„Amit tettem, nem varázslat” – interjú Balogh Tamással, a Brentford FC vezető kelet-európai tanácsadójával

– Elég bulvárosan hangzik, hogy magyart igazolt egy Premier League-csapat, de nem áll távol a valóságtól. A helyzet az, hogy a jövőben te vagy a Brentford FC-nél a Lead Eastern European Consultant. Gyerekkori álmod vált valóra?

– Nem olyan régen mondtam a volt kollégámnak, Darázs Tamásnak, hogy tíz évvel ezelőtt tudtam, mi akarok lenni tíz év múlva. Az volt a célom, hogy egy topligás csapatnál dolgozzak, és ezt el is értem. De az évek során annyi hatás, impulzus ért, annyi kapcsolat alakult ki, hogy jelenleg nem tudnám megmondani, hol szeretnék tartani tíz év múlva. Azt tudom, hogy a Brentford FC alkalmazásában szeretnék mindent elérni, amit csak lehet. Amikor 14-15 évesen a Football Managerrel játszottam, azt szerettem volna, hogy játékosokat figyeljek, utazzak, tárgyaljak, kapcsolatokat építsek ki. Sikerült.

Álommunka ez, mert azt csinálom, amit szeretek. Azt gondolom, ha valaki alázatos, alárendeli magát a munkájának, és hagyják dolgozni, akkor elérheti azt, amit szeretne. Fontos a MOL Fehérvár FC és Kovács Zoltán szerepe. Hagytak dolgozni, kibontakozni. Sok szerencse és sok munka eredménye, hogy végül így alakult a karrierem, de abban hiszek, hogy a szerencséért tenni kell.

– A székesfehérvári kispályás bajnokság, az Alba Liga mellett, 2013-ban kezdtél el dolgozni a MOL Fehérvár FC-nél. Voltál játékosmegfigyelő, Horváth Ferenc stábjában rövid ideig videóelemző, végül pedig vezető játékosmegfigyelő. De tömegsport rendezvényeket is szerveztél. Szóval a futball számos szegmensében tevékenykedtél. Miért maradtál a scoutingnál?

– A Vidinél először Burcsa Győző kérte, hogy nézzek meg egy-két játékost, mondjam el a véleményemet. De a fordulópontot Kovács Zoltán 2015. augusztusi érkezése jelentette. Az akkor újonnan kinevezett sportigazgató nem cserélt le mindenkit azonnal, adott időt, teret és lehetőséget a bizonyításra. Ez olyan jól sikerült, hogy scoutból végül vezető játékosmegfigyelő lettem. És bár tetszett és szerettem a videóelemzést, de Késedi Gábor (jelenleg is a klub első csapatának videóelemzője – a szerk.) érkezésével Kovács Zoltán azt szerette volna, ha a kapcsolatépítés területére koncentrálok, ezzel párhuzamosan pedig figyelem a potenciális játékosokat. Nyíltan elmondta azt is, hogy szerinte jobban tud hasznosítani a klub, ha a scouting irányába megyek.

– Erre a pozícióra a legalkalmasabb a személyiséged?

– Kommunikatív, nyitott embernek tartom magam. Élvezem, hogy utazhatok, hogy mindig új helyzeteket, problémákat kell megoldanom, hogy tárgyalásokat vezethetek. És azt is, hogy készülni kell arra, ha nem működik az A terv, akkor legyen B terv. A személyiségjegyeim alapján azt látom, ebben vagyok a legjobb. Persze az évek során alakult a látásmódon, nyugodtabb, megfontoltabb vagyok.

Forrás: Brentfordfc

– A nevedhez kapcsolódik a klub scouting rendszerének kialakítása, amelynek fő feladata a befektetésekről döntő sportigazgató támogatása. Mik voltak az alapelveid?

– Amikor 2017-ben vezető játékosmegfigyelő lettem, az alapokkal kellett kezdeni. Adatbázist hoztunk létre, külsős scoutokkal szerződtünk, nagyobb hangsúlyt fektettünk a videóscoutingra. Elkezdtük előszűrni a játékosokat, előre dolgozni. Fontos volt, hogy a számunkra elérhető bajnokságok legjobb játékosai egy helyen, egy táblázatban legyenek. Szétosztottuk a piacot, hogy ki, mire fókuszál. A labdarúgókról készült riportokat tároltuk, tároljuk, hogy mindent vissza lehessen követni. A vezetőség kérése egyébként pontosan ez volt: legyen minden tárolva, legyen minden követhető, visszanézhető. Olyan szakembereket választottam magam köré Pető Tamás, Darázs Tamás, Filipe Oliveira személyében, akiknek megvannak az erősségeik, amiből pedig egymást erősítő csapat tudott kialakulni.

Azt láttam a MOL Fehérvár FC-hez hasonló lehetőséggel rendelkező külföldi kluboknál, hogy ugyan nem dolgoznak nagyobb létszámmal, de jól le van osztva az, hogy ki, mit csinál. A legnagyobb feladatot a folyamatok összefogása jelentette. Már egy adatelemzőt, Takács Andrást is alkalmaz a klub, aki nem néz mérkőzéseket, csak az adatokkal foglalkozik. Ez azért fontos, hogy a végső döntést minden oldalról megtámogassuk.

Ha megfelelő a játékosról készült riport, és az adatok is rendben vannak, akkor kerül a labdarúgó a vezetőség elé. Amit tettem, nem varázslat. Azt gondolom, egy klub elvárásaihoz igazítva mindenhol ki lehet egy ilyen rendszert alakítani, legyen szó akadémiai vagy profi szintről.

– Nagyon fiatalon, 26 évesen lettél vezető. Fel tudtál erre a szerepre készülni?

– Nem. Mindig is aktív, proaktív voltam, egyszerűen ilyen a habitusom. De a tanfolyamon megszerzett tudásra mindenképp szükségem van. Amit el lehetett végezni, azt elvégeztem. Mellette a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem közgazdasági diplomát. Mire a bekerültem a futballba, már diplomás voltam. Napi szinten láttam, tapasztaltam, hogyan működik. Gyakorlatilag a klubbal együtt nőttem fel. Minden, ami kommunikáció, vezetésszervezés, azt próbáltam eltanulni, ellesni, de azt is láttam, fontos az alkalmazkodás, mert minden ember más. Ebben a szakmában a kommunikáció és a hitelesség a legfontosabb.

– Mi tesz valakit hitelessé?

– Próbálsz felkészült és naprakész lenni. Ha kérdeznek, akkor olyan választ adsz, ami meg is állja a helyét. Nem azért válaszolsz, hogy mondjál valamit. Próbálsz minél többet tudni, de ha valamit nem tudsz, akkor kérdezel, utánanézel. Fontos az alázat. Huszonévesen, amikor az ember belekerül a szakmába, kevesebb a kötelezettsége, tud kétszáz százalékkal dolgozni, építeni magát. Az ember látásmódja, rutinja az évek során alakul, változik. Ha már hitelesség, a Brentfordnál már most szembetűnő, hogy ha kérdeznek, akkor adnak időt a válaszra, de annak a végén átfogónak, komplexnek kell lennie.

– Miben változtál a legtöbbet az elmúlt majd tíz évben?

– Fiatalon, tele hévvel, nehezen fogadtam el, ha nem szerződtettük azt a játékost, akit jónak gondoltam. De idővel megértettem, hogy döntéstámogató, s nem döntéshozó vagyok. Ezt el kellett fogadnom. Azt is megértettem, hogy ez nem egyéni, hanem csapatmunka. Abban, hogy szintet tudok lépni, kellettek a kollégák, kellett, hogy Kovács Zoltán hagyjon dolgozni.

Forrás: NSO

– Annak ellenére, hogy a MOL Fehérvár FC-nél vagy épp a Ferencvárosnál régiós szinten egy kiépített a scoutrendszer van, összességében Magyarországon a játékosmegfigyelés még kezdetleges szinten van.

– Ez így van, de az elmúlt években sokat javult a helyzet. A Magyar Labdarúgó Szövetségnek már van videóelemző és scout képzése. Így az egy munkakörben, de különböző kluboknál dolgozók között kialakul a kommunikáció. Lényeges, hogy az MLSZ biztosítja a munkához szükséges rendszereket, például Instat, Wyscout, ahogy az is, hogy ha vannak lelkes, kvalifikált emberek, akik megkapják a megfelelő támogatást, képzést, akkor valami el fog indulni.

– Ez tény. A kérdés, hogy ezt a lehetőséget kihasználják-e.

– Ez már a klubokra tartozik.

– Mennyire vette figyelembe a vezetőség az ajánlásaitokat a MOL Fehérvár FC-nél?

– Mindig meghallgatták, odafigyeltek arra, amit mondtunk. Partnerként kezeltek. A kérdés mindig az, hogy az adott edző filozófiájába mennyire illik bele egy-egy játékos. Itt pedig elérkezünk ahhoz a ponthoz, hogy az edző dolgozik a játékossal. A döntést a vezetőség hozza.

– Marko Nikolics alatt a klub az utóbbi 20 év legszebb időszakát élte (bajnoki cím, Magyar Kupa-győzelem, Európa-liga-csoportkör). A szerb tréner tudta hogyan és milyen játékosokkal akar sikereket elérni. Távozása után azonban kissé kaotikussá vált a helyzet.

– Az tudni kell, hogy Marko Nikoliccsal volt idő összecsiszolódni. Sokszor, sok mindenben nem értettünk egyet, de sokat beszélgettünk. Egy idő után már csukott szemmel tudtam, hogy melyik játékos fog tetszetni neki, s melyik nem. De így is megpróbáltam olyat ajánlani neki, aki nekem tetszett. Hátha. Nikolics tudta mit akar, mi pedig ezt megtanultuk. Nikolics után jött Joan Carrillo. Előbbi egy defenzív, utóbbi már egy labdatartáson alapuló, sokpasszos játékot játszott. Aztán jött Márton Gábor, aki még offenzívabb focit játszatott, majd Szabics Imre.

– Kellett edzőt scoutolni?

– Információt kellett gyűjteni arról, hogyan dolgozik. Az edző kiválasztása nem tartozott a klub scouting részlegének fő tevékenysége közé. Ajánlottunk, megfigyeltünk, de nem több. Nyugat-Európában azonban már vannak kifejezetten edzőkre szakosodott megfigyelők is.

– A szakma hogyan változott az évek során?

– Amikor kezdtem, már létezett az Instat, a Wyscout, de az adatalapú elemzések, a statisztikák nem voltak ennyire kiforrottak. Sokkal gyorsabb minden. Vége van egy meccsnek este nyolckor, fél órával később már visszanézhető, ez korábban egy-két nap volt. Még gyorsabb lett a piac, még gyorsabban kell döntést hozni. A big data megjelenése nagyot lendített a szakmán.

Forrás: ORIGO

– Mikor tekinthető sikeresnek a scouting?

– Ha a klub elérte az előre kitűzött céljait, azokkal a játékosokkal, akikkel a játékosmegfigyelő is dolgozott. Hiába igazolsz egy jó játékost, ha a klub nem éri el célját, akkor nem lehetsz teljesen elégedett. Az, ha eléred a célt a rendszeren átment játékosokkal, és még értékesíted is, az csúcspont. Ha Magyarországról el tudsz adni, egy a magyarnál magasabb színvonalú bajnokságba, akkor elértél mindent. Ebből az értékesítésből kéne több.

– Ha már Magyarországról történő játékosértékesítés. A 2016-os, sikeres Európa-bajnoki szereplést követően felmerült a kérdés, kelendőbbek lesznek-e a magyar futballisták. De a várt fellendülés elmaradt, Nagy Ádám és Lang Ádám ugyan klubot váltott, de mindketten nemzetközi szinten alacsony összegért. Mi a helyzet a mostani, Nemzetek Ligája-sikerekkel?

– Az, hogy 4-0-ra verjük az angol válogatottat, csodálatos. Viszont, ha a legjobb tíz európai bajnokságot nézzük, akkor elmondható, nem egy-egy jó meccs miatt fognak valakit leigazolni. A jó teljesítmény inkább megerősítést jelent, hogy az adott labdarúgó készen áll a magasabb szintű futballra. Még egyszer mondom, egy jó meccs nem elég. Amikor 2016-ban felmerült ez a kérdés, akkor azt mondtam, nagyobb lesz a figyelem a magyar bajnokságon. Ugyanakkor nem biztos, hogy azt a játékost fogják szerződtetni, aki miatt Magyarországra jöttek, lehet, hogy találnak mást, aki érdekesebb.

Az elmúlt hat évben azzal kerültünk egy kicsit vissza a térképre, hogy legalább már eljönnek ide a szakemberek. Dedikálnak embert erre a régióra, próbálnak naprakészek lenni. Nem azonnal fog berobbanni a magyar piac.

Ez egy hosszabb folyamat: folyamatos jó válogatott teljesítményre, Eb-szereplésre, Európa-liga vagy Bajnokok Ligája csoportjelenlétre van szükség. Az is jó, hogy ha minél több 25 éven aluli játékos van a magyar válogatott keretében. Ez azt mutatja, több a piacképes labdarúgó. Azzal, hogy Marco Rossi több fiatalt, például Callum Stylest, Schön Szabolcsot, Vancsa Zalánt, Kerkez Milost, Bolla Bendegúzt is meghív a válogatottba, jót tesz. Vancsa beállása Olaszország ellen egy pozitív üzenet. Ha a nevesebb klubok azt látják egy 2004-es születésű labdarúgó játéklehetőséget kap, akkor annak utánanéznek, megnéznek róla néhány videót, és lehet közben találnak más, számukra érdekes futballistát. Ez a folyamat saját magát generálja.

– Térjünk át a Brentfordra. Hogy jött a megkeresés, és mit várnak tőled pontosan?

– Ez egy már meglévő jó viszonyból indult, régóta ismerem Lee Dykes-ot, a Brentford FC sportigazgatóját. Amikor körvonalazódott, hogy a csapat bennmarad a Premier League-ben, akkor Dykes jelezte, hogy foglalkoznának a kelet-európai régióval. A Brentford egy innovatív, nyitott szemléletű klub. Pontosan tudják, ahhoz, hogy olyan játékost találjanak, aki a PL-ben megállja a helyét, fel tudnak építeni, majd később eladni, ahhoz időben kell reagálni.

– Mit várnak tőled pontosan?

– Hogy a lehető legtöbbet tudjam a régióról, legyek aktív. A meghatározott elvek mentén folyamatos kövessem a játékosokat. Ki, hol, hogyan teljesít. A klub azt szeretné, ha egy labdarúgó a régióból indul, és egy nívósabb bajnokságban is kitűnik, akkor már legyen róla információja. Legyen benne a rendszerben. A munkám elején még mélyebben el kell merülnöm a kelet-európai régióban. És meg kell ismerem a Brentford rendszerét is. Amit már most látok, nagyon nyitottak, jó a kommunikációjuk, lényegre törően dolgoznak. Precíz és aprólékos munkát várnak el. Fontosak számukra a prioritások.

– Budapestről fogod alapvetően végezni a munkádat, de sokat kell majd utaznod. Mennyire családbarát szakma ez?

– Ha a feleségemet kérdezed, akkor egyáltalán nem. Régen többet utaztam, mióta két gyerekem van, próbálom megtalálni a munka-magánélet egyensúlyt. Már csak akkor utazom, ha úgy látom, van értelme. Ez részben a koronavírus-járvány hatása is. Még tudatosabban dolgozom, mert tény, fontos élőben látni a játékost, mit csinál, amikor a kamera nem mutatja, hogyan beszél a bíróval, csapattársaival, edzőjével, de már csak akkor utazom, ha valaki átment a rostán.

Kiemelt kép: NSO