Az egykori kapus, aki elemzői álmokat követve lett profi edző

Annak ellenére, hogy az elmúlt években egyre nagyobb számban megjelentek a fiatal edzők a labdarúgás világában, eddig azt gondolhattuk, hogy van egy nem konkretizált korhatár, ami alá nem nagyon mennek a klubok. Ez valahol a játékospályafutás befejezése környékére tehető, a 30-as évek közepére, egy-egy ritka kivételtől eltekintve. A 40. betöltött életév már sokkal inkább reális egy profiklubnál történő edzői bemutatkozásra, hiszen még így simán elképzelhető két évtizednyi szakmai munka, s volt már idő némi rutint is szerezni asszisztensként, vagy valamely más területen.

Ezzel megy szembe Douglas Jakobsen, aki a nyáron még csak a 28. születésnapját ünnepelheti majd. A fiatalember kapusként próbált meg boldogulni a svéd labdarúgás alacsonyabb osztályaiban, de nem sok sikerélmény jutott neki a pályán, mert többnyire csak cserekapus volt. Ez egyszerre volt áldás és átok is esetében, mert már ekkortájt megfogalmazódott benne az edzősködés iránti vágy, de közben a saját játékoskarrierje nem jutott előrébb.

Jakobsen a halmstadti Snöstorp Nyhem FF-ben szerepelt a negyedik vonalban, miközben a városi egyetemen tanult, illetve a kapusedzői képzést is végezte. Ezt követően váltott a harmadosztályú Sollentuna FK-ra, de ott még annyi esélyt sem kapott a pályán, cserébe viszont Christer Mattiasson (aki most az élvonalban dolgozik) nagyon sokat segített neki a szakmai fejlődésében, s kapusedzőként is már foglalkoztatta. Másfél év után tovább állt és a Karlbergs Bollklubb alkalmazásába került, ahol egyszerre volt cserekapus és asszisztens is a negyedik vonalban. Azonban mindössze fél év után megkapta az irányítás lehetőségét, így 2019 végén – mindössze 24 évesen – úgy döntött, hogy végleg felhagy a futballkarrierrel és csak az edzősködésre koncentrál.

A negyedosztályú stockholmi klubnál azonban támogatták, hogy időközben tovább képezze magát és a B, majd az A licenc megszerzését is kitűzze maga elé célként. A terv nem volt rossz, csak épp a koronavírus keresztülhúzta a számításait, s csapatának is, amely jól állt, mikor félbeszakadt a szezon. Azonban, ami klubszinten rosszul jött Jakobsen számára, az egyénileg előnyös volt, mert korábbi csapata a Sollentuna FK megkereste, hogy vegye át korábbi mentora helyét a kispadon. Időközben megszerezte a szükséges papírokat (amit korengedménnyel lehetett), mert jelenleg csak azért nincs még UEFA pro licence is, mert az 30 éves kor alatt nem tudja megszerezni.

Noha még mindig csak a harmadosztályról beszélünk, de Jakobsen a stockholmiaknál már profi színvonalú felszereltséggel tudta végezni a szakmai munkáját és a videós anyagok elkészítését, amit nem bízott másra, sőt bizonyos elemeket a Twitteren is előszeretettel megosztott. Az accountján látható régebbi videók során még csak topligás, illetve nemzetközi mérkőzések elemzésein tudta megmutatni szaktudását, de aztán saját képességeit is bizonyíthatta egy félprofi svéd klub keretével. Egyre kifinomultabb, aprólékos munkát tudott a nagyvilág elé tárni, s közben több kisebb tanulmányt is megírt arról, hogy a modern időkben miként alakultak át az edzések.

Ennek is köszönhetően 2021 augusztusában kiemelt szerepet kapott a fővárosi futballéletben, mert annak ellenére, hogy éppen csak betöltötte a 26. életévét, kinevezték a Stockholmi Labdarúgó-szövetség (StFF) újonnan alapított edzőfejlesztés program egyik vezető pozíciójába. A fiatal szakember éppen csak megszerzett tudását azonnal tovább is adhatta, mert többedmagával az amatőröknél dolgozó edzők számára szerettek volna fejlődési lehetőséget biztosítani.

„Az edzők új generációjának képviseletében, a modern futballtudás elméleti és gyakorlati oktatásában a digitális munka ugyanolyan természetes számára, mint a fizikai találkozás. Aki a közösségi oldalakról ismeri, annak talán az elemzések tűntek fel leginkább, de mindvégig fontos volt számára az edzői szerep holisztikus perspektívája. A teljességre, az egészre törekvő megközelítés, a megfelelő stratégiával kombinálva valószínűleg meghatározó az edzőfejlesztésben, különösen egy olyan kerületben, mint amilyen a miénk. A vízió az, hogy hatással legyen a mindennapi edzésre, kortól, szinttől és ambíciótól függetlenül”

– mondta Jakobsen kinevezéséről Kenneth Öberg, a StFF elnöke.

Mindeközben természetesen saját csapatával is foglalkozott, méghozzá nem is akárhogy. A harmadosztály északi csoportjában előbb az ötödik, majd a negyediki helyet szerezték meg. Ez ugyan feljutást nem jelentett, de az sokatmondó volt, hogy a ligában csak az IF Brommapojkarna tudott magasabb nézőszámot produkálni, pedig a Sollentuna nem a nagy létszámú táboráról híres. Azonban a mutatott futball nézőcsalogató volt. A csapat játékáról ugyancsak találni rövidebb videókat a Twitteren, ahol ki is elemzi, hogy mit csinálnak megfelelően, s mit nem, miközben azt is kifejti, hogy a játékosok képességei plafont fognak húzni a fejük fölé, amin nem tudnak majd áttörni.

Ezek alapján nem volt meglepő, hogy a már többször is komoly meglepetéseket okozó GIF Sundsvall az élvonalból való búcsút követően komoly megújulásba fogott. Előbb kinevezték a 38 éves Tommy Naurint sportigazgatónak, majd az ő ötlete alapján kerülhetett Jakobsen a másodosztály bajnokesélyesének kispadjára.

„Douglast választva egy hihetetlenül motivált edzőt kapunk, aki remek vezetői képességekkel bír és taktikailag kifinomult szakember. A mi szemünkben fiatal kora ellenére olyan kaliberű edző, aki rövid és hosszú távon egyaránt fel tud emelni minket. Abban is nagy értéket látunk, hogy ambiciózus, fejlődni vágyó játékosokat tud fejleszteni, fontos szerepe van abban, hogy akadémiánk minden évben olyan tehetségeket neveljen ki, akiket a felnőttcsapatban szeretnénk látni már fiatalon, s ő esélyt tud majd kínálni nekik.”

A klubnál kialakítottak egy teljes víziót, amiben a rövid távú elvárás a feljutás, a hosszú távú pedig a bennmaradás és a saját akadémia által kinevelt tehetségek szerepeltetése és értékesítése, így pedig anyagi stabilitás kialakítása. Egy ilyen projekt élére ugyan kockázatos kinevezni egy nagyon fiatal edzőt, de Jakobsen munkássága alacsonyabb szinten önmagáért beszélt és épp ilyen, csak kisebb méretű tervek mentén működő klubnak volt a vezetőedzője az elmúlt két év során.

„A lehetőség, hogy a GIF Sundsvall vezetőedzője legyek, izgalmas kihívás számomra, mint edző, és a megbízás azt jelenti, hogy lehetőségem lesz fejleszteni magamat és a csapatot is, összhangban az egyesület céljaival és saját ambícióimmal. Imponáló, hogy nem csak rövid távon gondolkoznak a klubnál, hanem távlati célokban is, mert magam is azt vallom, hogy a kettőt együtt, összhangban lehet igazán sikeresen megvalósítani.”

Svédországban a kupasorozat csoportkörével kezdődik meg a naptári évben a futballélet, s ez bizony igencsak szörnyen alakult a Giffarna számára, mert nem elég, hogy a három meccsen mindössze egy pontot gyűjtött a Sundsvall, egy nyolcast is kapott a Hammarby IF-től. A klub modern kori történetének legnagyobb veresége ellenére a szurkolók bizalmat szavaztak továbbra is az ifjú edzőnek, aki nyíltan beleállt a meccs után, hogy még nagyon az út elején járnak és erre sajnos számítani lehetett az élvonal egyik legjobbja ellen. Kemény szavak voltak ezek, de Jakobsen itt is vállalja a felelősséget, ahogy korábban is tette, s ahogy telt az idő a fejlődés jelei is jelentkeztek, mert az április eleji Superettan-szezonnyitón könnyedén nyerték meg az első bajnokijukat az új mesterrel.

Kiemelt fotó: Nils Jakobsson/Bildbyrån