Angliában az első osztály meccsein esik átlagosan a legtöbb gól
A Premier League minden bizonnyal a világ legnépszerűbb futball-bajnoksága: kivételes képességű edzők, világklasszis játékosok, utánozhatatlan mérkőzések, drámai pillanatok – valószínűleg sokan ilyesmi vagy ehhez nagyon hasonló tényezőket sorolnának fel akkor, ha a PL különleges vonzerejét és utánozhatatlan atmoszféráját kellene jellemezni.
Az angol futball alsóbb ligáiban azonban teljesen más légkör uralkodik, a játék stílusa, az összecsapások képe nem sok mindenben hasonlít az első osztályra, azt azonban kár lenne tagadni, hogy ugyanúgy megvan a maga bája ezeknek a pontvadászatoknak, sőt, kifejezetten izgalmas karakterisztikája van egy-egy Championship-, League One- vagy éppen League Two-találkozónak.
A The Analyst-en nemrég megjelent tanulmány magyar nyelvre történő átültetésével ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a téma iránt érdeklődők egy átfogó betekintést kaphassanak arról, milyen is az a hamisíthatatlan brit labdarúgás. Többrészes elemzésünk első felvonásában főként a labdával történő játékra és a passzok sajátosságaira helyeztük a fókuszt, de a sportág olyan apró finomságairól is szót ejtettünk, mint a bedobások száma vagy éppen a tiszta játékidő hossza. A folytatásban főként a támadójátékot vesszük górcső alá, így részletesen is utánajárunk annak, hogy a helyzetek minőségét; a kapura lövési kísérletek típusait, átlagos távolságát és volumenét; valamint a lehetőségek gólra váltását tekintve milyen tendenciák figyelhetőek meg az angol professzionális foci piramisának különböző polcain.
A látványosság egyik leggyakoribb fokmérői, vagyis a gólok
Persze biztosan vannak olyan szurkolók, akik számára egy utolsó emberes szerelés, egy hatalmas védés vagy éppen egy nem mindennapi csel jelenti azt az élvezeti faktort, amiért képesek 90+ percen keresztül akár a stadionban, akár otthon a televízió előtt ülve végignézni egy mérkőzést. A legtöbben azonban több, mint valószínű, hogy elsősorban a gólok miatt választják a kikapcsolódás ezen formáját.
Ha egy átlagos rajongónak kizárólag a találatok mennyisége alapján kellene eldöntenie, melyik bajnokság összecsapásaira essen a választása, akkor a Premier League-gel járna a legjobban. A 2019-20-as szezon kezdete óta az első osztály meccsein esik átlagban a legtöbb gól, de az utána következő sorrend már egyáltalán nem olyan magától értetődő, mint ahogy azt az első részben taglalt mutatók esetében láthattuk. Egy tipikus League One-találkozón (2,64) a vizsgált periódusban valamennyivel több gól esett, mint a Championship-ben (2,47), míg ha nem is utcahosszal, de a legritkábban a negyedosztály kapusainak kellett kiszedniük a labdát a saját kapujukból (2,45 gól/meccs).
Kizárólag a szerzett találatokat figyelembe venni nem biztos, hogy a legbölcsebb dolog, ugyanis azok összesített száma megannyi tényező függvénye, elég csak a kapu elé kerülő játékosok koncentrációjára, aktuális formájára vagy például általános befejezési képességeire gondolni. Éppen ezért érdemes inkább a várható gól indexre hagyatkozni, amely talán jobban jelzi azt, hogy milyen minőségű lehetőségekből sáfárkodtak a csapatok.
A most zajló idényben a legnagyobb alulteljesítők között Callum O’Hare (8,3-as xG/3 gól) és Jordan Hugill (10,1-es xG/4 gól) nevét találjuk. Az alábbi ábrán egyértelműen az látszik, hogy az alacsonyabb osztályok felé haladva egyre csak csökken a mérkőzésenkénti várható gól paraméter, ami a League One esetében 2,57-es xG-t takar. A 2021-22-es és a 2020-21-es League Two szezonok voltak ebből a szempontból a legkevésbé szórakoztatóak.
Forrás: The AnalystA lövések száma, típusainak jellegzetességei
Az iméntiek tükrében azt gondolhatnánk, hogy a tényleges gólokhoz és az xG-hez hasonlóan a lövések volumenében is hasonló trend lenne a logikus. A tényleges helyzet azonban az, hogy ha nem is totálisan, de némileg másképpen fest a sorrend. Noha a Premier League találkozókon volt átlagosan a legmagasabb a kísérletek száma (24,8/meccs), de a harmad- (24,4), illetve a negyedosztályban (24) is több próbálkozást jegyezhettek fel a statisztika iránt érdeklődők, mint a másodosztályban (23,2).
Tekintettel arra, hogy a játékszer kézzelfoghatóan több időt tölt a levegőben a League One és a League Two pályáin, így mindenképpen érdemes lehet közelebbről is megvizsgálni a fejesek mennyiségét. Jóllehet, hogy a játék ezen elemének alkalmazásával tipikusan nehezebb bevenni a kaput, viszont ennek ellenére még 2022-ben is megannyi alacsonyabb ligás csapat (és persze néhány PL-együttes is) épít ezekre a szituációkra. De pontosan milyen arányban vannak ezek a klubok rászorulva a levegőben kialakított helyzetekre, és milyen különbségek mutatkoznak az egyes ligák relációjában ennek kapcsán?
Aligha ér bárkit is meglepetésként az a tény, hogy a fejesek összes lövéshez mért hányada a Premier League-ben a legalacsonyabb, egészen pontosan 20,4% a 2019-20-as idény kezdete óta eltelt időszakot tekintve. A másod-, a harmad- és a negyedosztály között viszont szinte alig érzékelhető a differencia, ugyanis a League One-nál ez a megoszlás 22,6%, a Championship-nél és a League Two-nál pedig egyaránt 22,8%.
Ezen túlmenően a rögzített játékhelyzetekből leadott próbálkozások száma sem egyenlő a vizsgált bajnokságokban, legyen szó akár közvetlen szabadrúgásról, akár szögletből/pontrúgásból kialakított lövésről. A PL-ben minden 15., a másik három sorozatban ezzel szemben minden 12-13. kísérlet született álló játékhelyzetből.
A minőség kiemelt jelentősége
A legmarkánsabb eltérés mindazonáltal a lövések területi eloszlásában érhető tetten, ami bizonyára nagyban hozzájárul a már említett különbséghez a mérkőzésenkénti gólok mennyiségét illetően. A sportágban megjelenő matematikai-statisztikai módszereknek és a tudomány rendkívül gyors térnyerésének köszönhetően drasztikusan kevesebb ízben döntenek úgy a játékosok, hogy 20-25 méteres távolságról, pláne még messzebbről megéri lövéssel próbálkozni. A különféle modellek (gondoljunk csak az xG-re) és a belőlük levonható fontos következtetések manapság már egyértelműen beépültek nem csak a stábok és a vezetőedzők, azaz menedzserek, de bizony a játékosok fejébe is, és érezhetően hatást gyakorolnak rájuk. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a modernkori futball legkiválóbb csapatainak közös vonása, hogy ők a leghatékonyabbak a labda gólszerzés szempontjából legkecsegtetőbb pozíciókba történő eljuttatásában.
Forrás: The AnalystHa még mélyebbre ásunk a lövések terén, akkor arra lehetünk figyelmesek, hogy nem csak a boxon belüli kapuralövések megoszlásában, hanem a még távolabbról érkező kísérletek viszonyszámában is kísértetiesen hasonló mintázat rajzolódik ki. Az első osztályban csupán minden 5., a negyedosztályban viszont már minden 4. lövésről elmondható, hogy 25 méternél messzebbről sütötték el.
Forrás: The AnalystAz előbb ecsetelt jellemvonás számos különféle tényezőre vezethető vissza, de az egyik legérdekesebb faktor kétségkívül az úgynevezett „cut-back” passzok népszerűségének növekedése az elmúlt évekből. Az ilyen típusú átadások Pep Guardiola filozófiájának az egyik olyan alappillérét jelentik, amely a katalán edzőzseni által irányított csapatok játékát nézve egészen egyértelműen kivehető és azonosítható. Ezek a fajta passzok azért is roppant mód hatékonyak, mivel az akciót befejező játékos rendre kifejezetten közelről tüzelhet, mindezt gyakran úgy, hogy a kapus még nem vette fel az adott helyzetben célravezető testpozíciót.
Nem is lehet kérdés, hogy a korábbi bekezdésekben részletesen kibontott aspektusok – közelebbről leadott lövések, kisebb mértékű ráutaltság a rögzített szituációkból és a fejesekből generált helyzetekre – együttesen sokkal jobb minőségű és nagyobb volumenű gólszerzési lehetőséget eredményeznek. És ahogy azt az alábbi diagram is érzékelteti, a lövések gólra váltási arányszáma, azaz az ún. konverziós ráta a PL-ben a legmagasabb. Érdekesség, hogy a 15 gólos Kane Hemmingsnek (Burton Albion) és a 12 találatot jegyző Jordan Grahamnek (Gillingham) köszönhetően – mindkét játékos 30%-kal értékesítette a helyzeteit – a League One 2020-21-es idényében mért 11,2%-os mutató a tanulmányozott periódus dobogójának a legfelső fokát jelenti.
Forrás: The AnalystÖSSZEGZÉS
Az elemzés ezen fejezetében alaposan a számok mögé néztünk annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb körűen és megalapozott módon értékelhessük az angol professzionális futball ligák sajátosságait. Az említett adatok alapján kijelenthető, hogy a Premier League nem csupán az ott irányító világklasszis edzők és a bajnokság hírnevét öregbítő fantasztikus kvalitású játékosok vonatkozásában emelkedik ki a piramis alacsonyabb szintjein lévő pontvadászatokkal összevetve, hanem bizony a látványosság tekintetében is egyedülálló, ugyanis az első osztály mérkőzésein esik a legtöbb gól és szintén ott alakítják ki a csapatok a legjobb minőségű helyzeteket.
A lövések száma alapján a Championship mondható a legkevésbé izgalmasnak, ha viszont valaki éppen a fejesekért rajong, akkor számára a másodosztály találkozói nyújtják majd minden bizonnyal a legtöbb élvezetet. És végül, de nem utolsó sorban megállapítást nyert, hogy minél alacsonyabb polcról beszélünk, annál magasabb a büntetőterületen kívüli és a távoli lövések részaránya, valamint annál alacsonyabb a „cut-back” passzok volumene is.
Kiemelt fotó:
Szerző
