Amikor kiderül, hogyan működik a tehetségáramlás a magyar futballpiramisban

A Double Pass-jelentés varázsszó a magyar futballban, sokan hallottunk már róla, de kevesen tudjuk, mit is tartalmaz pontosan. Pedig nagyon fontos visszajelzést ad arról, milyen szakmai munka folyik a hazai labdarúgás alapját jelentő utánpótlás műhelyekben.

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2013-ban kérte fel a belga Double Pass-t (DP), hogy világítsa át a hazai klubok utánpótláscsapatait. Az audit háromévente ismétlődik. A belga cég olyan klubok műhelyeit ellenőrzi rendszeresen, mint a Bayern München, a Chelsea FC, az Arsenal FC vagy a VfB Stuttgart.

Eredetileg az akadémiákat is a Double Pass vizsgálta, ám az elitképzés irányítása és felülvizsgálata átkerült a Nemzeti Sportközpontok alá tartozó, sokáig Felcsúton, a Puskás Akadémián működő Labdarúgó Módszertani Központhoz, amely idén nyár óta egy kormányzati részleg, a sportállamtitkárság berkeiben dolgozik. A piramisba szervezett utánpótlásképzésben az akadémiák alatti második szintet a 28 tehetségközpont jelenti, őket továbbra is a DP világítja át, míg az alájuk tartozó körzetközpontok auditálása az MLSZ-nél maradt.

Mivel a versenyképesség szempontjából nagy jelentősége van egy ilyen vizsgálatnak, szerettünk volna teljes képet kapni a folyamatról, amelyben Árendás Tamás, a budaörsi tehetségközpont (BSC 1924 Futball Kft.) utánpótlás operatív vezetője segített nekünk.

Budaörsön három évvel ezelőtt is volt Double Pass-audit. A klub megfelelt a tehetségközpont támasztotta követelményeknek, az alapokkal elégedett volt a cég, ám 23 oldalas jelentésében több területen is fejlesztést tartott szükségesnek, ezeket keretes anyagunkban gyűjtöttük össze.

Árendás Tamás (Forrás: Budaörsi Sport Club)

Amin javítani kellett

A budaörsi tehetségközpont három éve megfelelt a Double Pass-auditon, de a cég számos kiemelt fejlesztendő területet jelölt meg. Hiányolták többek között

– a teljesítménymutatók és célszámok meghatározását az utánpótlás programban,

– az edzők strukturált értékelését, az edzés- és mérkőzésmegfigyelésekhez szolgáló objektív szempontrendszert,

– a játékosok félévenként tartott következetes írásbeli, szóbeli értékelését,

– az egyéni edzéstervek összeállítását,

– a részletes utánpótlás-toborzási (scouting) stratégiát,

– a játékosok terhelésének mérését, elemzését,

– több asszisztens edzőt és főállású edzőt,

– több egészpályás edzést az idősebb korosztályoknak,

– egy olyan főállású szakmai vezetőt az utánpótlásban, akinek nem kell megosztva több munkakört is ellátnia.

Az idei auditban augusztus 1-től lehetett feltölteni az adatokat a Double Pass online platformjára – 45 napon keresztül. Budaörsön három-négy vezető foglalkozott ezzel a munkával, 80-90 százalékban készen állt a dokumentáció a három évvel ezelőtti felmérés alapján.

Az alapadatok (játékoslétszám, szakemberek száma, költségvetés stb.) megadása után a 15 felületből álló dokumentumtárba kellett feltölteni minden egyéb anyagot, amelyre a Double Pass rákérdezett. Részletesen kellett megadni a szervezeti állományt, a tehetségközpontban dolgozó stábokat, például az egészségügyi csapat egyes tagjait, továbbá a pályák mennyiségét, a gyep típusait.

„Az audit nagyon alapos, mindenre kiterjedően átvizsgálja egy klub szakmai és gazdasági működését, de nekem úgy tűnik, hogy egy nemzetközi akadémiai szabvány alapján készítették az online felületet, amely több ponton eltér például a magyarországi tehetségközpontok viszonyaitól. Úgy is fogalmazhatok, hogy a felület túlmutat a mi lehetőségeinken, vannak olyan területek, amelyek az akadémiáknál még alaposabban szétbonthatók, de nálunk már nem, ez tükröződik a válaszainkból is.”

A működési szabályzat, klubfilozófia alapos szétszálazása azért volt fontos a belga cégnek, hogy lássák, a budaörsiek milyen alaposan tájékoztatják saját szakembereiket, a játékosokat, illetve a gyerekek szüleit a képzési rendszerük egyes alapelemeiről.

„Az audit során nekünk olyan részletekről is be kell online számolnunk, hogy milyen típusú hatos játékost szeretnénk nevelni. Hogy a kilences posztra inkább magas vagy nagyon gyors játékost keresünk. Meg kell adnunk, hogy mit várunk el a három a három elleni kisjátékokban, és azt is, hogy ha a kapusunknál van a labda, hogyan szeretnénk felépíteni a játékunkat. Mindezt a hétéves korosztálytól U19-ig.”

Mindebből az következik, hogy a hazai tehetségközpontok, ha akarják sem tudnák megúszni, hogy a legapróbb részletekig kidolgozzák a klub- és játékfilozófiát, illetve, ahogy Árendás mondja, a felállásokat, a játékhelyzeteket, a játékosprofilozást.

„Nálunk annyi a különbség az akadémiai szinthez képest, hogy a tervszerű utánpótlásképzésnek időt kell még hagyni, hogy komolyabb ráhatása legyen a felnőttcsapat életére.”

(Forrás: Budaörsi Sport Club Labdarúgó Szakosztály Facebook)

Fontosabbá vált, milyen pedagógus az edző

Edzéstervek, edzésmódszertan, oktatási módszertan, hibajavítás – a belga cég auditja során ezekről is hosszasan számot kell adni az online felületen, vagyis a Double Pass a legalsóbb korosztály esetében is kíváncsi rá, hogyan zajlik a tréning, és az edző elvárja-e, hogy a játékos hiba esetén saját maga jöjjön rá a megoldásra, ne a szakember rágja a szájába a megoldást. (Ezzel – a frontális edzői kommunikációval – speciel több magyar klubnál is volt probléma a DP korábbi jelentése alapján.)

A periodizációra is kíváncsi a Double Pass, vagyis, hogy a Budaörsnél játszott kétféle játékrendszerben az egyes elemeket, például a technikai gyakorlatokat mely korosztályban az év mely szakaszában milyen súlyozással kell ismételni. „Hogyan épüljenek fel ez alapján naponta, heti bontásban az edzések, hogyan kell játszania a csapatnak mérkőzésen, milyen stílusjegyeket kell bizonyos életkorig elsajátítani. Ezeket mind tartalmazzák az egységes alapelveket, programot tartalmazó dokumentumaink, amelyeket idén is feltöltöttünk a Double Pass rendszerébe.”

Árendás a vizsgálattól kissé elkanyarodva megjegyezte:

Így az vált fontosabbá, hogyan tud együttműködni, kommunikálni az edző, milyen pedagógiai érzéke van – természetesen azzal együtt, hogy folyamatosan fejleszti magát sportszakmai téren is.

Hangsúlyos szerepet kap az audit során a tehetségkutatás, a „talentképzés”. Tulajdonképpen ez adja az utánpótlás felépítésének a velejét, a Double Pass a tehetségképzést firtató kérdéseknél pedig arra kíváncsi, teljesül-e a tehetségáramlás a magyarországi piramisban a különböző szintek között. Vagyis az óvodáskortól a lokális nevelést végző grassroots egyesületekből (ez a magyar piramis legalsó, negyedik szintje) és körzetközpontokból időről időre a tehetségközpontba kerülnek-e a legügyesebbek, esetleg a Budaörs nevel-e játékosokat, akik még feljebb, az akadémiai szinten is megállják a helyüket.

Budaörsnek két körzetközponttal, Érddel és Dunaharasztival van szoros kapcsolata. Akadémiával nincs hivatalos együttműködés, persze nyitottak rá, hogy elvigyenek tőlük játékost. Évi több futballista került már tőlük akadémiára, az OTP Bank Ligában is több budaörsi nevelés játszik, ilyen például a Paksról nemrég Zalaegerszegre igazolt Sajbán Máté is.

„A játékosáramlás a régiós egyesületekből és a körzetközpontokból a 11-12 éves korosztályban a legaktívabb, félévente egy-három játékos érkezik hozzánk” – mondta az utánpótlásvezető. Nagy kérdés, hogy a szülők meg tudják-e oldani, hogy Érdről, Dunaharasztiból vagy más környező településről Budaörsre járjanak edzeni a gyerekek.

(Forrás: Budaörsi Sport Club Labdarúgó Szakosztály Facebook)

A társadalom számára hasznos embereket nevelni

Player care, vagyis szociális nevelés: a 2016-os Double Pass-jelentés általános kritikát fogalmazott meg arról, hogy a magyar klubok nem foglalkoztak eleget fiatal játékosaikkal a pályán kívül. „Mi is küzdünk ezzel a területtel – így Árendás. – Igyekszünk például anyagilag támogatni azokat a gyerekeket, akiknek nehezére esik kifizetni a tagsági díjat. Akiknek suli után, de még edzés előtt nincs ideje hazamenni tanulni, azok számára tervezzük egy tanulószoba kialakítását. A játékosok, a szülők számára is tartunk fogadóórákat, kisebb korosztályban itt egyéni értékeléseket is meg lehet osztani, már ami a srácok magatartását, viselkedését illeti. Fontos számunkra, hogy a gyerekek jól is tanuljanak a sport mellett, hiszen a felmérésekből pontosan tudjuk, hogy a kis játékosoknak csupán elenyésző részéből lesz profi futballista. Ezért fontos, hogy megpróbáljunk a társadalom számára hasznos, a sportot és a labdarúgást támogató embereket nevelni. Ez a mi pedagógiai munkánkon is múlik.”

Ehhez – ahogy a budaörsi operatív igazgató is elismeri – náluk strukturáltabb szervezeti felépítés kellene: szükség lenne plusz nevelőkre, pedagógiai asszisztensre, pszichológus bevonására. Mindez anyagi, szemléletbeli kérdés, hiszen „mentális karbantartás nélkül semmi sem működik magas szinten.”

Árendástól tudjuk, a megszokott sportorvosi, és egyéb fizikai felméréseken túl Budaörsön sporttudományos módszerekkel tarkított teszteket is tartanak, amelyre a stadion felújítása után hazai környezetben van lehetőség a kondicionáló teremben – külső szakemberek meghívásával.

A tehetségközpontoknak, így a budaörsieknek szeptember 14-ig kellett feltölteni a kért anyagokat a DP rendszerébe, kérdés esetén a cég munkatársai a rendelkezésükre álltak. Ezután következik az audit második része: a Double Pass külföldi szakemberei két-három fővel Budaörsre utaznak, megnézik a létesítményeket, edzéseket figyelnek, interjúkat készítenek a klub edzőivel, vezetőivel, az utánpótláskorú játékosok szüleivel. Vagyis ellenőrzik, hogy valóban úgy működik-e minden, ahogy arról a budaörsiek számot adtak az online platformon. A klubnak egyedül a tolmácsot kell biztosítania, más hivatalos költség nincs, hacsak az időmennyiséget nem váltjuk át forintokra, amennyit a BSC-nél eltöltenek a vizsgálati anyagok összegyűjtésével, feltöltésével és az interjúkkal.

„A 28 tehetségközpontot szeptembertől jövő februárig járja végig a Double Pass, hozzánk jövő év elején érkeznek a munkatársai. A vizsgálat teljes eredményét valamikor jövő márciusban vagy áprilisban vehetjük kézbe. A szövetség az egyes klubok előző vizsgálati eredményeivel veti össze az újakat, nem más egyesületekével, így valós képet kap az ott zajló munkáról. A Double Passtól kapott ajánlás figyelembevételével dönti el, hogy egy egyesület megtarthatja-e a státuszát, vagy alacsonyabb, esetleg magasabb szintre sorolják.”

Tudni kell, hogy a három évvel ezelőtti MLSZ-kritériumokhoz képest van néhány változás: ezek egyike, hogy egy tehetségközpont például csak akkor tarthatja meg a besorolását, ha 11 főállású alkalmazottal rendelkezik, U7 és U14 között minden edzőnek főállásúnak kell lennie.

(Forrás: Budaörsi Sport Club Labdarúgó Szakosztály Facebook)

A labdarúgó szövetségben minden tehetségközpont egy edzői végzettséggel is rendelkező mentor alá tartozik. Amikor az MLSZ megkapja a Double Pass jelentését egy klubról, a mentor elolvassa, és egyeztet a klubbal a dokumentumban szereplő megállapításokról, a kívánt fejlesztésekről. „Az MLSZ-ben tehetségközpontként van egy operatív és egy szakmai mentorunk is. Előbbi heti rendszerességgel jár hozzánk megbeszélésekre, edzéslátogatásra, nem csak a vizsgálat végén egyeztetünk vele. Ha kivetnivalót talál bármilyen játékfilozófiai kérdésben, a megfelelő edzéskörnyezet kialakításában, akár egy tréning intenzitásában, a pályán eltöltött aktív, illetve passzív időt tekintve, akkor jelez, és beszélgetünk róla, mi pedig csiszoljuk a javítani valókat.”

Kiemelt fotó: Budaörsi Sport Club Labdarúgó Szakosztály Facebook