Amikor nem feltétlenül a legjobb nyer – ilyen az ázsiai korrupció világa
A „Foul Play” című 2017-es dokumentumfilm a futballmérkőzések manipulációjának Ázsiában elterjedt sötét világába visz el minket. Oda, ahol kormányzati tisztviselők és klubtulajdonosok azon „dolgoznak”, hogy a mérkőzés végeredménye már jóval a sípszó előtt eldőljön. Az elv egyszerű: az alacsony fizetésű játékosok megvesztegethetőek, a kérdéseket felvető edzőket pedig a csapattulajdonosok minden további nélkül eltávolítják.
Az Interpol 2021 nyarán kiadott egy közleményt, amelyben arról számolt be, hogy egy összehangolt művelet keretében 28 országban csapott le az illegális szerencsejátékokkal és sportfogadásokkal foglalkozó bűnszervezetekre – számolt be a hírről a Telex. A SOGA (soccer gambling) VIII. nevű művelet ázsiai és európai országokat egyaránt érintett.
„Az illegális szerencsejátékok jelentős nyereséget termelnek a szervezett bűnözői hálózatok számára, és gyakran szorosan kapcsolódnak más bűncselekményekhez, például a pénzmosáshoz és a korrupcióhoz is. Az akciót az Interpol pénzügyi bűncselekményekkel és korrupcióval foglalkozó egységei koordinálták”
– írták a közleményükben.
Az Interpol összehangolt akciója nem egyszeri eset volt, a szervezet a 2016-os Európa-bajnokság idején is lecsapott, ahogy természetesen a fogadási csalás sem újkeletű jelenség. Ahogy egyre népszerűbb lett a labdarúgás, úgy lett egyre népszerűbb a hozzá kapcsolódó fogadás, és ennek mentén a korrupció, a csalás. Samantha Gorse és Simon Chadwick 2010-ben kiadott egy összefoglaló tanulmányt a sportbeli korrupcióról, amely a jelenség megértéséhez és megismeréséhez vihette közelebb az ezzel foglalkozó szakembereket. Az anyagban a szerzők a fortunaweb.hu weboldal összefoglalása alapján egyebek között megállapították, hogy:
- az európai bundázások nagy része (70 százalék) a futballt érintette;
- Európa (52,24 százalék) – és azon belül is leginkább az Egyesült Királyság – és Ázsia (28,36 százalék) felelős a fogadással összefüggő, tanulmányban vizsgált esetek 80,6 százalékáért. Az európai eseteknek 40 százaléka a futballban, 28,57 százaléka a lóversenyben fordult elő.
Ázsia, a fogadási csalók kedvelt terepe
És ha már fogadás és csalás, akkor Ázsia. Az ázsiai térség ugyanis a fogadási csalások egyik kedvelt terepe – nehezen ellenőrizhető, nehezen feltárható. A „Foul Play” a futballmérkőzések manipulációjának Ázsiában elterjedt sötét világába visz el minket. Oda, ahol kormányzati tisztviselők és klubtulajdonosok azon „dolgoznak”, hogy a mérkőzés végeredménye már jóval a sípszó előtt eldőljön. A dokumentumfilmben a skót edző, Simon McMenemy történetét követhetjük nyomon, aki a Fülöp-szigetek válogatottjának irányításával szerzett magának hírnevet, majd jött több dél-ázsiai klub a pályafutásában.
A mérkőzésszervezők vasmarokkal tartják kézben a játékot. A működési modelljük pedig egyszerű: az alacsony fizetésű játékosok megvesztegethetőek, a kérdéseket felvető edzőket pedig a csapattulajdonosok bármikor eltávolíthatják.
A „Foul Play” bizonyítékokkal tárta fel a csalás világát, ahol a nemzetközi tornákat pusztán a bundázás érdekében rendezik, a játékosok pontos utasításokat kapnak arra vonatkozóan, hogy pontosan mikor és mit kell csinálniuk. Ahogy McMenemy csalódottsága egyre nő, világossá válik, hogy a korrupció, amely az indonéz labdarúgást fojtogatja, ugyanaz, ami a régiót minden téren hátráltatja.
Kiemelt kép: media-amazon.com
Szerző
