Az európai topfutball financiális helyzetének alakulása az elmúlt évtizedben

Annak eldöntésére, hogy mely klubok tartoznak sportszakmai értelemben az európai futball élmezőnyéhez, elég csak alapul venni a legerősebb ligák elmúlt évekbeli bajnoki versenyfutásainak összesített eredményét. A Bundesliga elmúlt 9 (!) kiírását kivétel nélkül a Bayern München nyerte, és idén sem úgy tűnik, hogy bárki képes lenne megállítani a Robert Lewandowski fémjelezte bajorokat. Olyannyira borítékolható a „bőrnadrágosok” újabb elsősége, hogy a FiveThirtyEight 98%-os valószínűséget lát ezen esemény bekövetkezésére. A trónfosztás legutóbb a Dortmund-nak sikerült még Jürgen Klopp edzősködése alatt, a 2011-12-es szezonban.

A LaLiga előző 17 idényéből 10-et a Barcelona, 5-öt a Real Madrid nyert meg, a két spanyol gigászon kívül mindössze a Diego Simeone dirigálta Atlético Madrid ért fel a csúcsra, méghozzá két ízben (2013-14, 2020-21). Olaszországban a 2001-02-as évad óta eltelt időszakban kiosztott 19 aranyérem a Juventus (11), az Inter (6) és az AC Milan (2) között oszlott meg. Antonio Conte 9 évnyi Juventus-hegemóniát szakított meg azzal, hogy az Interrel az előző idényben elhappolta a serleget Olaszország legeredményesebb klubjától. A francia pontvadászat a bajnoki címért vívott küzdelem szempontjából még ennyi izgalmat sem tartogat, bár a Paris Saint-Germain orra alá a közelmúltban egy-egy alkalommal a Monaco (2016-17), illetve a Lille (2020-21) is borsot tudott törni.

A konkurens bajnokságokkal összevetve egyértelműen a Premier League mondható a legkiszámíthatatlanabbnak, legalábbis akkor, ha távoli perspektívából szemléljük a történéseket.

Az elmúlt évtizedben nem kevesebb, mint 5 különböző klub (Manchester United, Manchester City, Chelsea, Leicester City, Liverpool) neve került be végleg a PL históriás krónikájába.

MÉG MINDIG A PREMIER LEAGUE A LEGGAZDAGABB LIGA

Jóllehet, számos tanulmány született meg azzal a céllal, hogy kísérletet tegyen a labdarúgás világában a sportszakmai, a pénzügyi és az üzleti teljesítmény egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az ok-okozati tényezők beazonosítása tárgykörében még mindig nem született egy mindenki által jóváhagyott konszenzus. Egy biztos, a kapcsolat megléte tagadhatatlan, így tehát nézzük is, hogy az előző részben ecsetelt sportszakmai sikerek milyen nagyságrendű pénzügyi fölényt eredményeztek.

A Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég minden év februárjában közzétesz egy tanulmányt Football Money League (DFML) címmel, amelyben a futballklubok adott üzleti évben realizált pénzügyi eredményeit elemzik. Ezen kimutatás kiváló viszonyítási pont lehet nem csak abban az esetben, ha meg szeretnénk határozni a világ 30 legnagyobb bevétellel operáló együttesét, hanem akkor is, ha a köztük lévő differencia érzékeltetése is fontos számunkra.

[embed]https://public.flourish.studio/visualisation/8945466/[/embed]

Ha rápillantunk ezekre a listákra, akkor elvétve találunk olyan klubot, amelyik ne a tradicionális top bajnokságok (angol, spanyol, olasz, német, francia) valamelyikét képviselné. A vizsgált dekád során a LaLiga 3-4, a Bundesliga pedig inkább 3-5 csapattal jeleskedett ebben az összeállításban. Utóbbi esetében sokkal nagyobb a szórás, ugyanis voltak olyan szezonok, amikor csak 3 német csapat nevét olvashattuk a rangsor elején (2014-15, 2017-18), de olyan is előfordult, hogy a Bundesliga 6 klubja is felkerült (2010-11). Az Serie A stabilan 5, míg a Ligue 1 szüntelenül 2-2 együttessel volt jelen, egy-két kivételtől eltekintve. Nem is kérdés azonban, hogy az évtized legtehetősebb gárdái közül a legtöbben a Premier League-ben vitézkednek. A legkevesebb a 8 (2012-13), a legtöbb a 17 csapat (2014-15) volt, amely a PL-t reprezentálni tudta.

Ha egy pillanatra belegondolunk abba a ténybe, hogy nem volt olyan év, amikor az öt topliga együttesen ne foglalt volna el legalább 25 helyet a 30-ból, akkor rögtön érezhetővé válik az a bődületes mértékű, szinte áthidalhatatlan szakadék, amely közöttük és a vetélytársaik között tátong.

Akad azonban néhány olyan nemzet, melynek sikerült elérnie azt, ami már-már lehetetlen küldetésnek számít: a portugál bajnokság összesen 10, a török pontvadászat 8, a holland és az orosz bajnokság 5-5, a brazil első osztály pedig 1 helyet tudott magának megszerezni a 30-as listán a szóban forgó periódus során.

REAL MADRID, BARCELONA, MANCHESTER UNITED – ÍGY FEST A DOBOGÓ

Nem csupán a bajnokságok relációjában, hanem az egyes klubok kapcsán is érdekes közelebbről megnézni, hogy miként néz ki az élmezőny.

A Real Madrid kivétel nélkül mindig a top3-ban végzett, brutális rekordnak számító 6 (!) alkalommal pedig az első helyet is sikerült megkaparintania a királyi gárdának.

A másik spanyol klub, vagyis Barcelona az örök riválishoz hasonlóan majdnem elmondhatja magáról, hogy évről évre az első háromban foglalt helyet, a 2013-14-es 4. hely képezi az egyetlen kakukktojást. A katalán sztárcsapat jellemzően (6x) a második pozíciót élvezte, de a 2010-es évek vége felé kétszer felértek a pénzügyi dobogó legfelső fokára (is).

Németország és Franciaország többségében 1-1 klubbal képviseltette magát a leggazdagabbak körében, bár volt kivétel is, a Schalke 2010-11-es top10-es szereplése joggal számított akkoriban meglepetésnek. A Bayern München jellemzően a 3-4., a PSG pedig a 4-7. hely között végzett ebben az összevetésben. Az olasz klubok becsületét az általában 10. pozícióban végző Juventus védte meg, de a Milan (3x) és az Inter (1x) is oda-oda tudott férkőzni a mézesbödön közvetlen közelébe.

A Premier League gazdasági dominanciájához kétség sem férhet, ugyanis nem volt olyan év, amikor ne került volna fel a tízes listára legalább 4 angol klub, de legtöbbször inkább 5 PL együttes neve volt olvasható. A Manchester United, annak ellenére, hogy legutóbb még Sir Alex Ferguson utolsó idényében (2012-13) ünnepelhetett bajnoki címet, végig az első négyben tartózkodott, köszönhetően annak, hogy a vörös ördögök olyan stabil üzleti lábakon állnak, amelyek néhány viszonylag sikertelenebb év után sem remegtek meg.

Noha a Bajnokok Ligája-győzelem egyelőre nem jött össze a Manchester City-nek, az viszont vitán felül áll, hogy az utóbbi évek hazai szinten legeredményesebb csapatának számít Pep Guardiola együttese. Ennek megfelelően a hétszeres angol bajnok a 2012-13-as szezon óta állandó tagja a DFML top10-es rangsorának. Az Arsenal nem mostanában éli a legszebb éveit, bár az Arsene Wenger távozása óta tartó időszakban talán most először érezhetik úgy az ágyúsok szurkolói, hogy a pozitív jövőkép nem puszta illúzió, hanem egyre inkább valóság. A pályán nyújtott egyre rosszabb teljesítmény a klub bevételeire is rányomta a bélyegét, ugyanis a 2010-11-es 5. helyről odáig jutott a londoni sztárklub, hogy az évtized végére már az első 10-be sem került be.

A Chelsea a bevételek tekintetében stabilan hozta mindvégig legalább a 8-9. helyet, annak ellenére, hogy kifejezetten hullámzó eredményeket tudott felmutatni Roman Abramovics csapata: a két bajnoki cím (2014-15 és 2016-17) mellett egészen hihetetlen, hogy mindössze a 10. helyen zártak a 2015-16-os szezonban.

A Liverpool nem pusztán megszilárdította helyét a legtehetősebb klubok rangsorán, de a 9. helyről egészen az 5. pozícióig jött fel, nem teljesen függetlenül attól, hogy az utóbbi években rendre megélték a tavaszt a BL-ben, sőt, a 2018-19-es kiírásban senki nem tudta őket megállítani.

Hazai porondon is folyamatosan javuló tendenciát mutattak a vörösök, ami a 2019-20-as idényben elhozta a hosszú évtizedek óta vágyott PL-aranyat is. Az angol együttesek kapcsán feltétlenül meg kell említeni a Tottenhamet, amelynek a 2017-18-as szezonban sikerült először felkerülnie a DFML tízes listájára, így maga mögé utasítva a városi rivális Arsenalt.

ÖSSZEGZÉS

A téma taglalása világosan rámutatott arra, hogy az európai futball színpadán mely klubok tartoznak nem csupán a pályán elért eredmények alapján, de gazdasági szempontból is a legszűkebb elitbe. A trendvonalat meghúzva azt látjuk, hogy az egyes top bajnokságok egymáshoz viszonyított erősorrendje nem sokat változott a vizsgált 10 év során, ugyanis akárcsak a 2010-es évek elején, úgy az évtized végén is a Premier League tudta a legtöbb csapatot felmutatni a legnagyobb bevétellel rendelkező klubok listáján. Relatív értelemben a francia pontvadászat számított mindig is a legkevésbé potensnek, és nem csupán akkor, ha a Bajnokok Ligájában elért eredményeket számítjuk, de akkor is, ha a DFML összeállításából indulunk ki. Az évtized leggazdagabb együtteseinek dobogójára pedig szinte minden évben a Real Madrid, a Barcelona, illetve a Manchester United került fel.