„Az elit akadémiák büdzséjét mi nem bírnánk el" – interjú Tamási Zsolttal

„Az elit akadémiák büdzséjét mi nem bírnánk el" – interjú Tamási Zsolttal

2022. febr. 18.

A fél életét az agárdi Sándor Károly Akadémián töltötte Tamási Zsolt, aki most Gyirmóton felügyeli az utánpótlás-csapatokat, és szakmai igazgatóként a felnőtt együttest. Faggattuk klubfilozófiáról, játékstílusról, Csertői Aurélról, és arról, hogy a szemétszállítással és kereskedelemmel foglalkozó tulajdonosok mennyire szólnak bele a munkába. A tréner szerint a 16 csapatos NB I önmagában nem feltétlenül hozza el a Kánaánt az akadémisták számára. Interjú.


 


– Van-e klubfilozófiája a Gyirmótnak? Mivel szembesül egy játékos, ha ide igazol, mik az általános elvárások vele szemben?


– Jogos és jó kérdés. A gyirmóti foci 30 éve létezik, a jelenlegi tulajdonosok édesapja mentette meg a megszűnéstől. A legalacsonyabb szintről, lépésről lépésre jutott előre a csapat. Ezt azért fontos elmondani, mert a tulajdonosok, az Alcufer cégcsoport tulajdonosai olyan környezetet teremtettek, hogy jogos elvárás volt a csapattól, hogy mindig eggyel feljebb lépjen. Akik hozzánk jönnek, családias, barátságos, nyugodt légkörrel szembesülnek. Ez sikerszomjat ébreszt a játékosokban, a klub dolgozóiban, minden évben új célokat tűzünk ki magunk elé. A másodosztályban például mindig az első osztályt célozza meg a csapat.


 


– Vagyis mindig felfelé, ez a jelszó?


– Így van, jó a megfogalmazás.


 


– Van minta, amit követ a klub?


– Nincs, inkább egy sajátos arculatot alakított ki, mely jellemzi a vezetést, a klub felépítését, és ennek szellemében működik minden, immár 30 éve.


 


– A mostani szezonban négyféle formációban is felállt a csapat: 4-1-4-1-ben, 4-5-1-ben, 4-4-2-ben és 4-3-3-ban is. Van-e bevett játékrendszere, illetve stílusa a Gyirmótnak? Ha nincs, szeretnéd-e, avagy reális-e, hogy legyen?


– Három éve vagyok szakmai igazgató Gyirmóton, a vezetőedző, Csertői Aurél is ekkor érkezett. Az alapfelállásunk a 4-3-3, néhány mérkőzésen játszottunk 4-4-2-ben. Aki ismeri Aurélt, tudja, hogy van egy stabil edzői filozófiája, csapatainak pedig meghatározott a stílusa. Az elmúlt két évtizedben elkezdték keresni a magyar klubok a játékfilozófiájukat, ugyanakkor a magyar fociban a Ferencvárost és az MTK-t leszámítva nehéz régi stílustradíciókról beszélni. A másik fontos dolog, hogy a klub és a vezetőedző stílusa, filozófiája, játékról való elképzelése folyamatosan vegyül egymással.


 


– Csertői Aurélnak mi a futballfilozófiája?


– Egy szervezett, biztonságos védekezést épít fel, s az ebből indított ellentámadásokkal próbál eredményes lenni.


 


– Hogy fest a feladatok leosztása a stábban? Te keresel és ajánlasz játékosokat a vezetőedzőnek, Csertői Aurélnak, ő pedig vagy elfogadja vagy nemet mond?


– Szakmai igazgatóként az utánpótláscsapatok munkájának irányítása is hozzám tartozik, így ami az első csapat körüli ügyeket illeti, azokért Aurél felel. Nincs beleszólásom a napi, heti tervekbe, a csapatösszeállításba.


 



Akkor kezdődik a feladatom, amikor a következő évi keretet ki kell alakítani, de ezt természetesen egyeztetem vele. Előfordul, hogy ő javasol játékost, máskor én, részemről elsődleges, hogy minél több fiatalt tudjunk középtávon beépíteni a csapatba.



 


A 20 éves Csörgő Viktort és a 19 éves Kovács Dominikot is azért hoztam Gyirmótra fél éve, hogy a közeljövő alapemberei legyenek. Viktor az elmúlt két NB I-es meccsünkön például remekül teljesített beugróként, bizonyította, hogy már most lehet rá számítani.


 



 


– Mondhatjuk, hogy te vagy a vezető játékosmegfigyelő? Egyáltalán van scoutja a klubnak?


– Nem vagyok scout, és jelenleg nincs hivatásos megfigyelőnk. Nehézség, hogy ezzel nekem kell foglalkozni úgy, hogy nincs, aki előkészítse az átigazolásokat. Figyelem az U19-es bajnokság, az NB III, az NB II és az NB I mezőnyét egyaránt, és a menedzserek is javasolnak játékosokat. Nem egyszerű így, ebben előre kell lépnie a klubnak.


 


– Ez anyagi kérdés?


– Nem, szervezeti. Többször is javasoltam a tulajdonosoknak, hogy ebben változtatnunk kellene, és optimista vagyok. Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben ez megtörténik.


 


– A feladatok leosztását azért is kérdeztem, mert ott van például Révész Attila, aki Kisvárdán sportigazgatóként – jelenleg ő a vezetőedző is – szinte minden szakmai ügyre rálátást kér, s ezt el is ismeri, szinte kézileg vezérli a klubot. Mennyire érdemes elválasztani a pozíciókat, s az azokkal járó teendőket, kompetenciákat?


– Pozitív, ha szakmai igazgatóként rálátok mindenre, én is megkapok minden szükséges anyagot, napi elemzéseket az edzésekről, a meccsekről. És a véleményemet is elmondom Aurélnak bizonyos helyzetekben. Az viszont nem működhet, hogy beleszólunk egymás dolgába, vagyis túlterpeszkedünk a pozíciónkon. Ami az első csapat ügyeit illeti, az mind az ő asztala.


 


– Ésszerű büdzsét említettél az egyik interjúban, ezzel a másodosztályban sem volt ott az első két helyen a Gyirmót. Mit jelent ez most, hány csapatot előzhet meg az NB I-ben a klub a költségvetést nézve?


– Nem foglalkozom vele, nem tudom, megelőzünk-e valakit. Azt fenntartom, hogy továbbra is ésszerű a gazdálkodásunk. Egy percig sem voltak anyagi gondjaink, és szerintem nem is lesznek, minden feltétel adott az élvonalbeli futballhoz.


 



rib5250.webp
None




 


– Magyarországon talán még mindig nem alapvetés, hogy a tulajdonos ne szóljon bele szakmai ügyekbe. Volt már ez ügyben csörtéd Horváth Ernővel?


– Nem nevezném ezt csörtének. Mivel ő a tulajdonos, és a klubot irányító cég ügyvezetője, tájékoztatom minden lépésről, ami a költségvetést érinti, az igazolásokról, minden egyébről. Átbeszéljük az anyagi kereteket, vagyis hogy milyen erőforrás áll rendelkezésemre egy szezonban. Amikor például feljutottunk az NB I-be, az előző évinél jelentősen kisebb büdzséből tudtam gazdálkodni, de megoldottuk. Olyan soha nem fordult elő, hogy Ernő bármilyen szakmai kérdésbe beleszólt volna, a meccsekről, játékosokról persze szoktunk beszélgetni.


 


– Horváth Ernő egyébként az a fajta tulajdonos, aki precízen követi is a sportág eseményeit, az első csapat, az utánpótlás ügyeit?


– Ernő ott van az első és a második csapat összes meccsén. Időnként az utánpótlás találkozókon is feltűnik, ismeri a tehetségesebb fiatalokat is. Ő nem futballozott, nem akar beleszólni a szakmai folyamatokba, de természetesen van véleménye, és azt el is mondja.


 


– Testvérével, tulajdonostársával, Ferenccel édesapjuk iránti tiszteletből is működtetik a klubot. Rajonganak is a fociért?


– Tiszteletből és a foci iránti szeretetből csinálják. Van hat füves pályánk, egy fedett és egy nyitott műfüves pályánk, szóval mindent megadnak a sikeres szerepléshez. Ferinek erős kötődése van a sportághoz, ő az NB II-ben is futballozott. A sport szeretete mindig jelen volt a Horváth családban, de a szociális érzékenység, a társadalmi felelősségvállalás is: Győrben és Győr környékén sok közösségi ügyet támogatnak.


 


– Evezzünk az utánpótlás felé: ötven százalékban ez teszi ki a munkádat, vagy esetleg még nagyobb arányban?


– Eleve az utánpótláscsapatok szakmai igazgatójaként kerültem Gyirmótra, aztán kiegészültek a feladataim. Év közben a feladatok döntő részét az utánpótlás ügyei teszik ki, az átigazolási időszakban viszont fordul a kocka, nagyjából 80-20 arányban a felnőtt csapattal kell foglalkoznom. Természetesen a segítőim ilyenkor átveszik és elosztják maguk között a munkát.


 


– Ez nem a Sándor Károly Akadémia, ahonnan az egész országból sereglenek a tehetségek. Honnan jönnek a gyirmóti utánpótlásba a gyerekek?


– Korábban beszéltünk stílusról, arculatról. Az elmúlt 10 évben a gyirmóti utánpótlásnak kialakult egy markáns filozófiája. Nagyon nyitott, befogadó klub vagyunk, amely ott van a B kategóriás nevelőintézmények között. Győr környékéről, a Rábaközből, a Sokoró térségből, itteni falvakból jönnek hozzánk gyerekek. Küldetésünknek tekintjük, hogy alaposan „átvilágítsuk” ezt a régiót, és nálunk tudjanak fejlődni a tehetséges gyerekek. Kifejezett célunk, hogy a következő években egyre több saját nevelésű fiatal játszhasson a felnőtt keretben.


 


– A rivális térségi akadémiák, például a szombathelyi Illés Akadémia azért próbálja elszipkázni előletek a fiatalokat, nem?


– Mi nem vagyunk számukra rivális akadémia. Győrben és a környéken természetesen a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia az elsőszámú utánpótlás-műhely. Az Illés Akadémia igazolt már tőlünk játékost, de Felcsúton vagy az MTK-nál is játszanak volt gyirmóti fiatalok. Ez természetes dolog, az elit akadémiák folyamatosan figyelik a csapatainkat. Ha bármelyik játékosunk esélyt kap, hogy magasabb szinten folytassa, és ehhez megvan a családi háttér, mindenkit támogatok a váltásban, akkor is, ha mi ezzel elveszítünk egy tehetséget. A fő cél azonban nem változik, minél több fiatalt szeretnénk beépíteni a nagy csapatba. Ennek a programnak a részeként nyolc fiatal labdarúgóval kötöttünk profi szerződést a közelmúltban.


 


– Látsz rá esélyt, hogy megközelítsétek, sőt egyszer elérjétek egy elit akadémia szintjét?


– A jelenlegi finanszírozási rendszerben ez csupán álom. Az elit akadémiák olyan költségvetéssel rendelkeznek, amit mi nem bírnánk el.


 


– Több mint tíz évet dolgoztál az agárdi Sándor Károly Akadémián, az ország első elit utánpótlásnevelő műhelyében. Milyen emberi, szakmai értékeket hoztál magaddal onnan?


– Jó kérdés. A két műhelynek teljesen más a felépítése. Amit elhoztam, az a képzésről és a futballról való gondolkodás filozófiája. Ennek alapja, hogy minden gyakorlatot, elméletet játékkal kell megtanítani a kicsiknek.


 



A fiatal kollégákat is próbálom úgy terelgetni, hogy ez beépüljön a gondolkodásukba. Olyan szürkeállományra van szükség, amely biztosítja a fejlődést.



 


A másik hozomány pedig az, ami az egész MTK-t jellemezte a Várszegi-érában: minél több fiatalt beépíteni a felnőtt csapatba. A keretünk egyharmada 22 év alatti fiatalokból áll, az NB I-es „fiatal perceket” nézve az MTK mögött talán a második helyen állunk. Egy ideig az elit akadémiákról tudtunk tehetséges fiatalokat hozni, de mára a gyirmóti utánpótlásból is érkeznek az ügyes játékosok.


 


– Az U17-es csapatotok a kiemelt bajnokságban szerepelt az ősszel az elit akadémiák csapatai ellen. Lesz olyan egyszer Gyirmóton, mint 2008-ban a bajnokságot nyerő MTK-nál, hogy a felnőttcsapat huszonöt fős keretből húsz játékos saját nevelésű?


– Szerintem ez most nem reális.


 


– Jelenleg hány saját nevelésű fiatal van a felnőtt keretben?


– A huszonöt fős keretben Májer Ádám és Kecskés Barnabás, illetve Szegi Vince saját nevelésű, és Széles Imrét is félig ide lehet sorolni. Ő nem nálunk kezdte a focit, de régóta itt játszik. Közülük Szegi Vince stabil kezdő.


 


– Csányi Sándor januárban bejelentette, hogy két-három év múlva bővíteni fogják az NB I létszámát. 2015-ig tizenhat csapat játszott a bajnokságban, miért lesz jó, ha újra ennyi lesz?


– Több szakmai érv is szól mellette. Az MLSZ stratégiai célja, hogy ne csak az NB II-ben, de az NB I-ben is sok játéklehetőséghez jussanak az akadémiákon nevelkedett fiatalok. A 12 csapatos bajnokságban, ahonnan ketten kiesnek, és 7-8 csapat mindig a kiesés ellen harcol, az edzők kétszer is meggondolják, mekkora terhet raknak egy fiatalra. Nem biztos, hogy egy fiatal futballista fejlődését szolgálja, hogy minden egyes meccsen hatalmas nyomás alatt kell játszania. A másik, hogy a 12 csapatból 4-5 mindig fővárosi, de olyan nagy futballhagyományokkal rendelkező városok csapatai szorulnak az NB II-be, mint Szombathely, Győr, Pécs vagy Békéscsaba. A 16 csapatos rendszer ezt is orvosolná.


 


– Ha a 2015 előtti 16 csapatos NB I-ben sem játszatták többet a fiatalokat az edzők, akkor miért lenne ebben változás 2-3 év múlva?


– Ebben nem a létszámbővítés hozhat feltétlenül változást.


 


– Akkor mi?


– Rettentő összetett a válasz. Indul onnan, hogy milyen gazdasági és társadalmi háttér áll a sportág mögött? Ez hatással van arra, hogy az egyes klubok mennyi energiát fordítanak az utánpótlásnevelésre, milyen minőségű a tehetséggondozás. Van-e egy általános, országos méretű futballkoncepció arról, hogy mennyi játékpercet kapjanak a fiatalok a legjobbak között? Jó példát mutatnak déli szomszédaink, a szerbek és a horvátok.


 



Ugyancsak érdekes példa a svájci, a belga vagy a skandináv országoké, amelyek erőltették azt, hogy a fiataljaik lehetőleg minél nagyobb számban képezzék magukat Angliában, Olaszországban, Németországban.



 


Az alapot mindehhez persze a szakmai munka minősége adja, a tömegesítés, a megfelelő kiválasztás, a magas színvonalú képzés az utánpótlásban. Magyarul olyan karakterű játékosok nevelése, akik képesek kivívni és megvédeni a helyüket az első csapatban. Ehhez persze biztosítanunk kell a fiatalok ideális átmenetét a felnőtt futballba.


 


– A témáról egy külön interjút is készíthetnénk, talán el is készítjük. A végén mesélj a jövődről! Idén lejár a 3 éves szerződésed, a bajnoki végeredmény tükrében dől el, hogy folytatod-e szakmai igazgatóként?


– Még nem beszéltem a folytatásról a tulajdonosokkal, van most ennél sokkal fontosabb dolgunk. Nem a bajnoki szereplés függvénye a hosszabbítás. Ha elégedettek a munkámmal, kínálnak új szerződést, ha elégedetlenek, akkor nem.


 


[su_note note_color="#2e8b57"] Névjegy:


TAMÁSI ZSOLT


Születési hely, idő: Győr, 1965. október 28.


Klubjai játékosként: Rába ETO, Győri Elektromos, Szombathelyi Spartacus


Klubjai edzőként: Győri Elektromos (serdülőcsapat), Győri ETO (utánpótlás, vezetőedző), Sándor Károly Akadémia (szakmai igazgató, U19 vezetőedző), MTK (vezetőedző), Vasas (vezetőedző), Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia (szakmai igazgató), Gyirmót FC és Gyirmót SE (szakmai igazgató)[/su_note]


 




Kiemelt fotó: gyirmotfc.hu

Szerző

Gabay Balázs

Gabay Balázs

Gabay Balázs

A Büntető.com szerzője.