Az argentin futballgondolkodó meghalt, ám a tanításai tovább élnek
Nyolcvanöt éves korában elhunyt az 1978-ban világbajnok argentin válogatott szövetségi kapitánya, César Luis Menotti. A hazájában rendkívül népszerű egykori tréner haláláig az argentin labdarúgó-szövetségnél a válogatottak igazgatójaként tevékenykedett, a „gauchókat” 2022-ben vb-címre vezető Lionel Scaloni szövetségi kapitányi szerepvállalását is a kezdetektől támogatta. Menotti számtalan olyan kijelentést tett, melyek sokáig fennmaradhatnak, a jövőben is hasznosíthatók lehetnek a labdarúgás és az élet egyes területein.
Május 5-én 85 éves korában elhunyt az egykori világbajnok argentin szövetségi kapitány, a hatalmas nemzetközi tiszteletnek örvendő futballgondolkodó, César Luis Menotti. Napjaink labdarúgásának meghatározó szereplői sokat köszönhetnek az egykori tréner intelmeinek, különleges meglátásokkal segítette a pályájukat. Az utolsó régivágású nézeteket valló labdarúgó-edzők egyikétől búcsúzunk.
39 évesen lett világbajnok kapitány
A rosáriói származású Menotti első csapata a Rosário Central volt, amely színeiben az 1960-as évek elején 86 mérkőzésen 46 gólt szerzett, majd az argentin fővárosba került, de sem a Racing Club, sem pedig a Boca Juniors alkalmazásában nem töltött el hosszabb időt. Később még az Egyesült Államokban és Brazíliában futballozott, a legendás Pelé invitálására csatlakozott a Santoshoz. Csapataival egy-egy argentin és brazil bajnoki címet nyert, valamint 11 alkalommal pályára lépett az argentin válogatottban, de inkább edzőként alkotott maradandót.
Visszavonulását követően 1970-ben a rosáriói Newell’s Old Boys edzője lett, majd létrehozta az argentin labdarúgás történetének egyik legerősebbjeként számon tartott csapatot, az 1973-as Metropolitano-bajnokságot megnyerő Huracánt. A Globo akkori csapata kiválóan mutatta be Menotti labdarúgásról vallott nézeteit: a labdabirtoklásra, a gyors rövidpasszos játékra és folyamatos támadásra építkeztek. A „Vékony” becenévre hallgató tréner a támadósorban többek között olyan játékosokat foglalkoztatott, mint Miguel Brindisi, Carlos Babington, René Housemann vagy Omar Larrosa, akiket mások talán nem fedeztek volna fel, az általa megálmodott játékrendszerbe azonban hibátlanul illeszkedtek.
Az Huracánnál elért sikereket követően kérték fel az argentin válogatott vezetésére, edzői pályafutása legemlékezetesebb éveiben 1974 és 1983 között volt az Albiceleste szövetségi kapitánya.
Menotti 1978-ban a hazai rendezésű világbajnokságon története első vb-címéhez segítette az argentin válogatottat, mindössze 39 évesen.
Viszonya Diego Maradonával
A torna előtt élesen bírtálták döntését, hogy kihagyta az ifjú Diego Maradonát a csapatból. Menotti azzal érvelt, hogy a 17 éves tehetség még nem állt készen a feladatra, a kritikusok viszont a fejéhez vágták, hogy a tréner nem szerette volna, hogy az egyre ismertebb és kedveltebb sztár elhomályosítsa őt és csak az egoizmusa miatt hagyta ki a „nép gyermekét” a keretből.
Maradona bár akkor kiborult a döntéstől, később megbékélt Menottival és szép szavakkal emlékezett rá vissza:
„Ő volt az összes közül a legjobb edzőm. Ő volt az, aki a legjobban motivált, még akkor is, ha Bilardo sokkal inkább nevelt, mint ő. Ha vennem kéne egy futballkönyvet, akkor a Menotti által írtat választanám.”
A válogatási alapelveiben leszögezte, hogy a tehetség és a technikai képzettség fontosabb, mint a fizikum és az erőnlét, és azt is elmondta, hogy nincs saját stílusa, ő csak vissza akarja adni az emberek fogékonyságát „az argentin focista természete: a kreativitás iránt”.
Menotti a vb előtti években elérte, hogy az ország labdarúgó-szövetsége megtiltsa az argentin játékosok Európába igazolását. A végső győztes csapatban egyetlen európai légiós, a később a vb gólkirályi címét megszerző Mario Kempes (Valencia CF) kapott helyet.
Egy év múlva Menotti vezetésével az argentin korosztályos válogatott nyerte meg az U20-as világbajnokságot, Maradona a csapat egyik legjobbjaként hat gólt szerzett a tornán. Ezt követően az 1982-es világbajnokságon az argentinok két vereséggel kiestek a második csoportkörben, a tréner pedig távozott a válogatott éléről.
Menotti később olyan csapatokat irányított, mint az FC Barcelona (1983-1984), az Atlético Madrid (1987-1988) vagy a Sampdoria (1997), míg hazájában a Boca Juniors (1986-1987, 1993-1994), a River Plate (1989) és az Independiente (1996-1997, 1997-1999, 2005) edzőjeként is feltűnt. Ugyanakkor több szerepvállalása rövid ideig tartott és kevés igazán nagy eredményt ért el, nézeteit és gondolkodásmódját azonban széles körben elismerték. 2019-től az argentin válogatottak igazgatójaként dolgozott az országos labdarúgó-szövetségnél, és sokakkal ellentétben támogatta Lionel Scaloni kapitányi kinevezését, akivel aztán az Albiceleste 2022-ben megnyerte a világbajnokságot.
Hasznos tanácsokat adott
A filozófiai gondolkodású Menotti az elmondottak szerint mindig nyitott volt egy tartalmas beszélgetésre, nézetei az őt követő generációk labdarúgására is hatást gyakoroltak.
„Számtalan edző követte Menotti elképzeléseit a játékról, ezáltal a játékfilozófiája sokáig fennmarad, az ő örökségének része lesz. César ugyanúgy szerette a hazáját, mint Argentína őt. Biztos vagyok benne, hogy a futballvilág emlékezetében örökké élni fog. Őszinte részvétem az argentin nemzetnek, a labdarúgó-szövetségnek, valamint César Luis Menotti családjának és barátainak”
– búcsúzott tőle a FIFA elnöke, Gianni Infantino.
Azt vallotta, hogy egy kávézóban folytatott beszélgetés többet érhet, mint egy edzés. A barátság olyan egyezmény volt számára, amelyet semmi sem bonthatott fel.
„Óriási szomorúságot érzek, mert elment valaki, akivel nem kevesebb, mint harminc órányi csodálatos beszélgetést osztottam meg a négy alkalommal, amikor Argentínában jártam. Számomra ő volt az argentin futball legnagyobb alakja, egy igazi zseninek tartottam őt. Értékes tanulság volt hallgatni őt, minden szava aranyat ér. César volt minden: tudás, műveltség, intelligencia. A szavait költőivé tette, és mindig hű volt a meggyőződéséhez. A stílus nem alku tárgya, mondta mindig. Amikor 2018 márciusában utoljára Buenos Airesben jártunk, egy hosszú, csodálatos vacsorát töltöttünk együtt. Megtárgyaltuk a futball minden aspektusát, amiért rajongok. Imádtam hallani őt. Nagyon kevés olyan embert ismertem, aki annyi tanácsot, észrevételt adott, amelyeket mindig hasznosítani tudok”
– emlékezett rá Josep Guardiola, a Manchester City menedzsere.
„Nagy szomorúsággal fogadtam Menotti halálhírét. A futballvilág emblematikus és nagyszerű alakjának távozása pótolhatatlan veszteség. Sokkal több volt, mint egy kolléga, a barátom és egy felbecsülhetetlen mentor volt számomra. A játék iránti szenvedélye, taktikai bölcsessége és alázata játékosok és edzők egész generációját inspirálta. Köztük engem is. Az öröksége megmarad minden gólban, minden meccsen és minden szívben, amely szereti ezt a sportágat”
– írta Mario Kempes az Instagramon.
„Személy szerint is hálás vagyok, hogy lehetőséget adtál nekem, hogy két világbajnokságon a kapusod lehessek. A futballforradalmad örökkévaló marad”
– tette hozzá az 1978-as világbajnok csapat kapusa, Ubaldo Fillol.
„Sokat adtál nekünk az argentin válogatottban és a labdarúgásban eltöltött idődben. Kétségtelen, hogy a halhatatlanságba való átmeneted a legszebb emlékekkel társulva fog élni mindannyiunk számára, akik szeretjük a futballt”
– hangsúlyozta Claudio Tapia, az argentin szövetség elnöke.
Emlékezetes megnyilvánulásai
Bár a csapatai általában a lendületes támadójátékukról voltak híresek, mindennek az alapja a védekezés volt. Menotti rendszerint feltolta csapata védekezését, hogy elvegye a teret a riválistól, viszont nagy teret hagyott az utolsó játékosok és a kapus között, ezáltal optimális esetben gyakran lesre állították az ellenfél támadóit.
„Amikor azt mondják, hogy 4–3–3, 4–4–2, vagy 4–3–1–2, számomra ezek telefonszámok. Nem vagyok híve az efféle kötöttségeknek, sokkal fontosabb, hogy birtokoljuk a labdát és az történjen a pályán, amit a csapatom szeretne”
– vallotta Menotti.
„Ahogy José Luis Borges vallotta az irodalomról, a futball ugyancsak rend és kaland. Ha túl szervezett vagy, unalmas a csapat, szükség van egyéniségekre, az általános dolgoktól eltérő megmozdulásokra, a kalandokra”
– mondta a filozófiájáról.
„Az utópiák világa kipusztult. Haszonelvű társadalomban élünk, ahol a futball nagy üzletekre kárhoztatott”
– hívta fel rá a figyelmet a jelenségre már az 1990-es években.
„Labdarúgónak lenni azt jelenti, hogy többezer ember érzéseinek és álmainak kiváltságos tolmácsolója vagy”
– határozta meg a játékosok szerepét.
„Messi és Neymar igazi szépséget fognak teremteni, akárcsak Picasso ecsetje. Azt gondolom, hogy Lionel Messi a világ legjobbja, különleges varázsa van annak, ahogyan játszik. Sokkal inkább csapatjátékos, mint Cristiano Ronaldo. Soha korábban nem volt ekkora különbség a király és a következő között”
– vélekedett a 2000-es években az akkori legjobbakról.
Az argentin labdarúgásban mindig ellentét húzódott Menotti és az 1986-os világbajnok szövetségi kapitány, Carlos Bilardo eszméi között, holott a két sikerkapitány különböző módszereket használva, de ugyanúgy sikeres tudott lenni és elhódította a legfontosabb címet a csapatával.
César Luis Menotti a beszámolók szerint vérszegénység miatt került kórházba néhány héttel ezelőtt és egy Buenos Aires-i klinikán hunyt el.
A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője. További érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:
Kiemelt fotó: INTERFOTO/Alamy Stock Photo
Szerző
