Antoine Semenyo: a nagyoknak egykor nem kellett, most vele venné tűz alá a Manchester City az éllovas Arsenalt

„Azokban az években, amikor igazán sikeresek voltunk, nemcsak a csatárok lőtték a gólokat, hanem a szélsők és a középpályások is. Most is szükségünk lenne erre az erényünkre” – mondta Pep Guardiola december elején, és már akkor sejteni lehetett, ha úgy érzi, mindez a jelenlegi állománnyal nem megoldható, megkeresi azt az embert, akivel igen. Úgy fest, megtalálta. Antoine Semenyo személyében.

Ahhoz ugyanis, hogy az Arsenalnak továbbra is valós kihívója legyen a City – „bájdövéj” az egyetlen számottevő az idén –, kellett neki minimum még egy olyan futballista, aki rendkívül gólerős, de nem Erling Haaland posztriválisa, hanem aki mintegy mentesíti a norvégot az állandó góllövési kényszer alól, vagy legalábbis fokozza a City támadópotenciálját. Egy másik olyan csatár, aki képes roppant veszélyesen futballozni, akit egy pillanatra sem lehet szabadon hagyni, aki Haalandhoz hasonlóan védőjét a hátára véve is képes betalálni, de nem centerposztról, hanem lehetőleg a szélről indulva. Mert hát hiába remek az egy az egy elleni játékban Jérémy Doku vagy Savinho, egyikük sem különösebben gólveszélyes. Ők nem góllövésre születtek. Semenyo igen. Vagy legalábbis sokkal inkább megvan ezen képessége.

Mert az igaz, hogy 90 perces átlagban kevesebb helyzetet teremtett idén a Bournemouth-ban, mint a manchesteri Ryan Cherki vagy Doku, gólérzékenysége mindkettejükét messze felülmúlja.

Tíz gólt szerzett már a Premier League-ben, ráadásul 55 százalékban eltalálja a kaput, ami a második legjobb mutató a minimum öt gólt szerző játékosok között.

Haaland és Jean-Phillippe Mateta után Semenyo próbálkozott a legtöbb kapuralövéssel, de hogy az egy az egy elleni helyzeteket is gondolkodás nélkül felvállalja, azt jól jelzi, hogy 76 cselezési kísérlettel jelentkezett, ami a negyedik legtöbb idén a PL-ben.

A legfontosabb erénye azonban mégiscsak a gólra törő és a kaput egyre jobban érző játéka, ami a valamelyest megváltozó Guardiola-taktikában különösen lényegessé kezd válni. A némileg módosuló Guardiola-futball a még mindig létező türelmes játék mellett valamivel nagyobb hangsúlyt fektet a gyors átmenetekre, amelyhez Haaland, Phil Foden, Doku, Tijjani Reijnders személyében meg is vannak az emberei, s amelybe nagyon is illik Antoine Semenyo. De hogy a játékfelfogás változását számokkal is igazoljuk: a City idén több gólt szerzett gyors ellentámadásból, mint az előző két szezonban összesen! És ebben a futballban Semenyo gyorsasága, hogy első szándékból kapura tör, hogy mindkét lábbal veszélyes, igencsak hasznos. Hosszú labdákkal is meg lehet játszani, mert elképesztő fizikumának köszönhetően képes megtartani azokat, ugyanakkor képes megfutni a területet, ha történetesen nem lábra kapja.

„Nagyon, nagyon, nagyon különleges futballista – mondta róla korábban Guardiola. – Elképesztően energikus, magabiztos, nehéz megállítani. Nagyon jól támadja az üres területeket, és ha nála van a labda, mindig azt lehet érezni, valami történni fog. Az a játékos, aki különlegessé teszi a bajnokságot. Tetszik a bátorsága, hogy annyira labda- és sikeréhes.”

Valóban az, nem csoda, hogy a top 6 másik öt együtteséből négy ugyancsak nagyon akarta. A Manchester United, a Chelsea, a Tottenham és a Liverpool is. Semenyo azonban a Cityt és Guardiolát választotta. És ő lehet a záloga annak, hogy a City tényleges riválisa legyen az „ágyúsoknak” a bajnoki aranyéremért vívott harcban. Mert mégiscsak új kapukat nyit meg a manchesteriek támadójátékában, egy kicsit más, mint a City többi gólfelelőse: Haaland a két lábon járó gólgép, a remek befejező; Foden a technika és a játékintelligencia megtestesítője, aki a tizenhatoson kívülről is veszélyes; a Lyonból szerződtetett Cherki maga a finesz és a virtuózitás. Semenyo pedig az őserő, a dinamika, az atletikusság, akinek a lábát ágyúgolyóként hagyja el a labda. Az pedig, hogy kétlábassága révén a pálya mindkét oldalán ugyanolyan klasszis teljesítményre képes (miközben játszhat a csatár mögött/mellett is), csak hab a tortán.

Mindezeken túl kis területen is életveszélyes, technikailag szintén remek, mindemellett pedig kiszámíthatatlan; elviheti a védő jobbján és balján is a labdát, bármelyik lábával lőhet aztán, ahogy azt tenni is szokta: az előző szezon kezdete óta 162 lövéssel próbálkozott, 75-ször jobbal, 87-szer ballal. 20-szor gól lett belőle. Utolsó bournemouth-i góljával, a Tottenham ellen az utolsó pillanatban szerzett győztes találatával Semenyo stílusosan búcsúzott, vagy fogalmazzunk inkább úgy, méltón a Vitality-stadionbeli hároméves produkciójához. Ahol klasszissá érett.

Elutasítások sora után kapta meg a lehetőséget

Nem mindig lehetett azt gondolni, hogy Semenyo valaha is eljut a csúcsra. Gyerekkorában csupa elutasításban volt része: az Arsenal, a Spurs és a Millwall sem tartotta érdemesnek arra, hogy az akadémiájára felvételt nyerjen. 15 éves korában nyolc héten át tesztelte a Crystal Palace, végül abbanmaradtak a dél-londoniak, hogy nem elég jó. Addigra tulajdonképpen lemondott arról, hogy profi futballista legyen. Egy egész éven át nem is focizott, mígnem nagybátyja jelezte, lenne esélye egy próbajátékra. Nem valamely hagyományos nagyklubban, hanem a Bisham Abbey nevű sportközpontban, ahol aznap épp a korábban rövid ideig a Leeds felnőtt csapatát is irányító Dave Hockaday felügyelte a kiválasztást. És ha nem is találta menten zseniálisnak a 16 éves Semenyót, valamit meglátott benne.

Azt ajánlotta szüleinek, fiuk költözzön Swindonba, ahol a Wiltshire Sports Akadémián tanulhatna és futballozhatna, eközben a bristoli South Gloucestershire and Stroud College-ban (SGS) is játszhatna, amelynek Hockaday a futballvezetője, egyszersmind az U18-as együttes edzője. Jó választásnak tűnt, minthogy az iskola csapata rendre számos akadémiai együttessel meccselt, amelyeken Semenyo megmutathatta magát. Így szúrta ki magának a 17 éves játékost a másodosztályú Bristol City. Semenyo kiváló fizikuma és robbanékonysága már akkor megmutatkozott, a Bristol mégis rendre kölcsönadta tovább erősödni. Előbb a hatodosztályú Bath-nak (délelőtt anyaklubjával edzett, délután a félamatőrökkel), aztán a negyedosztályú Newportnak, végül a harmadik ligás Sunderlandnek.

20 évesen, a kölcsönjátékokból visszatérve kezdett csak el rendszeresen az első csapatban futballozni. Nem akárhogy. A 2021–2022-es idényben nyolc góllal és 12 gólpasszal vétette észre magát – a Bournemouth-nak fel is tűnt. 2023 januárjának végén 10 millió fontot sem sajnált érte kifizetni a Premier League-klub. Minthogy 62,5 millió fontért (28 milliárd forint) adta tovább a Manchester Citynek, története egyik legjobb üzletét kötötte.

Persze ha Semenyo bajnoki címhez vagy BL-győzelemhez segíti újdonsült együttesét, ugyanezt elmondhatja majd a City is. 

Borítókép: BBC/Getty Images

A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.