Az Arsenal a ráadásbeli győzelmek szakavatott mestere

„Ezért vagyunk benne ebben a sportágban, hogy ilyen érzelmeket éljünk meg. Azért dolgozunk kőkeményen, hogy hasonló örömökben legyen részünk”

– nyilatkozta egyebek mellett Mikel Arteta az Arsenal újabb drámai győzelme után, merthogy immár mintha csapata specialitásává kezdene válni a katartikus végjáték. Az elmúlt szezonban is így nyert odahaza a Manchester United, majd az Aston Villa és a Bournemouth ellen, erre mindjárt a negyedik fordulóban egy újabb felejthetetlen délutánnal ajándékozta meg híveit.

Onnan is meg lehet persze közelíteni a kérdést, miért kell az Arsenalnak oly sokszor hátrányba kerülnie – az elmúlt szezonban a Fulham, a West Ham United, az Manchester United, az Aston Villa és a Bournemouth ellen is fordítania kellett, nem szólva a vereséggel végződő hat bajnokiról –, ám amíg képes hasonló fordulatokra, nagy gond nincs. Sőt! Ezek azok a győzelmek, amelyekre az Arsenal drukkerei évtizedek múlva is emlékeznek, amelyek kitörölhetetlenül beleégnek a klubfolklórba, amelyeket újra és újra felidéz a pubok vendégserege. Mi is így teszünk.

A naptári év első hasonlóan eufórikus pillanatát épp egy United elleni bajnoki okozta.

2023. január 22., Arsenal–Manchester United 3–2

Az év első United elleni rangadója a vasárnapihoz hasonlóan indult: Marcus Rashford egy remek csel után nagy gólt lőtt a 16-oson kívülről, akkor tíz perccel korábban, mint most. Ahogy legutóbb, akkor sem hagyta az Arsenal sokáig örülni a vendégeket, hét perc elteltével Eddie Nketiah bólintott közelről a kapuba. Bukayo Saka második félidő eleji bombája után már az Arsenal vezetett, kisvártatva azonban Aaron Ramsdale Lisandro Martínez elé ejtette a labdát, és az argentin egyenlített. Amikor pedig már úgy tűnt, marad az iksz, Martin Ödegaard megpattanó lövésébe még belekapott a kapu előtt ólálkodó Nketiah, és az Arsenal a 90. percben megnyerte a rangadót.

„Szenvedélyes produkció volt” – mondta Arteta. – „És minőségi. Nagyon érett teljesítményt nyújtottunk, egy pillanatra sem pánikoltunk. Hittünk a győzelemben, főként a második félidőben a tizenhatoson belül is a helyes megoldásokat választottuk, de csak nem akart a kapuba kerülni a labda, az utolsó esélyünkből azonban igen. Megérdemeltük a győzelmet, de nincs megállás, mert sok mindent lehetne jobban csinálni.”

Ami azt illeti, valóban több tanulsággal is szolgált a rangadó: egyrészt, hogy a londoniaknak a világbajnokságon megsérülő Gabriel Jesus nélkül sem kell feladni a bajnoki címről szövögetett álmaikat (a 18. gólja volt az Nketiahnak az azt megelőző 26 kezdőként lejátszott meccsén); másrészt, hogy a szezon felénél elért 50 pont sem garancia a Manchester Cityvel szemben a bajnoki címre, noha az angol futball történetében addig mindössze egyszer fordult elő, hogy az a csapat, amelyik félidőben félszáz pontnál járt, nem nyer bajnokságot (a Liverpool 2019-ben, na vajon melyik csapattal szemben?).

2023. február 18., Aston Villa–Arsenal 2–4

Egy hónap sem telt el, és az Arsenal egy annál is katartikusabb diadalt aratott, ezúttal a Villa Parkban. A William Salibát egy az egyben megverő Ollie Watkins szerzett vezetést a hazaiaknak az ötödik percben, Saka egyenlített, Philippe Coutinho azonban csodás labdajáratás után még az első félidőben betalált. Egy óra játék után egy szögletvariáció végén Olekszandr Zincsenko lőtte ki a bal alsót, az egyenlítés nem hozta meg ugyanakkor az áttörést: az Aston Villa magabiztosan őrizte az egy pontot, mígnem elérkezett a 93. perc, és a Chelsea-től a télen igazolt Jorginho nagy pillanata.

A saját tizenhatosán belülre szoruló birminghamiekkel szemben a második hullámban érkezve, Gabriel Martinelli balról középre játszott labdáját lőtte el kapásból 20 méterről, a lécről levágódó labda Emiliano Martínez pechjére a fejéről a kapuba pattant. Ki ne emlékezne persze rá? Martinelli gólja a 96. percben már csak a hab volt a tortán – miként a hétvégén Jesusé –, az eufóriába azonban józan értékítélet is vegyült.

„Jobbnak kell lennünk egyénileg, javítani az egyéni teljesítményeket, bele kell néznünk egymás szemébe, és sokkal többet tenni a győzelemért” – idézte fel utóbb Arteta a szünetben elhangzottakat. – „A második félidőben domináltunk, de kellett egy varázslat, amit Jorginho produkált.”

Az Arsenal egy hárommeccses nyeretlen szériát tudott le a birminghami győzelemmel, amelyben elpárolgott tetemesnek hitt előnye, de ezzel újra az élre állt. Valahogy mégis azt lehetett addigra érezni, csak időlegesen.

2023. március 4., Arsenal–Bournemouth 3–2

Az érzelmi hullámvasút, amelyről a londoniak képtelennek tűntek leszállni, néhány nappal később újra csak elsodorta őket. Közvetlenül a középkezdés után egy jobbról belőtt labda minden Arsenal-védő lába alatt, előtt elment, Philip Billing pedig a kapuba pofozta, majd egy óra játék után pedig szögletből Marcos Senesi bólintott a kapuba.

Nem csak a meccs, a bajnoki arany is veszni látszott, ez az Arteta-féle Arsenal azonban nem az a feladós fajta. Fiatalnak fiatal, hibázgat, a nyomással is nehezen birkózik meg olykor, de feladni? Na azt már nem!

Öt perc elteltével Thomas Partey szépített, Ben White a 70.-ben egyenlített, az örömmámor viszont a 97. percben lengte be az Emirateset, amikor is a csere Reiss Nelson Ödegaard szöglete után előbb mellre vette a labdát, majd ballal a kapu bal oldalába küldte. Eksztázis a köbön: Ödegaard menten hanyatt vágódott, Gabriel térdre rogyott, a többiek cserejátékostul, stábtagostul vették üldözőbe a hős gólszerzőt. Az Arsenal megint fordított, megint a ráadásban megnyerve a meccset.

„A közös történetünk legérzelemdúsabb pillanatait éltük meg” – mondta a mérkőzés után még alighanem eufórikus állapotban a spanyol mester. – „Őrület volt ez a meccs. Az első perctől fogva, amikor annyira gyengén védekeztük le a kezdőrúgás utáni variációjukat. Hegyeket kellett megmásznunk, de a játékosok megmutatták, ami a győzelmi vágyat illeti, egy egészen más szintet képviselnek. Minduntalan próbálkoztak, a rizikós megoldásokat is bevállalva, addig, míg át nem sikerült törni a falat.”

2023. szeptember 3., Arsenal–Manchester United 3–1

Ha az elmúlt szezonbeli elszánt akarat nem is ért bajnoki címet, ki tudja, mire jut az Arsenal az újbóli feltámadásával? Bár a Cityt szinte lehetetlennek tűnik megállítani – és egyértelmű esélyese is az idei bajnoki címnek –, az Arteta-csapat megint csak olyan diadalt aratott, amely az Arsenal-szurkolók egy egész nemzedékének lehet meghatározó élménye.

Elvégre a 88. percben majd 60 000 néző könyvelhette el, ez a hajó elment, és négy forduló után máris négy pont a City előnye. A manchesteri csereember Alejandro Garnacho viharzott el, és lőtt Ramsdale kapujába – felrobbant a 3000 fős vendégtábor, őrülten ünnepelt a vendégcsapat. No de ácsi, a VAR a lesgyanús helyzetet vizsgálni kezdte, kisvártatva pedig döntött: az argentin néhány centivel előbbről indult, marad az 1–1. Eufóriából letargia, az Arsenal viszont új esélyt kapott. Pláne, hogy a hajrában a United a Harry Maguire–Jonny Evans kettőssel a védelem közepén igyekezett tartani a frontot…

Képtelen volt: a 96. percben egy szögletet követően épp a blokkolni nem tudó Evans lábán pattant meg Declan Rice lövése, André Onana hiába nyújtózkodott. Bournemouth 2.0 az Emiratesben. A mindent egy lapra feltevő Uniteddel szemben aztán még Gabriel Jesus is megiramodott, majd egy rendkívül elegáns csel után Onana mellett a United kapujába passzolt (fun fact: Jesus karrierjében 57 PL-meccsen talált be, olyankor pedig egyszer sem vesztett csapata).

Így nyert az Arsenal 3–1-re. Aligha érdemtelenül, elvégre 207-et passzolt a támadóharmadban (16-szor pontosan), míg a United csak 73-at (46-szor jól), a 16-oson belül 36 átadást jegyzett (25 pontosat), szemben a manchesteri 14-gyel (amelyből hét bizonyult csak jónak). Héttel több lövéssel próbálkozott az Arsenal, a 2,27-es xG-je ugyancsak felülmúlta a United 0,94-es mutatóját.

De megint csak akadtak figyelmeztető jelek: 2023-ban ez volt immár a hetedik olyan Arsenal-bajnoki, amelyen az ellenfél az első lövéséből gólt szerzett; a hatalmas ziccerben luftot rúgó, valamint a United gólja előtt a labdát elpasszoló Kai Havertz továbbra is keresi önmagát, elveszett önbizalmát, a 65 millió fontért igazolt támadó egyelőre hatalmas csalódás; legalább is pedig mintha súlyként nehezedne a fővárosiak vállán az elbukott bajnoki cím, valamint a győzelmi kényszer, hogy immár nem a flow-ban lévő, megállíthatatlan meglepetéscsapat az Arsenal, hanem az újabb nagybevásárlást tartó esélyes, amelyiknek minden egyes meccsen nyernie kell. És mintha ettől aztán kevésbé lenne felszabadult, gördülékeny a támadójátéka. Persze nagyon az elején járunk még. S amíg ilyen hajrákat képes produkálni az ágyús had, egyetlen csata sincs elveszve.

Kiemelt kép: Arsenal Twitter