Az oroszok és a fehéroroszok hamarosan visszatérhetnek a síversenyekre, a svédek bojkottot emlegetnek

„Nagyon gyorsan lezárulhat az ügy. Jelenleg azon dolgozunk, hogy előkészítsük az orosz és fehérorosz versenyzők visszatérést. Ez akár már decemberben is megtörténhet”

– fogalmazott Michel Vion, aki kiemelte, hogy a Nemzetközi Síszövetség következő ülésére október végén kerül sor, akkor tárgyalnak majd erről, és a döntés során figyelembe fogják venni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állásfoglalását is. Azt fontos kiemelni, hogy ha vissza is térhetnek az említett sportolók, a nemzeti színeket továbbra sem használhatják, esetleges győzelmeikkor a himnuszt sem játsszák majd le.

A bejelentés nem maradt reakció nélkül, több neves svéd sportoló is aggodalmát fejezte ki. Oskar Svensson sífutó sprinter szerint csapatszinten kellene bojkottálniuk az eseményeket, ha valóban újra rajthoz állhatnak a két ország versenyzői.

„Egységet kell mutatnunk és csapatként megtagadni az indulást. Ha így teszünk, annak lehet valós hatása” – összegzett az olimpiai negyedik helyezett. Svenssonnal egyébként többek között Maja Dahlqvist, Jens Burman és Marcus Grate is egyetért (ő morális állásfoglalásnak nevezte a kiállást), sőt Linn Svahn konkrétan azt mondta, hogy tudomásul kell venni, a sport és a politika összefonódását.

Oskar Svensson (balra) Fotó: Getty Images

Az esetet több aspektusból lehet vizsgálni. Egyrészt itt van ez az előbbi mondat, amely remekül világít rá arra, hogy miért érthetetlen sokszor magyar szemmel nézve az a fajta társadalmi felelősségvállalás, amit a skandináv sportolóktól látunk. Itthon ugyanis van egyfajta szemérmesség azzal kapcsolatban, ha közszereplők politikai kérdésekben állást foglalnak. Nagy részben azért, mert magát a szót is rossz értelemben használjuk, a politika ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy ki kire szavaz, hanem úgy általában a közös ügyeink intézését. Ilyenkor általában az az érvelés, hogy egy sportoló mindannyiunkért küzd, maradjon csak meg egy projekciós felületnek, nem akarjuk tudni, mit gondol a világról.

Ezt a kiállást tehát ebben a kontextusban kell értelmezni, azzal kiegészítve, hogy a skandináv térség – történelméből adódóan – kifejezetten hűvös viszonyt ápol Oroszországgal.

Ráadásul a mostani helyzetben az sem elhanyagolható tény, hogy a FIS számára teljesen egyértelműen nélkülözhetetlenek a svéd versenyzők. Nézettség, szponzorok és elért sikerek tekintetében is a téli sportok egyik fontos nemzetéről van szó, így minden bizonnyal azt ismerték fel jól a sportolók, hogy erős lobbierejük van.

Andrew Young, Federico Pellegrino és az orosz Gleb Retivykh (2019, Németország) Fotó: Getty Images

Eddig társadalmi aktusként elemeztük a kiállást, és nem esett szó a tartalomról. Mindezekkel együtt, és függetlenül attól, hogy a háború kérdésében kinek mi a nézőpontja, vannak, akik szerint igazságtalan az orosz sportolók ellehetetlenítése. Még úgy is, hogy tudjuk, több versenyző és sportszervezet állt ki korábban akár indirekt, akár konkrét módon Vlagyimir Putyin rendszere mellett.

Ezek azonban rendszerszintű kérdések, és hiába vesz körül minket egy szélsőségesen individuális világkép, egyetlen építőkockának minden bizonnyal nincs akkora szerepe, mint gondoljuk. Egyszerűbben fogalmazva: egyetlen sportoló döntése aligha befolyásolja a rendszert, ráadásul sokan sem pro, sem kontra nem fogalmaztak meg véleményt az orosz rezsimmel kapcsolatban, így mégiscsak olyasvalami miatt büntetik őket, amit a szó klasszikus értelmében nem követtek el.

A FIS tehát nincs könnyű helyzetben, ugyanis a politikai, a marketing és a sportszakmai szempontok ebben az esetben élesen szemben állnak egymással, és minden álláspont mellett lehet érvelni. Csak kérdés, mivel veszítünk a legkevesebbet.

Kiemelt fotó: Getty Images