Az egyetemi futball Hollywoodja – 30 for 30: Trojan War
Sok vita folyik arról, hogy mennyire határozza meg egy-egy csapat identitását és játékstílusát, hogy milyen annak a városnak a karaktere, ahol az adott klub székhelye található. A 30 for 30 harmadik évadának nyitóepziódja teljesen egyértelműen állást foglal amellett, hogy nagyon erős az összefüggés a környezet és a csapat pályán nyújtott teljesítménye között. A USC Trojans esetében pedig különösen, hiszen egy valódi nagyvilági csapat épült a szórakoztatóipar fővárosában.
null
Az ESPN sorozatának 61. epizódja egy rövid történeti áttekintéssel kezdődik, amely bemutatja, hogy miként tettek szert hírnévre a USC Trojans korábbi neves dinasztiái. Az Egyesült Államok egyetemi amerikaifutball-bajnokságában szereplő csapat John McKay, majd John Robinson vezetésével ért el jelentős sikereket, ám a franchise később érezhetően hanyatlani kezdett, és nagyon úgy tűnt, hogy a vezetők nem tudják megtalálni a megfelelő trénert, aki ismét győztes pályára állíthatja az alakulatot.
Többeket is kerestek, köztük az NFL-ben már bizonyított szakembereket, ám végül az a Pete Carroll vállalta el a munkát, akit manapság a Seattle Seahawks edzőjeként ismerhetünk, ám amikor megérkezett Kaliforniába, még majdhogynem bukott embernek számított, hiszen ugyan többek között a New York Jetsnél és a Minnesota Vikingsnél is dolgozott, sehol nem töltött igazán hosszú időt.
Ám kulcsmomentumnak tekinthető, hogy Carroll is felismerte korábbi hibáit, így elkezdte képezni magát. Találkozott John Wooden kosárlabdáról írt könyveivel, és rájött, hogy neki tulajdonképpen nincs is saját szakmai víziója, ezért elkezdte kialakítani a krédóját, amivel a játékosait is meg tudta győzni. A sportolók egyöntetű véleménye szerint Carroll modellezni tudta a meccsek hangulatát az edzésen, és egyfajta apafiguraként szolgált a játékosai számára, bármilyen problémával fordulhattak hozzá.
Az USC Trojans kifejezetten ismertté vált, az edzéseken olyan sztárok jelentek meg, mint például Will Ferrell vagy Snoop Dogg, a játékosok pedig szintén a címlapokon találták magukat. És itt nyer értelmet Aaron Rahsaan Thomas rendező szokatlan megoldása: az alkotók szerint ugyanis igen jelentős az összefüggés a USC gazdag filmes múltja és a csapatot akkoriban körülvevő légkör között. Az itteni sportolók számára teljesen természetes volt, hogy különböző társasági eseményeken színészekkel, rendezőkkel, a szórakoztatóipar vezetőivel találkoznak. „Sok jó egyetem van az országban, de mégis, Hollywoodból csak egy van” – fogalmaz Ted Braun, a USC filmtanszékének vezetője, aki felemlegeti azt is, hogy az egyik legjelentősebb western filmsztár, John Wayne is erre az egyetemre járt, sőt egy időben a futballcsapatot is erősítette.
A USC-ről szóló epizód azonban nemcsak az edzőkről és a csapat gyökereiről kíván mesélni, hanem egyes játékosokról is. Fontos szerepet kap a részben a gárda két running backje, LenDale White és Reggie Bush, akik között az alkotók a szorgalomban találják meg a közös pontot. Mindketten nehéz körülmények közül érkeztek, és szerették volna elkerülni azt a sorsot, amit maguk körül láttak, együtt pedig az egyetemi futball történetének egyik legveszedelmesebb párosát alkották. Az alkotók egyébként azt sem kerülik meg, hogy Bush később jogi úton is szembe került az egyetemi sportokat tömörítő NCAA-vel, mert a szervezet azt állította, hogy a játékos pénzt fogadott el a pályára lépésért, ez pedig értelemszerűen szembemegy a szabályokkal.
A legnagyobb csapatoknak azonban általában riválisaik is vannak, az ellenfelek idővel ki voltak élezve a USC-re, a győzelmi sorozatot pedig végül a Texas Longhorns szakította meg. A déliek egykori trénere, Mack Brown elmondta, hogy a játékosai minden meccsen a USC-nek szurkoltak, mert ők szerették volna megtörni a veretlenségi sorozatot. Vagy ahogy a korábbi texasi játékos, Vince Young fogalmaz:
„Tudtuk, hogy csak akkor szerezhetünk nevet magunknak, ha a legjobbakat győzzük le.”
A 30 for 30 harmadik évadának első epizódja egyértelműen a sorozat jobb alkotásai közé tartozik. Sok remek megszólaló és számtalan szakértő világítja meg a téma legtöbb aspektusát.
2. rész (The Band That Wouldn’t Die): „Nem tudom nézni, hogy egy férfi sír”
5. rész (Without Bias): „Az ártatlanságunkat vették el”
9. rész (Guru of Go): Az edző szent őrült
10. rész (No Crossover. The Trial of Allen Iverson): Mi történt azon az estén?
16. rész (The Two Escobars): „A nemzeti büszkeségünkért játszottunk”
17. rész (The Birth of Big Air): Mindig magasabbra vágyott
21. rész (Unmatched): Az ellenfelem a barátom
23. rész (Into the Wind): Széllel szemben
24. rész (Four Days in October): Aki látta, nem feledi
25. rész (Once Brothers): „Kosárlabdázók vagyunk, nem politikusok”
26. rész (Tim Richmond: To the Limit): Autóversenyző Hollywoodból
28. rész (The Best That Never Was): „Nem futball volt, gyógyulás”
31. rész (Broke): „Pénzt keresni könnyű, megtartani nehezebb”
33. rész (There’s No Place Like Home): „Hogyan árazod be a történelmet?”
36. epizód (You Don’t Know Me): Min múlik a siker?
39. epizód (Hawaiian: The Legend of Eddie Aikau): Természetes közegük a víz
42. epizód (Big Shot): „Két dolgot csináltak. Rekordokat döntöttek és nyertek”
43. epizód (This is What They Want): „Én nem azért játszottam, hogy barátokat szerezzek
44. epizód (Bernie and Earnie): Ha két ember érti egymást
46. rész (Price of Gold):„Amerikának nem erre volt szüksége”
48. rész (Bad Boys): Ha nyersz, hatással vagy az emberekre”
49. rész (Slaying the Badger): „Olyan, mint egy F1-es hétvége és egy maraton keveréke”
51. rész (The Day the Series Stopped): Meghatározó élmény, minden értelemben
52. rész (When the Garden Was Eden): „A Knicks olyan volt, mint egy jó rockbanda”
54. rész (Brothers in Exile): Ugrás az ismeretlenbe
56. rész (Rand University): „Nem volt tökéletes, de megcsinálta”
58. rész (I Hate Christian Laettner): „Az előítélet nem mindig felel meg a valóságnak”
59. rész (Sole Man): „A szürkezónában mozgott”
60. rész (Angry Sky): „Saját projektjének rabja volt”
Kiemelt kép: ESPN