Az oslói tündérmese, amely lassan negyed évszázada íródik
Jó esély van rá, hogy másfél évtized után ismét kettőre nő az oslói csapatok száma a norvég élvonalban. Két feltételnek kell ehhez teljesülnie. Az egyik, hogy a Valerenga bennmaradjon (jelenleg osztályozót érő helyen áll), a másik pedig, hogy egy olyan klub feljusson, amely soha ilyen magasságokban még nem járt. Ha az utolsó két fordulót nem rontja el totálisan a másodosztályban, akkor a KFUM-Kameratene Oslo a története során először vesz majd részt a legmagasabb osztály küzdelmeiben.
Norvégiában 1961-ben egyesítették a labdarúgó-piramis legfelső szintjét, az 1961-62-es szezonban 16 csapat szerepelhetett az akkor még Hovedserien néven futó bajnokságban. Ekkor négy oslói együttes is tagja volt az élvonalnak. Az idény igen hosszú volt, 15 hónapig futballoztak a csapatok, mert átálltak a naptári évben belüli, tavaszi-őszi lebonyolításra, és az 1963-as szezont – 1. divisjon néven – már csak 10 együttes játszotta le. A mezőny tagjai voltak az említett fővárosi klubok, a Frigg Oslo FK, a Lyn 1896 FK, a Skeid Fotball és a Valerenga Fotball.
Más oslói csapat nem is szerepelt még soha az első osztályban, ám ez hamarosan megváltozik, ugyanis lesz egy ötödik oslói alakulat is, mely kipróbálhatja magát az immár hetedik éve Eliteserien néven futó bajnokságban. Ez a csapat nem más, mint a KFUM-Kameratene Oslo, mely az évezred elején még csupán az ötödik vonalban szerénykedett.
A klubot, melyet a köznyelvben csak „Kåffa” (ejtsd: Kóffa) néven emlegetnek, 1939. január 1-jén alapította egy baráti társaság Oslóban. Az egyesület sokáig a főváros központjában működött, aztán az 1970-es évek elején a valamivel délebbre fekvő Ekeberg kerületbe költözött. Az áttelepüléssel párhuzamosan kezdett el a több szakosztályt is menedzselő klub nagyobb figyelmet szentelni a gyermekekkel és az ifjúsági sportolókkal való munkának, azaz az utánpótlás-nevelésnek, kiemelt szerepet szánva a labdarúgásnak.
Az első jelentősebb meglódulás Esten O. Saether kinevezése után jött el, vele a kispadon 1999-ben megnyerték az ötödik vonal küzdelmeit, majd a következő hét esztendő során hatszor végeztek dobogón a 3. divisjon, a negyedosztály különböző csoportjaiban – négy bronz-, egy ezüst- és egy aranyérem szegélyezte az utat – az utóbbi megszerzése után nem vállalták a magasabb osztályban való szereplést. A neves szakember időközben a futsal vonalán ennél jóval magasabbra jutott, a válogatott szövetségi kapitánya lett.
Az újabb szintugrás 2008-ban már Stale Andersen irányítása alatt jött össze, amikor a bajnoki címet követően be is vállalták a harmadosztályban való szereplést. Újoncként is menetelt előre a csapat és a szakember által dirigált második évben az utolsó fordulóban bukták el a bajnoki címet, ami arra késztette a szakembert, hogy lemondjon az állásáról. A következő években egy helyben topogott a csapat, majd szereztek egy újabb ezüstérmet 2013-ban, és ezek után meggyőzték Andersent, hogy térjen vissza. Vele aztán 2015-ben össze is jött a bajnoki cím és a klub története során először jutottak fel a másodosztályba. Ez azonban csak egy átmeneti szezon volt, azonnal kiestek, és Andersen ismét lemondott.
A helyét a korábbi segítője, Jörgen Isnes vette át, akivel a második idényében, 2018-ban a második helyen zártak a harmadik vonalban, és a feljutásért zajló play-offban a Fredrikstad FK-t tudták legyőzni.
Hiába voltak újoncok, azonnal a negyedik helyen zártak az OBOS-Ligaenben, és részt vehettek a rájátszásban is, ám ott az IK Start csapata erősebbnek bizonyult. A kupában azonban történelmi eredményt értek el azzal, hogy bejutottak a negyeddöntőbe. Noha a következő idény gyengébben sikerült, 2021-ben újra a negyeddöntőig jutottak a kupában, a bajnokságban elért 5. helyezés pedig szintén rájátszást ért, ám az FK Jerv a tizenegyes-párbajban jobbnak bizonyult. Isnes ekkor már több megkeresést is kapott, ám maradt a fővárosban, viszont a szezon végén harmadszor is elbukott a csapatával a play-off-ban: 2022 novemberében a Kongsvinger IL nyert az oslóiak ellen. Ez egyben a vezetőedző búcsúját is jelentette.
A 2023-as szezonra házon belülről kerestek megoldást és Johannes Moesgaard kapta meg az esélyt, aki a stabil alapokra építkezve kezdhette meg a munkát. Noha a hatodik fordulóig kellett várni az első sikerre, de azután háromszor is hoztak egy-egy ötgyőzelmes szériát, illetve volt egy négyes is. Így két körrel a szezon vége előtt az automatikus feljutást jelentő második helyen állnak, és öt pont az előnyük a harmadik helyezett Kongsvingerrel szemben, tehát szinte száz százalék biztosak lehetünk benne, hogy történetük során először feljutnak az élvonalba.
Azaz könnyen előfordulhat, hogy egy színtiszta norvég kerettel vág majd neki a csapat az új idénynek. Ez már csak azért is valószínű, mert a pénz nem veti fel őket, igaz, azért némi igazolásra szükség lesz ahhoz, hogy helytálljanak az élvonalban. A jelenlegi keretben mindössze öt futballistának van élvonalbeli rutinja, közülük az egyik a már említett cserekapus, aki nem tart velük a legmagasabb osztályba.
Noha még a 2023-as szezon sem ért véget, és még az sem teljességgel bizonyos, hogy a KFUM fel fog jutni, de már most arról beszélnek a helyi szakértők, hogy mennyire fog lefelé kilógni a mezőnyből az abszolút újonc – mind a költségvetés, mind a játékerő tekintetében.
Láttunk már néhány csodával határos sikertörténetet a futballvilágban, és már így is az az oslói csapat teljesítménye, hát még akkor mennyire lenne az, ha az esélyekkel szembemenve az első osztályban is maradandót alkotnának.
Kiemelt kép: KFUM-Kameratene Oslo
Szerző
