Az Arthur-Pjanic "csereüzlet" nyomában

Az Arthur-Pjanic "csereüzlet" nyomában

2020. júl. 4.
Az ismert okok miatt az átigazolási piaci szokások a futballban is megváltoznak. Az egyik ilyen változás lehet a játékoscserék elterjedése, melynek első fecskéje igencsak érdekes lehet. Természetesen az Arthur-Pjanic sztoriról van szó, ami a nemzetközi sajtó élénk érdeklődése mellett zajlik. A bulváros szál mellett van fontosabb és talán érdekesebb aspektusa a történetnek, ezért jelen írásban ez kerül megvizsgálásra. Elemzés Garai Dánieltől.



Talán nem leszek messze az igazságtól, ha zavarba ejtőnek nevezem az ötletet, hogy egy fiatal tehetséget miért cserélne el egy klub egy korosodó játékosra. Pláne, ha fontos eleméről van szó a csapattaktika szempontjából. Éppen ezért lehet sokak számára érhetetlen ez az átigazolás. Ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk, mindenképp a Barcelona oldaláról kell kezdeni, mivel szinte csak az ő szempontjukból kérdőjelezhető meg ez az átigazolás.

Ahogy azt sejteni lehetett a világjárvány gazdasági hatásai érzékenyen érintik a labdarúgó klubokat is, ezen együttesek közé tartozhat a Barcelona is, hiszen a katalán óriás gazdasági helyzete a járványt megelőzően is ingatag lábakon állt, aminek legfőbb oka az évek óta botladozó átigazoláspolitikában keresendő. Emiatt kényszerülhet a klub olyan lépésekre, mint néhány játékos eladása. Ilyen játékos lehet Junior Firpo és Arthur Melo is. Előbbi játékost Jordi Alba helyettesének igazolta a klub, méghozzá áron alul, úgyhogy vele kapcsolatban csak nyerhetnek az ügyön. Legalábbis gazdaságilag. Arthur esetében picit más a helyzet, hiszen a brazil középpályás 2018 nyarán érkezett a klubhoz a Gremio együttesétől annak reményében, hogy személyében megtalálták a következő „Xavit”, ami valamelyest be is igazolódott, habár úgy néz ki, nem lesz olyan hosszúéletű a barcelonai pályafutása, mint az övé.

Arthur Melo

A mindössze 23 éves Arthur Melo jelentősnek mondható elismerést vívott ki magának remek teljesítményével. Fiatal kora ellenére érett játékot mutat, amiben valószínűleg magas futball intelligenciája játszik nagy szerepet. Jól lát a pályán és nagyszerű helyezkedésével képes a legjobb réseket is megtalálni. Ezt demonstrálandó az alábbi szituáció is, ahol jól veszi észre a passzsávot és remek labdával kínálja meg a beinduló Messit. Egyébiránt kettejük összejátéka nem ritka jelenség, mert amikor Arthur pályán van, gyakran keresi labdákkal vagy összejáték kialakításával az argentin klasszist.



Játéka rendre a középső területek bal oldalára koncentrálódik, de az egész pályát be tudja játszani. Érdekesség, hogy ugyan Barcelonában 8-as szerepkörben játszik, de a Gremio csapatában még védekezőbb felfogásban kellett helytállnia. Ennek köszönhető talán, hogy remekül szerel és keresi is a lehetőségeket, hogy megharcoljon a labdákért, sőt ezen párharcokat nagy részében sikeresen vívja meg. Itt például visszalép, hogy nyomás alá helyezze az ellenfeletés labdaszerzést követően egyből indítja a kontratámadást.



Technikai képzettsége mellett a nyomást is jól bírja, mert intenzív letámadás mellett is pazarul tudja megtartani a labdát és/vagy megjátszani azt. Az alábbi szituációban végig gyötri az ellenfél játékosa, de távol tudja tartani a labdától, sőt meglátja a lehetőséget, hogy kiugrassza a társat egy parádés passzal.



A csapatban betöltött fontosságáról azt érdemes tudni, hogy már Ernesto Valverde regnálása alatt is rendszeres játéklehetőséget kapott, tehát stílusa és szerepe korábban is jelentős volt, de igazán Quique Setien érkezésével vált igazán fontossá. Ugyanis a spanyol szakember abszolút a Guardiolára hajazó, labdabirtoklásra épülő futballstílus híve, amelynek nélkülözhetetlen eleme egy Arthur-féle labdadomináns játékos. Ez abszolút visszaköszön a statisztikákban is, mivel az alábbi táblázat jól rámutat, hogy a gólok nagy részében (80%) részt vett idén (involvement in moves ending in goal), sőt még a lövésekkel végződő akciók (involvement in moves ending in a shot) 59%-ban is felbukkan a neve.

rib5250.webp
Forrás: Smarterscout


A stílusán és játékán túl érdekes kérdés, hogy miként illeszthető be a Juventus rendszerébe, ugyanis teljesen más futballt képvisel az olasz gigász, mint amit Arthur a  katalánoknál tapasztalt. Érdemes a Juventus szemszögéből is megközelíteni a kérdést akik vélhetően Blaise Matuidi posztját szánják neki, azaz középső-középpályásként láthatjuk Arthurt a jövőben. A probléma ott kezdődik, hogy kettejük játéka merőben eltérő. Matuidi tisztán egy box-to-box középpályás, azaz egyik kaputól a másikig robog és mind támadásban, mind védekezésben aktív. Viszont Arthur nem annyira szokott a büntetőterületen belülre érkezni. Ha megnézzük a lenti összehasonlítást, akkor tökéletesen látszik ez a szignifikáns stílusbeli különbség. A lényeg a pirossal jelölt részekben van, kezdve mondjuk a lövésekkel: Arthur nagyságrendekkel kevesebbet próbálkozik (9-53), de ugyanez igaz a fejesekre is (13-52). A már említett legfontosabb differencia a tizenhatoson belülre való érkezés és labdaátvétel, mert Arthur nagyon ritkán teszi ezt, főleg Matuidihez képest (14-86). A védekezés terén is jelentős a különbség kettejük között: Matuidi többszőr rombolt (85-20), viszont Arthur valamelyest jobban teljesít a labda visszaszerzésében (49-35) ráadásul többször folyamodik cselekhez is (39-22).

rib5250.webp
Forrás: Smarterscout


 

Miralem Pjanic

A bosnyák játékos alapvetően az egyik legjobban passzoló játékos Európában, ez alapján könnyen beilleszthető a Barcelona játékstílusába. Azonban a játékába való mélyebb betekintés után ez már bonyolultabb kérdés.

A kezdetben, a csatár mögötti kreatív erőként érkezett a Roma csapatába. Daniele De Rossi és Kevin Strootman vagy Radja Nainggolan is mellette játszott. A középpályás trióban Rossi volt a védekező feladatok elsődleges felelőse, illetve ott volt a kaputól kapuig robogó Strootman, míg legelöl Pjanic szerepelt. Spaletti alatt kezdett el mélyebben játszani, olyannyira, hogy Rossi pótlására is elsősorban rá számítottak. Torinóba költözésével, érdekes helyzet állt elő, hiszen nem sokkal később Claudio Marchisio teljesítménye visszaesett, míg Sami Khedirát sérülése hátráltatta, ezért egyrészről a középpálya legfontosabb láncszemévé vált, valamint szerepe is változott. A 2017-18-as szezontól fogva abszolút mélységi irányítóként játszott.

Mindez Sarri alatt sem változott, hiszen továbbra is mélységből találja meg labdával az ellenfél vonalai között helyezkedő csatárt vagy éppen remekül látva találja meg a szabad területet hosszú labdáival.

 

rib5250.webp
Itt is mélyen helyezkedik, a labdához közel, hogy átjátsszák az ellenfél letámadását. Majd pedig innen építse tovább a támadást.


A Barcelonába költözésével mindenképp előtérbe kerülne passzolási képessége, csakhogy a bökkenő az, hogy a Juventusban látott játékát véve alapul kérdéses, miként tudná ezt a Barca keretei között megvalósítani. Ha mélységből operálna ugyanis, akkor pont Busquets helyét venné el. Ha esetleg feljebb lépne és dobná az elmúlt években látott mélységi irányító szerepkört, akkor Messi karmesteri pálcáját venné el, illetve egyik legfontosabb erénye, a hosszú labdái vesznének el ezzel, arról nem beszélve, hogy a Barcelona rendszerében mennyire lenne sikeres a régi-új pozíciójából.

Végeredmény

A játékosok hozzáállását tekintve szintén drasztikusnak mondható a különbség. Míg Pjanic nem volt elzárkózva a váltástól, addig Arthur korábban már kijelentette, hogy kizárt a távozása, mert Barcelonában képzeli el a jövőjét. Végül azonban sikerült meggyőzni őt az olaszoknak, hiszen a két klub megegyezett a két játékos "cseréjéről", illetve a Juventus további 12 millió eurót fog fizetni. Érdekes lépés a katalánoktól, aminek talán egyetlen hozadéka és mozgatórugója a gazdasági gyarapodás lehet.

 

 

 

Szerző

Molnár Zsolt

Molnár Zsolt

Molnár Zsolt

A Büntető.com mellett a Sport Televízió szerkesztő-riportere, ahol a labdarúgást illetően az olasz bajnoksággal és a Bajnokok Ligájával is foglalkozik, de az amerikai sportok (MLB, NBA, Trash Talk) és a UFC is a főbb munkái közé tartozik.