beszélni, nem fogok senkit hibáztatni, mert az edzőé a felelősség, és én vállalom ezt. Én hoztam a döntéseket, négy védőből kettőt kicseréltem, még ha az egyiket kényszerből is. Az, amit gyakoroltunk, lényegesen különbözik attól, amit ma láttam a pályán. Eszerint a játékosok nem voltak elég felkészültek, vagy nem koncentráltak úgy, ahogy kellett volna.”

A budapesti magyar–észt találkozón 2018 novemberében kiköszörülte a csorbát a csapat, 2–0-ra győzött, sőt a finnek elleni energikus játék és győzelem a feljutást jelentette a B-divízióba.

Marco Rossi ezúttal nyugodtabb meccsben reménykedhet (Forrás: Infostart)

Az akkor kispados Lang Ádám is kezdhet, Kleinheisler László pedig a sérült Schäfer Andrást helyettesítheti a 6-os poszton. 2018-ban Kalmár Zsolt kezdett, most valószínűleg csereként számol vele Marco Rossi, vagy Gazdag Dániel helyén veti be.

Felkészülési mérkőzés:

Március 23., 19.30: Magyarország–Észtország (Budapest, Puskás Aréna – tv: M4 Sport)

Kiemelt fotó: magyarfutball.hu