Az Olympiakosz elleni búcsú, annak mikéntje miatt, hiányérzetet okoz
A Konferencia-ligában a nyolcaddöntőbe jutásért vívott kör visszavágóján hazai pályán telt ház előtt fogadta a Ferencváros az Olympiakoszt. A görögországi egygólos vereségből kiindulva, valamint Dejan Sztankovics kezdő tizenegyét látva sokan azt várták a mérkőzéstől, hogy a Fradi nekiugrik riválisának, azonban erre egyáltalán nem került sor.
A pireuszi összecsapáshoz képest Sztankovics két helyen módosította kezdő tizenegyét. Cristian Ramírez helyére Eldar Civic került, míg Cebrail Makreckis rovására Kenan Kodro került a csapatba. Utóbbi döntés értelemszerűen egy formációváltással is járt, ami kifejezetten izgalmasnak és bátornak ígérkezett.
Ugyanakkor gyorsan kiderült, hogy a több támadó kezdőcsapatba nevezése nem egyenértékű az offenzív harcmodorral, még akkor sem, ha a Fradi birtokolta többet a labdát.
A Wyscout mérései szerint 55–45 százalékos megoszlásban volt az FTC-nél a labda, ami bőven lehetőséget kínált arra, hogy gólhelyzeteket alakítson ki, azonban ez csak korlátozott mértékben sikerült, ahogyan azt a 0,59-es xG is tükrözi.
De miért nem tudott élni a Fradi a labdabirtoklási fölényével és a kétcsatáros szisztéma biztosította előnyökkel?
A párharc első mérkőzésén a Ferencváros sokszor kísérletezett a Varga Barnabás felé hosszan ívelt labdákkal, azonban legtöbbször nem kapott kellő támogatást a többi csapattársától, emiatt nem tudta a Fradi elöl megtartani a labdákat. Vélhetően Kodro beállításával erre próbált Sztankovics megoldást találni. De ismételten előjöttek a problémák: az FTC túlságosan statikus volt, az Olympiakosz folyamatosan létszámfölényeket tudott kialakítani, és ezen nem segített az sem, hogy Varga és Kodro egyszerre voltak a pályán.
A fenti jelenetet egy kapustól kipasszolt kirúgás előzte meg, ahol Henry Wingo különösebb nyomás nélkül ívelhette fel a labdát. Kodrót vette célba, akinek nem sikerült megnyerni a fejpárbajt, de árulkodóbb, hogy hány Olympiakosz- és hány Fradi-játékos helyezkedett körülötte és milyen pozícióban. Jól látható, hogy jelentős létszámfölényben voltak a görögök, így esélytelen volt, hogy hazai játékoshoz kerüljön a labda.
A következő jelenetnek ismét Kodro a főszereplője, akit ezúttal laposan játszottak meg. Ez egyébként kifejezetten jó ötlet volt, mert a bosnyák csatár már a fehérvári időszakában is nagyon jól mozgott vissza a labdákért. De látható a kiválasztott szituációban, hogy megint csak görögök veszik körül, a csapattársai mindenféle dinamizmust nélkülözve mozognak a pályán. Egyedül Kristoffer Zachariassen volt elérhető távolságban, de ő sem ideális szituációban.
A Ferencváros helyzetét még inkább megnehezítette, hogy az ellenfél kapujától többnyire távol tudott csak labdát szerezni, emiatt jóval nagyobb távolságot kellett megtenni Alekszandrosz Paszalakisz kapujáig.
Ugyan az Olympiakosz letámadása csak időnként volt fojtogató, a vendégjátékosok többségében csak igyekeztek elzárni az előre vezető utakat, így is vért izzadt a Fradi, hogy valamiként eljusson a támadóharmadba. Ennek érdekében Mohamed Abu Faninak is rendkívül mélyen kellett futballoznia, sokszor a védelembe kellett visszahúzódnia. Emiatt nem volt, aki a vonalak között át tudta volna venni a labdákat. A Fradi legtöbbször ívelésekkel próbálta áthidalni a helyzetet, ami a fentebb kifejtett okok miatt ugyancsak nem vezetett sikerre.
Amellett, hogy a Ferencváros képtelen volt kihasználni, hogy relatív sokat volt nála a labda, még magas minőségű lehetőségeket is engedett a görög csapatnak.
Igaz, ez jóval kevésbé múlt a taktika kidolgozatlanságán, ugyanis a legértékesebb helyzetek rendre meggondolatlan vagy rosszul kivitelezett megoldásokra vezethetők vissza. Gondoljunk csak Abu Fani Daniel Podence-nek adott majdnem gólpasszára vagy Wingo elszórt labdáira.
Összességében megállapítható, hogy a Ferencváros Sztankoviccsal sem lépett előre a labdás fázisokban. A sikereket jószerivel a labda ellen mutatott játékával tudta elérni. Tehát egyelőre Sztanyiszlav Csercseszovhoz képest nem figyelhető meg szignifikáns javulás. A magyar futball utóbbi három és fél évtizedét ismerve a kupatavasz nagyszerű eredmény. Ebben az idényben is voltak remek eredmények, nagy skalpok, de az Olympiakosz elleni búcsú, annak mikéntje miatt, hiányérzetet okoz majd az elkövetkezendő hónapokban.
Kiemelt fotó: neoskosmos.com
Szerző
