„Az elnök az első, aki tudni akarja, mi történt a nyolcévesek meccsén”
A spanyol Celta Vigo olyan légkört és identitást teremtett a klubnál, amelyben jó létezni és dolgozni. Az elnöktől kezdve az edzőkig mindenki hisz az akadémiai projektben. Az a munka pedig, amit Galíciában végeznek, nemzetközi viszonylatban is jelentős. Akadémiák a világ körül, ötödik rész.
A 2020–2021-es LaLiga-szezon hajrájánál járunk: 2021. május 16-án a Celta Vigo a Camp Nouba látogatott, és 2-1-re legyőzte az FC Barcelonát, annak a Santi Mina góljainak köszönhetően, aki sokadmagával együtt a klub ismert és elismert utánpótlás-nevelő műhelyének „terméke”.
Hogy mennyire a saját nevelésű labdarúgóira támaszkodik a Celta Vigo, azt jól mutatja, hogy a Sporttudományok Nemzetközi Központjának (CIES) 2021. májusi tanulmánya szerint a 2020–2021-es szezonban a galíciai klub 15, az akadémián végzett labdarúgónak adott helyet az első keretben, és ezen futballisták játékpercei a teljes első csapat által játszott játékidő 49 százalékát tették ki. (Az intézet azt tekinti saját nevelésű játékosnak, aki 15 és 21 éves kora között legalább három évet az adott klubnál töltött.) Hogy nemzetközi viszonylatban milyen jelentős az, ami a Celta csinál, azt jól mutatja, hogy a topligákban csak az Athletic Bilbao ért el jobb eredményt (50,9 százalék).
„Hét akadémiát végzett játékossal kezdeni egy mérkőzést, fantasztikus. Lehet, hogy nem nyerünk bajnoki címeket vagy trófeákat, de egy ilyen eredménnyel elégedettek lehetünk. Számunkra ez olyan, mint egy bajnoki cím” – fogalmazott a Celta Vigo akadémiájának igazgatója, Eduardo Covelo.

Sikeresen működő hátország
Egy akadémia sikerét sokféleképpen lehet mérni. Vizsgálható úgy, ahogyan azt a CIES tette, de nézhető a klub második számú csapatának szemszögéből. A Celta Vigo esetében az eredmények ebből a szempontból is kifejezetten pozitívak: a Celta B a 2020–2021-es szezonban kiharcolta a feljutást a Primera División RFEF-be (ez a félprofi, spanyol harmadosztály), jelenleg pedig, nyolc mérkőzéssel az idény vége előtt rájátszást érő negyedik helyen áll. Amennyiben sikerül a rájátszás során kiharcolni a másodosztályú tagságot, akkor a Real Madrid, az FC Barcelona, az Athletic Bilbao, a Sevilla FC és a Real Sociedad után a Celta Vigo B csapata is felléphet a spanyol futballpiramis ezen szintjére.
„Nagy elismerést érdemel az edzői stáb. A csapat versenyképes, és a szakembereknek sikerült minden egyes nap fejleszteni a játékosokat” – méltatta az eredményeket Covelo.

Egy korosztállyal lejjebb is van ok az örömre: az U19-es csapat a 2020–21-es szezonban, története során először kvalifikálta magát az UEFA Ifjúsági Ligába (eredetileg UEFA U19 Bajnokok Ligája). És ugyan a 2020–21-es kiírást a koronavírus-járvány miatt nem rendezték meg, az, hogy a fiatalok Európa legjobb 32 ifjúsági csapata közé kerültek, már önmagában kiemelkedő teljesítmény.
„Mi amolyan regionális nemzeti csapat vagyunk, amely a világ legjobbjaival néz szembe. Remélem, nem ez lesz az utolsó alkalom, hogy kvalifikáltuk magunkat” – emelte ki Covelo.
Identitás, közösségi érzés, jelentős befektetett munka nélkül
Mi a sikerek titka? Az akadémia igazgatója szerint nincs egyetlen tényező, ami az elért eredményeket meghatározza. Többösszetevős egyenletről van szó, amiben fontos szerep jut a munkájukat szenvedéllyel, elkötelezettséggel, szeretettel végző edzőknek.
„Ez az egész a munkára való hajlandóságról, és arról a jó légkörről szól, amit az évek során az edzőknek köszönhetően kialakítottunk. Az érzésről, az összetartozás érzéséről” – összegzett Covelo.

Az összetartozás kulcsfontosságú. A Celta Vigo akadémiájára érkezők jelentős része, 95 százaléka, a galíciai régióból származik. (Az elv hasonló, mint a Real Sociedad esetében, ahol az a cél, hogy az akadémiára kerülő játékosok 80 százaléka a Baszkföld északkeleti részén található Gipuzkoa tartományból érkezzen.) Ennek oka egyszerű: a klubnak nincs sem nemzetközi, sem országos méretű játékos-megfigyelő hálózata. Ugyan ez tekinthető gyengeségnek, de a klubnál sokkal inkább erősségként tekintenek erre az adottságra.
„Az, hogy a gyerekeink 95 százaléka galíciai, azt jelenti, hogy megteremtődik az összetartozás és az identitás érzése, ami valószínűleg sokkal több mindent eredményez, mint azt gondolnánk” – látja Covelo.
Ha már összetartozás, identitás, akkor Iago Aspas. A 34 éves klasszis nyolcéves korában került a Celta Vigóhoz, s egy rövid kitérőt leszámítva (2013. július–2015. július) csak a galíciai klubban futballozott. De nemcsak Aspas ragaszkodik Vigóhoz: 2019 nyarán négy, korábban a Celtában szereplő játékos (Denis Suárez, Rafinha, Santi Mina, Pape Cheikh) tért vissza, a klub pedig kampányt indított Isto vai de corazón (Ez a szívről szól) címmel. Sok olyan labdarúgó van tehát, aki elment, máshol sikereket ért el, majd visszatért, egyszerűen azért, mert Vigóban jó élni, és jó érzés játszani.

A Celta eredete elnevezésű projekt is ebbe a szellemiségbe illeszkedik. Öt évvel ezelőtt az edzők összeültek, hogy meghatározzák a klub és az akadémia alapvetéseit. Elindították azt a programot, amelyben az akadémia fiataljait a sportteljesítményre, az egyéni és kollektív értékekre, az akadémiai nevelés fontosságára, valamint a klub filozófiájához illeszkedő megnyilvánulásokra tanítják. A játékosok pontokat szerezhetnek azért, ahogyan ezeken a különböző területeken teljesítenek, majd minden szezon végén készül egy rangsor, amely alapján díjakat osztanak ki, s megnevezik az arany-, az ezüst-, és a bronztizenegy tagjait.
„Működik. Az egyik szülő elárulta, hogy gyerekének jegyei jobbak lettek, még ha csak azért is, hogy ne kerüljön a rangsor aljára. Az embernek az az érzése, hogy ebből lesz valami” – büszkélkedik Covelo.
Az állandóság és elhivatottság jegyében
A Celta Vigo utánpótlásában dolgozó edzők kemény munkája nem lenne ennyire eredményes, ha nem kapnának felülről támogatást. A klub elnöke 2006 óta az a Carlos Mourino, aki mindig is azon fáradozott, hogy az akadémia jól teljesítsen. A szakemberek munkája és az összetartozás érzése mellett talán ez a harmadik kulcsa a Celta sikerének.
„Spanyolországban sok olyan klub van, ahol az emberek elképesztően jól dolgoznak, de akkor sem biztos a feljutás. Itt, a Celta Vigónál az elnök az első, aki tudni akarja a meccsek kezdési időpontjait, és azt, hogy mi történik a fiatalok mérkőzésein, ideértve a nyolcéveseket is. Akár meleg van, akár hideg, a helyszínen figyeli a gyerekeket. Az elnök, az igazgatók, a tanácsadók is hasonlóan állnak hozzá, mindenki hisz az akadémiai projektben. Több mint tíz éve ugyanaz az elnökünk, ugyanazokkal az elképzelésekkel, és ez stabilitást hoz a klub minden szintjén” – foglalta össze a működést az akadémia igazgatója.

Az akadémia szisztematikus támogatásának, megújulásának egyik példája az épülő Afouteza nevet viselő sportközpont. A világjárvány miatt ugyan vannak fennakadások, de ha befejeződnek a munkálatok, akkor a fiatalok még jobb létesítményekben edzhetnek. És amikor később bekerülnek az első csapatba, akkor ugyanabban a komplexumban folytatják majd az edzéseket, ahol elkezdték. Adott tehát a folytonosság, a fejlődés, ugyanakkor egy állandóság, biztonság is. Ez a Celta Vigo.
(A cikk a LaLiga magyarországi képviselőjétől, Jesus Pizarro Bravótól kapott anyag fordítása, összefoglalása.)