Az albán labdarúgás jövőjét jelentheti a Shpendi ikerpár

Annak ellenére, hogy Albánia lakossága „csak” valamivel több mint hárommillió fő, a nagyvilágban a felmérések szerint mindegy nyolcmillió ember vallja magát albánnak. Koszovó után a harmadik legnagyobb lélekszámú albán lakosság Olaszországban található, ott mintegy hétszázezren élhetnek. A Shpendi család még gyermektelenül költözött ki 1997-ben Anconába, a jobb élet reményében, és hat esztendővel később itt születtek meg az ikrek, Stiven és Cristian. A két elválaszthatatlan fiú gyorsan a labdarúgás szerelmese lett, és korán, már hatéves korukban szervezett körülmények között futballoztak, a Pesaróban működő Real Metauro nevű amatőr egyesületben.

„Stivennel különleges a kapcsolatunk. Kiskorunk óta mindig együtt voltunk, jóban is, rosszban is, és mindig mindent megosztottunk egymással”

– mondta Cristian.

Serdülőként a San Marinó-i akadémiára kerültek, ahol először tapasztalhatták meg, milyen is sokkalta magasabb szintű edzések közepette futballozni, s ekkorra teszik mindketten, hogy eldöntötték, profi labdarúgók akarnak lenni. A miniállam utánpótlásából nem lehetett annyira kitűnni, mert nem jártak országszerte mindenféle tornákra, hogy a legnagyobb nevű klubokkal is megmérkőzzenek, de Cesena épp elég közel van ahhoz, hogy az ottani csapattal rendszeresen találkozzanak. Nem is volt meglepetés, hogy a „Cavallucci Marini” egyik megfigyelője kiszúrta az ikreket, és el is tudták őket csábítani az ifjúsági akadémiára.

És a két 16 esztendős testvér rögtön az első idényében óriásit villantott. Az Allievi Nazionali U17-es korosztályában ketten alkották a Cesena támadósorát, és 16 mérkőzésen Cristian 14, Stiven pedig 11 gólig jutott. A következő, a 2020-2021-es idényt már a Primavera 3 bajnokságban töltötték, ahol egészen a döntőig meneteltek – ott az Arezzótól kikaptak –, és itt is 16 meccsen léptek pályára, amelyeken 15, illetve 13 alkalommal voltak eredményesek, ismét Cristian járt egy kicsit előrébb.

„Gyakran előfordult, különösen a nyári tornákon, amikor gyerekek voltunk, hogy mindketten versenyben volt a legjobb góllövő címért. De sajnos előfordult, hogy összekevertek minket, és rosszul jegyezték fel a gólokat, ezáltal egyikünknek kedvezve a másik kárára” 

– emlékezett vissza Cristian.

Természetesen a teljesítményükre felfigyelt William Viali, az első csapat edzője is, aki már a 2020-21-es idény során többször is meghívta a fiúkat a felnőttek edzésére. Ugyan akkor még nem kerültek egyszer sem a keretbe a harmadosztályú csapatnál, ám a nyári felkészülést végigcsinálták az első kerettel, és 2021 őszén jöhetett a bemutatkozás. Cristian már a nyáron lehetőséget kapott a Coppa Serie C sorozat első fordulós mérkőzésén, aztán szeptember végén a bajnokságban is bevetették, Stiven pedig október elején kapta meg első perceit a felnőttek között. Időközben meghívást kaptak az albán utánpótlás-válogatottba is, ahol ugyancsak együtt küzdhettek a szüleik hazájának sikereiért.

Azért összességében a 2021-2022-es idény mindkettőjük számára még sokkal inkább a Primavera 2B csoportjáról szólt. És itt meg is fordult a felállás, ezúttal a 20 meccsen 23 gólig és 7 asszisztig jutó Stiven volt az eredményesebb, Cristian ezúttal 17 találkozón „csak” 15 alkalommal volt eredményes és neki is összejött a hét gólpassz. A szezon végén pedig szépen feltették a pontot az i-re, a Primavera 2-es bajnokság Szuperkupa-döntőjét úgy nyerték meg 4–1-re az Udinese ellen, hogy két-két gólt szereztek, Cristian pedig egyszer kiszolgálta a testvérét is.

Aligha meglepetés, hogy a 2022 szeptemberében elrajtoló szezonban már a felnőtt keret tagjai voltak a 19 éves fivérek, az újonnan kinevezett vezetőedző, Domenico Toscano számított rájuk, és úgy várhatták a meccseket, hogy jó eséllyel ezúttal is egymás mellett fognak játszani elég sok esetben. Ez rögtön a nyitó mérkőzésen így is alakult, ám ez a találkozó választóvonal lett a karrierjükben, ugyanis míg Stiven gólt szerzett, addig Cristian összeszedett egy sérülést. Ugyan az igazi áttörés Stiven számára is csak januárban jött el, amikor sorozatban négy meccsen betalált, és összesen hatszor volt ez idő alatt eredményes. A szezon végén 12 találattal a veterán Simone Corazza mögött második lett a házi góllövőlistán. Ikertestvére mindössze háromszor volt kezdő és egyetlen gólja, illetve asszisztja volt 16 mérkőzésen.

„Nagyon nem úgy ment a játék, ahogy szerettem volna. Az első mérkőzést követően a sérülések és a korlátozott játékidő miatt nem tudtam a legjobb formámat hozni. De Stiven megcsinálta, és büszke vagyok rá” 

– adott a szezon végén helyzetjelentést Cristian.

Volt is mire büszkének lennie, mert testvére a remek teljesítménye jutalmául egy élvonalbeli szerződést is kapott, bekopogtatott érte az Empoli FC. A toszkánai klub kétéves kölcsönjátékot követően fizeti ki a kétmillió eurós vételárat, amihez van némi bónusz is, az esetleges továbbadásakor pedig 15% a Cesenát illeti majd. Stiven sikere duplán öröm lehetett Cristiannak, hiszen így megnyílt az út a kezdőcsapatba. Az együttes Toscanóval már 2022-23-as idényben is remek volt (második lett a harmadik liga B jelű csoportjában), a jelenleg zajló szezonban pedig még jobb lett. Utcahosszal vezetik a bajnokságot, és ebben elévülhetetlen érdemei vannak az immár egyedül maradó Shpendi-fivérnek. Cristian 16 találatnál tart és vezeti a góllövőlistát, amivel alighanem meg is alapozza azt, hogy a következő idényben már ő is magasabb szinten szerepelhessen. Egyelőre azonban élvezi azt, amit a várostól és a szurkolóktól kap.

„Nagyon kötődőm ehhez a klubhoz, a Cesena lehetőséget adott nekem és a testvéremnek, hogy olyan futballt játszhassunk, ami nekünk való. És ott vannak még a szurkolók. Csodálatosak! Micsoda show-t csinálnak a meccseken! Mindig tele vannak a lelátók, soha nem hagyják abba az éneklést. Ők jelentik számunkra a tizenkettedik embert a pályán”

– mondta Cristian.

(Forrás: Cesena FC)

Eközben Stivennek a Serie A-ban meg kell tapasztalnia azt, hogy milyen is az, amikor nem emelkedik ki a mezőnyből a képességei révén, nem hogy a bajnokságot, még a keretet illetően sem. Noha a hozzáállására továbbra sem lehet panasz az elmondások szerint, a Serie A már egy másik szint, mint a harmadosztály. Hiába lépett pályára 11 alkalommal, ezek közül csak négy alkalommal volt kezdő és átlagban alig több mint félórát kap. Gólt és gólpasszt az élvonalban egyelőre nem ért el.

„Nem támasztottam magammal szemben semmilyen konkrét elvárást. Teljesen más világba érkeztem, mint a Serie C. A személyes célom az, hogy az új csapattársaimmal együtt sokat fejlődjek. Szeretném látni, mi fog történni az idény során. Tisztában vagyok vele, hogy nagyon nehéz lesz beilleszkedni, különösen az elején, de mindent megteszek majd, hogy jól teljesítsek”

– mondta Stiven az újságíróknak a szerződtetése után.

Stiven helyzete remek például szolgálhat Cristian számára, akit több csapattal is összeboronáltak már, ám ha feljut a Cesenával a Serie B-be, akkor talán az lenne a leglogikusabb lépés a fejlődése folytonossága érdekében, ha maradna a klubnál. Talán nem túlzás azt állítani, hogy jó helyen van és a második vonalban megtehetné a következő lépést a karrierjében. És igazából az sem lenne nagy meglepetés, ha a testvére is ebben a ligában szerepelne a következő évadban, mert az Empoli nem remekel az élvonalban, és ha kiesnek, a másodosztályban biztosan több esélyt kapna a bizonyításra Stiven is. Az viszont egészen biztos, hogy az albán nemzeti válogatott rövidesen két jó képességű támadóval számolhat, mert a májusban a 21. születésnapjukat betöltő fiúk már kopogtatnak is azon a bizonyos ajtón.