Az alma meg a fája – apa-fia párosok a Formula–1-ben
Az autósport világában átok és áldás is lehet, ha az ember híres családból származik – motiválhat és extra nyomást is rakhat a pilóta vállára, ha jól ismert a vezetékneve. Az biztos, hogy az alábbi listán szereplők esetében apáról fiúra szállt a tehetség és a versenyzés szeretete.
null
Keke és Nico Rosberg
Mindössze két apa-fia páros van a Formula–1 történetében, amelynek mindkét tagja világbajnoknak mondhatja magát. Keke Rosberg még Finnországot képviselve szerezte meg a Williams színeiben az 1982-es világbajnoki címet – külön érdekesség, hogy csupán egy győzelmet aratott abban az idényben, ezzel pedig az F1 történetének második olyan versenyzőjévé vált, aki egy elsőséggel hódította el a világbajnoki trófeát. Utána is maradt a legendás brit alakulatnál, majd a McLaren istállójánál is megfordult Alain Prost csapattársaként, a 82-es diadalát azonban már nem tudta megismételni.
A karrierjét öt futamgyőzelemmel zárta, amely 18-cal kevesebb, mint amennyi fiának, Nicónak megadatott. Az immár német színekben induló versenyző ott kezdte Formula–1-es pályafutását, ahol édesapja annak idején a legnagyobb sikereit érte el, majd a Williamstől 2010-ben a Mercedeshez igazolt. Ez akkor még kockázatos döntésnek számított, később viszont kiderült, hogy nagyon is jól választott csapatot az ifjabbik Rosberg.

A Mercedes végig dominálta a 2010-es évek hibrid éráját, 2016-ben pedig csapattársát, Lewis Hamiltont megelőzve Rosberg megduplázta a családi vitrinben szereplő világbajnoki trófeák számát. Hatalmas meglepetésre az az idény volt az utolsó számára a száguldó cirkuszban, hiszen az év végén bejelentette a visszavonulását. Nico azóta televíziós szakértőként és szakkommentátorként látogatja a paddockot.
Graham és Damon Hill
Rosbergék mellett a Hill-család mondhatja még el magáról, hogy mind az apa, mind a fia felért a Formula–1 csúcsára és világbajnoki címet szerzett. Graham Hill a hatvanas évek egyik legnagyobb sztárja volt: 1962-ben a BRM, míg hat évvel később a Lotus csapatával lett világbajnok.

Fia, Damon csupán 15 éves volt, amikor édesapja egy repülőgép-balesetben életét vesztette. A fiú már apja halála után kezdett el versenyezni, így elég későn, mindössze 31 évesen került be a királykategória mezőnyébe. A legnagyobb sikereit a Williamsszel aratta, 21 futamgyőzelmet és egy világbajnoki címet (1996) könyvelhetett el a brit csapatnál töltött idő alatt.
Gilles és Jacques Villeneuve
Csakúgy, mint Damon Hill, Jacques Villeneuve is fiatalon elveszítette az édesapját, akit a mai napig a legtehetségesebb pilótának tartanak, aki sosem nyert világbajnoki címet az F1-ben. Gilles Villeneuve a McLaren volánja mögött debütált a csúcskategóriában, majd rögtön a második szezonjában a Ferrarihoz szerződött, és 1982-es haláláig az olaszok versenyzője is maradt. Hat futamgyőzelmet aratott tragikusan rövid pályafutása alatt, a világbajnoki trófeához 1979-ben került a legközelebb, amikor a második helyen végzett a pontversenyben csapattársa, Jody Scheckter mögött. Az 1982-es Belga Nagydíj szabadedzésén halt meg, a Kanadai Nagydíj helyszínéül szolgáló montreali versenypálya még abban az évben felvette a különleges vezetési stílusáról ismert versenyző nevét.

Fiának, Jacques-nak 1997-ben sikerült elérnie azt, amit édesapjának sosem, és a második F1-es évében a Williams pilótájaként világbajnok lett. A Formula–1-en kívül az IndyCar sorozatban aratott jelentős sikereket, ahol 1995-ben megnyerte a bajnokságot, valamint a legendás Indianapolis 500-as versenyt is.
Jos és Max Verstappen
A Verstappen-család esetében egyértelmű, hogy a tanítvány, azaz a fiú messze túlszárnyalta a mesterét. Jos Verstappen 1994-ben került a Benetton Formula–1-es csapatához tesztpilótaként, és JJ Lehto szezon eleji balesete miatt be is kellett vetni a hollandot az istállónál. A szezon során a Magyar Nagydíjon és a Belga Nagydíjon elért harmadik helyezései voltak a legjobb eredményei. Ezt követően folyamatos csapatváltások jellemezték karrierjét, amelynek hátralévő részében mindössze hét pontot szerzett hét év alatt.
Fia, Max versenyzői pályafutásában viszont jelentős szerepet vállalt.
A még mindig csak 25 éves, de már 45 győzelemnél és 27 pole pozíciónál járó Max idén sorozatban a harmadik világbajnoki címére hajt, amelyet domináns teljesítményét elnézve valószínűleg hamarosan biztosít is magának.
Michael és Mick Schumacher
Michael Schumachert senkinek sem kell bemutatni – a Formula–1 történetének egyik legsikeresebb pilótája hét világbajnoki címével és 91 futamgyőzelmével írta be magát a sportág történelemkönyvébe. A Ferrari színeiben sorozatban ötször a világ legjobbjának bizonyuló versenyző visszavonulása után 2013-ban síbalesetet szenvedett, súlyos sérülései pedig meggátolták abban, hogy aktívan részt vegyen fia, Mick pályafutásának egyengetésében.

Az ifjú Schumacher fiatalon nehezen küzdött meg a legendás vezetéknévvel járó nyomással, így egy darabig édesanyja leánykori neve alatt versenyzett. 2019-ben csatlakozott a Ferrari akadémiájához, majd 2020-ban megnyerte a Formula–2-es bajnokságot. A 2021-es idényt már a Haas F1-es csapatánál kezdte meg, teljesítménye azonban messze elmaradt a várttól. Az eredményei 2022-ben sem javultak, így két szezon után megvált tőle az amerikai gárda, az idei évet pedig már a Mercedes tartalékpilótájaként tölti a német.
Nelson Piquet és Nelson Piquet Jr.
Bár az édesapa sem a simulékony modoráról ismert, Nelson Piquet mégis a teljesítménye, a fia viszont inkább egy botrányos eset miatt ismert alakja a Formula–1-nek. Az idősebb Piquet a nyolcvanas évek egyik legnagyobb tehetsége volt, a Brabham pilótájaként kettő, míg a Williams autójával egy világbajnoki címet nyert. Csupán öt versenyző tudott többször világbajnok lenni a Formula-1-ben, mint a brazil, ezzel a sportág legsikeresebb alakjai közé tartozik.
A fia meg sem tudta közelíteni az apja szintjét. Nelson Piquet Jr. mindössze másfél szezont töltött a száguldó cirkuszban a Renault versenyzőjeként, neve pedig leginkább a 2008-as Crashgatenéven elhíresült botrány miatt ismert. A Szingapúri Nagydíjon Piquet furcsa körülmények között szenvedett balesetet, amely később hozzásegítette csapattársát, Fernando Alonsót a győzelemhez.

Jan és Kevin Magnussen
Jan Magnussen eltöltött ugyan másfél szezont a Formula–1-ben a Stewart csapatánál, maradandót nem alkotott a száguldó cirkuszban, mindössze egy pontot szerzett. Sokkal inkább a túraautózás és a hosszú távú versenyzés világában számít nagy névnek: a legendás Le Mans-i 24 óráson 1999 óta minden évben rajthoz állt 2015 kivételével, amikor egy szabadedzésen szenvedett óriási baleset megakadályozta az indulásban. Négyszer nyerte meg a kategóriáját, 2021-ben pedig a fiával, Kevinnel közös csapatban indult.

Kevin Magnussennek sokkal inkább sikerült megvetnie a lábát az F1-ben. A McLaren junior pilótájaként 2014-ben mutatkozott be az angolok színeiben, és első futamán Ausztráliában rögtön a dobogóra is állt. Ezzel édesapja után a második dán pontszerző lett a királykategóriában, az első dán dobogós, valamint Lewis Hamilton 2007-es bemutatkozása után ő volt az első újonc, aki az első versenyén az első háromban végzett. A 2015-ös szezont teszt- és tartalékpilótaként töltötte a McLarennél, majd egy, a Renault-nál eltöltött szezon után 2017-ben csatlakozott a Haas csapatához, és egy év kihagyást leszámítva – 2021-ben egy újonc párossal vágott neki a szezonnak az istálló, az év végén azonban Mick Schumacher mellől menesztették a gyengén szereplő orosz Nyikita Mazepint, Magnussen pedig visszatérhetett – azóta is az amerikai csapat tagja.
Kiemelt fotó: Imago