Az embargó árnyékában is működik az észak-ciprusi futball

Ciprus szigete a történelem során sok mindent megélt: az Oszmán Birodalom uralkodása mellett a Görögországhoz való csatlakozási szándékot, valamint a brit koronagyarmati státuszt is. Az 1950-es években létrejött, sőt komoly szerepet játszott az EOKA, ami egy görög ciprióta jobboldali-nacionalista fegyveres csoport, amely a gyarmati státuszban lévő Ciprus felszabadításáért harcolt a britek ellen, majd a sziget Görögországgal való egyesítéséért, azaz az enózisz mozgalom sikeréért.

1960-ban az ország független lett a zürichi és londoni megállapodás révén, majd még akkor csatlakozott a ENSZ-hez is. 1963-ban megállapították a „zöld vonalat”, amely nagyjából kétharmad-egyharmad arányban szeli ketté az országot és a fővárost, Nicosiát is. 1974-ben jött a puccs, amikor is a görögök az érsek-elnök, III. Makariosz életére törtek, majd erre válaszul a törökök megszállták az ország északi részét. Az északi területek függetlenségét 1983. november 13-án kiáltották ki, s megszületett az Észak-ciprusi Török Köztársaság, melyet jelenleg kizárólag Törökország ismeri el.

A labdarúgás Észak-Ciprus nemzeti sportja. 1934-ben, miután a ciprusi törökök által alapított, ciprusi görögök által uralt Ciprusi Labdarúgó-szövetség kizárta a török csapatokat, így szükségessé vált egy külön szervezet létrehozása maguk között. A következő két évtizedben többnyire szervezetlen formában vívtak összecsapásokat a klubok, melyeknek nem sok esélyt hagyott a brit megszállás arra, hogy saját bajnokságot alapítsanak.

1955-ben megalakult a KTFF, a ciprusi törökök labdarúgó-szövetsége, amely eleinte még csak egy, manapság viszont három osztályban versenyezteti csapatait. A legmagasabb szintű nemzeti liga a KTFF Süper Lig, ezt követi a KTFF 1. Lig és a KTFF 2. Lig. A szövetség által létrehozott egy kupasorozatot is, a Cypriot Cup 1956-ban került először megrendezésre, majd 1957-től minden évben összecsap a bajnok és a kupagyőztes a KTFF Szuperkupáért.

Az Észak-Ciprus elleni nemzetközi sportembargó miatt a ciprusi török csapatok nem játszhatnak nemzetközi mérkőzéseket.

Az első osztályt annak idején hat csapat részvétlével alapították meg. A két nicosiai székhelyű klub, a Cetinkaya Türk SK és a Genclik Gücü, mellett a Girne városába átköltöztetett Dogan Türk Birligi, a famagusztai Magusa Türk Gücü, a páfoszi Baf Ülkü Yurdu SK és a trikomói Gencler Birligi SK. A létszám nagyjából kétévente emelkedett egy csapattal, mígnem 1962-re sikerült elérni azt a tízes mezőnyt, amit szerettek volna előzetesen is összehozni. Csatlakozott újabb két nicosiai gárda, a Yenicami Agdelen és a Kis Kaymakli TAF, valamint a Gönyeli SK.

A 2022-es bajnok, Magusa Türk Gücü ünneplése (Forrás: ktf.org)

Csakhogy az 1963–64-es szezont öt fordulót követően le kellett állítani, majd öt éven át nem is rendeztek futballmérkőzést, mert ekkorra datálható a második válság az országban, amelynek következtében nőtt a fegyveres harcok száma a görög és török csoportok közt.

1968-ban tért vissza a futball, amikor is a tíz csapattal folytatódott a bajnokság, sőt 1969-től a szövetség edzőképzési programot is indított a török ciprióták és a betelepített törökök számára is. Egészen az 1974-es török megszállásig zavartalanul folyt a labdarúgóélet, ekkor egy újabb idényt kihagytak, majd a visszatérést már 12 csapattal kezdhették meg. Egészen a koronavírus miatti leállásig semmiféle probléma nem merült fel, köszönhetően annak is, hogy már inkább diplomáciai úton szeretnék rendezni a felek a nézeteltéréseiket az országban.

Az 1970-es évek elején többször is kérvényezte a KTFF a FIFA-tagságot, ám ezt minden esetben elutasították. A kis kitételt 1975-ben külön engedély jelentette, amely révén a szövetség által elismert felkészülési tornákon részt vehettek, ám az Észak-ciprusi Török Köztársaság 1983-as kikiáltása után visszavonta ezt az engedélyt a FIFA. Ennek is okán kezdtek el a hasonló helyzetben lévő, hivatalosan el nem ismert országok arról tárgyalni, hogy kellene egy saját szervezetet létrehozni, ahol egymást közt versenghetnének a válogatottak és a klubok is.

Eleinte nem sok siker kísérte a próbálkozásaikat, mert a helyi szövetségek is nehezítették a kapcsolatfelvételt, végül 2003-ban a Ciprusi Török Labdarúgó-szövetség alapító tagja lett a Nouvelle Fédération-Board (NF Board) nevű szervezetnek, amelyet olyan országok alkotnak, amelyek nem tagjai a FIFA-nak. Ennek eredményeként 2004-ben Norvégiában meccset játszottak a Sápmi válogatottjával, majd nem sokkal később Koszovóval is összecsaptak (azóta a koszovóiak már FIFA-tagok lettek).

A döntőn a kárpátaljai csapat tudott diadalmaskodni (Forrás: These Football Times)

Visszakanyarodva a KTFF történetéhez, a 2000-es években a létszámbővítések és a futballpiramis átalakítása volt a legfőbb napirendi pont, ekkorra alakult ki ugyanis a mai formátum, miszerint három osztályban versenghetnek a csapatok. 2004-ben 66 klub volt a szövetség tagja, s ekkor állt be a 16 együttes alkotta élvonal és másodosztály, illetve a alakult ki a harmadik vonal. Ekkortájt nagyjából 1500 félprofi státuszú játékosról számolt be a liga, amely mára megközelíti a 2000 főt is.

A helyi labdarúgás csúcspontja lehetett volna az idei, nem UEFA-tagországok számára kiírt Európa-bajnokság megrendezése, mert a ranglista első helyén áll jelenleg az észak-ciprusi válogatott, így favoritként lehetett volna rendező. Azonban a Törökországot és Szíriát sújtó földrengés miatt lemondták a rendezés jogát februárban. Egyelőre folynak a tárgyalások, hogy 2024-re csúszna a torna megrendezése és akkor mégiscsak ők adhatnának otthont a 12 csapatos eseménynek, mert jelenleg ők tűnnek az egyetlen potenciális rendezőnek.

Kiemelt kép: ktff.org