Az ember, akinek a térdéről stadionújságot neveztek el – A Gary Mabbutt's Knee története
Gary Mabbutt térde hosszú időn át virított a Coventry City stadionmagazinjának címlapján. A Tottenham Hotspur egykori védőjének testrésze az égszínkékek identitásának szerves része. Nem lőttek túl a célon: ha nincs a szentséges térdkalács 1987-ben, a Coventrynek ma nincs FA-kupája.
Több anyagban is foglalkoztunk a Büntetőn „a világ legdrágább futballmeccsével”. A The Championship playoffjának döntőjében a Luton Town tovább írta tündérmeséjét, ez az első csapat, amely az amatőrök közül indulva a Premier League-be menetelt. A tizenegyesekkel alulmaradó Coventry City szurkolói lógathatják az orrukat, és legnagyobb valószínűség szerint cseppet sem vigasztalja őket, hogy egy időszakban a világon talán nekik volt a legkülönlegesebb stadionmagazinjuk. Sportkulturális kitekintés következik.
1987-ben a Coventry a Manchester United, a Stoke City, a Sheffield Wednesday, végül a Leeds United kiejtésével masírozott be az FA-kupa döntőjébe. Az angol bajnokságban abban az évben bronzérmes Tottenham a másik ágon gálázott a Watford ellen az elődöntőben (4-1). A Spurs esélyesként érkezett a Wembley-ben rendezett döntőbe, keretében hemzsegtek a sztárok: Chris Waddle, Glenn Hoddle és az 1978-as vb-győztes Osvaldo Ardiles. Összesen 13 válogatott játékost vonultatott fel a londoni klub, szemben a Coventry egy szem David Phillipsével. Ráadásul a Tottenham ezt megelőző hét kupadöntőjében hét győzelmet aratott. Minden a londoniak mellett szólt, a bukik is ezt harsogták.
Chris Waddle nagyszerű csele és beadása után Clive Allen szerzett vezetést a Tottenhamnek nagyjából 100 másodperc elteltével. Néhány perc elteltével egyenlített a Coventry, ám Steve Ogrizovic hajmeresztő kijövetele után érkezett Gary Mabbutt a 41. percben, és újra a londoniaknál volt a vezetés. Keith Houchen látványos csukafejessel egyenlített, a BBC az év góljának választotta a találatot. A rendes játékidőben nem született több találat.
Aztán a hosszabbítás hatodik percében eljött a pillanat, amelyet a Coventry-drukkerek azóta is imájukba foglalnak.
Mabbutt összeroskadt, csapattársai rossz mozdulata következtében térdre kényszerültek. A Coventry játékosai csakhamar egymás nyakában lógtak, a klub valaha volt legfontosabb trófeáját nyerték meg, azóta sem volt hasonlóra példa.
Másnap 250 000 Coventry-drukker ünnepelte a nyitott tetejű buszon érkező hősöket. Hosszú idő után újra zúgtak a Coventry katedrális harangjai. A csapat szurkolói fáradhatatlanul, óriási erővel és lelkesedéssel éltették a Coventryt, a klub is úgy érezte, méltó módon lenne érdemes megemlékezni a hőstettről. Ezért életre hívták a Gary Mabbutt’s Knee (Gary Mabbutt térde) névre hallgató stadionújságot. Olyan ez, mintha a magyar válogatott stadionlapját Teuvo „Tepi” Moilanen könyöke vagy Birkir Már Saevarsson talpa címmel indítaná útjára a Carpathian Brigade a Puskásban. (Moilanen az 1997-es finn–magyar vb-selejtezőn védett, és róla pattant be a gól, amely vb-pótselejtezőt ért a magyarok számára. Az izlandi Saevarsson öngólja pedig továbbjutást ért számunkra a 2016-os Eb második csoportmeccsén).
A Gary Mabbutt’s Knee-t négy-hat hetente adták ki, attól függően, mennyi új tartalommal tudták megtölteni a lapot. Ha minden igaz, 30 kiadást élt meg. Online formában is elindították, ám nem volt hosszú életű, ma már licitálni lehet a gmkonline.com domain-re.
Mabbutt a The Telegraph-nak elárulta: a mai napig odamennek hozzá az utcán Coventry-drukkerek, szelfiznek vele, és megkérdezik, megcsókolhatják-e a térdét.
„100 alkalomból 99-szer a térdemről szögletre vagy Clemence ölébe pattanna a labda. Ám a labda a térdkalácsomra pattant, ahogy elfordultam, és végignéztem, ahogy átszáll Ray feje felett, miközben ő tehetetlen. Emlékszem, hogy leguggoltam, és teljesen kétségbeestem. Azt hiszem, hogy egyetlen ember térdét sem csókolták meg annyiszor, mint az enyémet”
– latolgatta egyszer a lapnak a Tottenham volt hátvédje.
Azt is megosztotta a Telegraph újságírójával, hogy egyszer a dél-afrikai Fokvárosban sétált a családjával, és egy angol szurkoló odament hozzá. „Gary, életem legszebb pillanatát neked köszönhetem.” A futballista arra gondolt, a srác Tottenham-drukker, és az 1984-es UEFA-kupa-döntőre gondol, esetleg egy másik trófea megnyerésére. Az illető azonban közölte, a Coventry elleni öngóljára célzott, amely kupagyőzelmet jelentett imádott csapatának. „Röhögtem egy jót” – nyugtázta a jelenetet Mabbutt.
A Tottenham egykori hátvédjének térdéről nem csak újságot neveztek el, dalt is írtak róla: David Goody 2020-ban kiadott A Rather Silly History of Coventry című albumán megtalálható a Gary Mabbutt’s Knee. A Spotify-ról letölthető, miközben lenémítva nézzük az 1987-es FA-kupa-döntőt YouTube-on, érdemes elindítani.
Az élet iróniája, hogy 1996-ban a szezon nyitómeccsén épp a bal lábát törte el, 2015-ben pedig csak egy ötórás sürgősségi beavatkozás mentette meg az ikonikussá vált testrészt az amputációtól, miután cukorbetegsége miatt eltömődött az artériája...
Kiemelt fotó: The Telegraph