Az összeomlás határán – Az Austria Wien kálváriája
Április 13-án kiderült, hogy az Austria Wien első körben nem kapta meg a következő évi osztrák Bundesliga induláshoz szükséges licencet financiális okok miatt. A 2013-as bajnoki cím és Bajnokok Ligája csoportkör után az utóbbi években története talán legkomolyabb mélységeit járja meg a nagy múltú bécsi együttes, amely az utóbbi években a csőd szélén táncol.
Idén most már zsinórban a második szezonban szorult ki az Austria a felsőházi rájátszásból. Ez nem is csoda, látva azt, hogy eközben milyen problémák vannak a háttérben. A sportszakmai és a gazdasági kudarcok egymással kéz a kézben járnak, most pedig külön-külön végigjárjuk, miként jutott ebbe a nagyon szorult helyzetbe a patinás egyesület.
NAGY PROJEKTEK ANYAGI FEDEZET NÉLKÜL
Markus Kraetschmer az Austria Wien vezérigazgatója 2013-ban még ünnepelt hősnek számított a klubnál a bajnoki cím után, amelyhez ő teremtette meg az anyagi alapokat 2008-as kinevezését követően. A jövő fényesnek látszott még úgy is, hogy Peter Stöger, a sikeredző engedett az 1. FC Köln hívásának és Németországba távozott. 2013 augusztusában ráadásul összejött a Bajnokok Ligája csoportköre is, a Dinamo Zagreben túljutva az utolsó selejtezőkörben. Ennek köszönhetően a klub anyagilag kifejezetten jól állt és pozitívan lehetett tervezni a jövőt.
Prioritást élvezett a stadionfelújítás, a Generali Arena egyre inkább elavultnak számított. A Bajnokok Ligája csoportkörében a hazai meccseket kénytelen volt a csapat az Ernst Happel nemzeti arénában játszani. A stadion úgy is csak 11 800 fő befogadására volt alkalmas, hogy az előző években számos felújításon esett át. 2009-ben adták át a két szintes, új keleti lelátórészt. Egy átfogó projekt keretében a létesítményt 17 500 fősre tervezték bővíteni, emellett pedig a kiszolgáló helyiségekre is bővítések és alapos átépítések vártak. Egy új metrómegálló megépítése is be lett ütemezve a külvárosban fekvő stadion jobb megközelíthetősége érdekében. Az arénát 2015-ben kezdték el volna átépíteni, azonban ezt egy évvel el kellett halasztani a környéken ekkor folyó építkezések miatt. Ezekbe esett bele az új utánpótlás akadémia is, amelyhez új edzőpályákat építettek. A munkálatok végül 2016 nyarán indulhattak meg. Az Austria Wien a 2016-17-es, illetve a 2017-18-as szezonban az Ernst Happel stadiont használta ideiglenes otthonként. 2018 nyarára készült el a megújult aréna, amelyik minden szegmensében ultra modernnek bizonyult és eleget tett az európai topfutball követelményeinek. A nyitómérkőzést 2018 július 13-án rendezték meg a Borussia Dortmund ellen, a két klub hagyományosan jó viszonyt ápol egymással.
A vezetők nagy reményekkel és büszkén egy új éra kezdetéről beszéltek a 42 millió eurós költséggel átépített, megújult stadionnal kapcsolatban.
Azonban volt egy kis probléma, mivel a 2013-as bajnoki cím után nem úgy jöttek az eredmények a bajnokságban, ahogy a vezetők és a szurkolók szerették volna.
Márpedig a folyamatos európai kupaszereplés alapvető feltétele lett volna az új projekt finanszírozásának.
SPORTSZAKMAI HANYATLÁS
A 2013-as bajnokcsapat teljesítményét csak még jobban felértékeli, hogy rekordpontszámmal, 83 egységgel lettek bajnokok, megelőzve a Roger Schmidt-féle – Ausztriában már akkoriban is egyeduralkodónak számító – Red Bull Salzburgot. Mindmáig ez volt az utolsó szezon, amikor nem a Mozart-városiak emelhették magasba az osztrák salátástálat. Peter Stöger távozása viszont alapjaiban rengette meg a csapatot. Az azóta eltelt nyolc esztendőben kilenc edző váltotta egymást a padon, nyilvánvalóan különféle koncepciókkal. A 2013-14-es, illetve a 2014-15-ös szezonban se tudta kiharcolni a csapat a nemzetközi kupaindulást. A bajnokságban a középmezőnybe szorultak a violák. Ez különösen fájdalmas volt, mivel az új stadionprojekt pont ebben az időszakban indult el. A helyzet némiképp stabilizálódott, mikor 2015 nyarán a korábban többek közt a Hamburger SV-nél is dolgozó Thorsten Fink vette át a csapat irányítását. Vele a következő két szezonban a dobogón végzett az együttes. 2016-ban a harmadik, 2017-ben pedig a második helyet sikerült megkaparintani. Mindkétszer sikerült az Európa Liga csoportkör kiharcolása is.
A 2013-s bajnoki cím, amikor még minden fényesnek látszott2017 nyarán viszont nagy átalakulás ment zajlott a keretben. Több kulcsember is elhagyta az együttest, köztük az előző szezonban a csapatot 17 góljával húzó csatár Olarenwaju Kayode és a Serie A-s Udinesében azóta is alapembernek számító jobbhátvéd Jens Stryger Larsen. A Franz Wolfahr sportigazgató által a helyükre hozott játékosok minőségben messze elmaradtak a távozóktól, így a csapatra egy elég gyötrelmes ősz várt. A szezon felénél az Austria kilátástalan produkcióval a középmezőny oszlopos tagjának számított, ráadásul a helyzetet tovább súlyosbította egy nagy sérüléshullám is. Többször is teljesen tapasztalatlan akadémistákat kellett bevetnie Thorsten Finknek. A helyzet 2018 tavaszára sem javult, ami a német edző állásába került. Helyére márciusban az alapokat a Red Bull iskolában elsajátító Thomas Letsch érkezett, akivel számottevően ugyan nem javult a teljesítmény, mégis véglegesítették posztján. 2018 nyarán a kapkodás lett úrrá az élmezőnybe visszakerülni igyekvő csapaton belül. Franz Wolfahrt és Thomas Letsch teljesen más elképzelések szerint építették a keretet. Végül a sportigazgató húzta a rövidebbet, aki távozott is. A még általa vásárolt játékosok nem igazán illettek Letsch elképzeléseibe, ami egy eléggé felemásra sikerült őszben mutatkozott meg. Csak azért kerülhetett az Austria végül a felsőházba, mert a többi patinás együttes is válságban volt. Például a Sturm Graz, akiknek a helyzetéről februárban írtam. Thomas Letsch egy nagyon gyenge tavaszi rajt után 2019 februárjában távozott, helyette az ideiglenesen kinevezett Robert Ibertsberger vitte végig a szezont.
2019 nyarán egy ismételt újratervezésre lett volna szükség, azonban az európai kupaszereplés hiányában és az új stadion építésére felvett hitelek törlesztése miatt nem maradt forrás a keret erősítésére.
„A mi üzleti modellünk mindig arra volt felépítve, hogy rendszeres európai kupaszerepléssel és transzferekkel fejlődjünk tovább.”
Hiába tért vissza sportigazgatóként Peter Stöger és érkezett edzőnek a Wolfsberggel bronzérmes Christian Ilzer, megkötött kezekkel nem sokra mentek. A csapat az alsó házban ragadt, ráadásul a koronavírus beköszöntével a klub elég súlyos helyzetbe került.
BIZONYTALAN EGYÜTTMŰKÖDÉS
A vírus, a stadionfelújítás által okozott anyagi terhek és a sportszakmai kudarcok együttesen nagyon szorult gazdasági helyzetbe taszították a klubot.
A 2020 májusi újraindulásra nyilvánvalóvá vált, ha záros határidőn belül nem talál új befektetőt a vezetőség, a violák lehúzhatják a rolót.
A klubbot működtető gazdasági társaság 49,9%-át kínálták eladásra – az Ausztriában is meglévő 50+1-es szabály miatt. Amíg Markus Kraetschmerék kétségbeesetten új befektetőt próbált találni a szezon végén, Christian Ilzer edző – egészen váratlanul – bejelentette távozását és a Sturm Grazhoz tette át székhelyét, mivel teljesen kilátástalannak látta az Austria jövőképét. Mivel nem volt más választás, Peter Stöger vette át az edzői feladatokat, miközben tovább vezette az egész sportszakmai részleget is. Amolyan angol típusú menedzseri szerepkört vett át. Nem volt könnyű dolga, mivel a költségvetést épphogy csak sikerült összerakni a következő szezonra, így csak ingyen érkeztek játékosok – közülük kiemelkedett a Németországból hazatérő Marcus Suttner, aki a bajnokcsapat középhátvédje volt. Az őszi szezont ennek megfelelően a tizedik helyen zárta a csapat, miközben a háttérben novemberben drámai dolgok derültek ki az anyagi helyzetről. A klub 78 millió eurós tartozást halmozott fel, az előző, vírus által sújtott gazdasági évet pedig 18,8 millió eurós mínusszal zárták, nem véletlenül. A klub bevételei hatalmasat zuhantak, mivel a játékosokat is rendszeresen ingyen engedték el, akiknek nem volt piacuk az elmaradó európai kupaszereplés miatt.
(X) Játssz a Nyerő Széria tippjátékkal, és vedd ki a részed a 8 millió forint összdíjazásból!
Végül március elejére jött megváltásként a hír, hogy a grúziai, luxusszolgáltatásokat nyújtó Insignia nevű cégcsoport lett az új befektető. Mindenki megnyugtatására a klub alapvető tradíciót (csapatszín, címer) nem kívánták megváltoztatni, ráadásul beharangozták, hogy egy hosszú, többéves folyamat eredményeként újra európai szinten is meghatározó klubot szeretnének faragni a violákból. Az együttműködés azonban eddig eléggé zaklatott.
Az anyagi segítség nagyon akadozóan érkezik, ráadásul április 13-án bejelentették a licenckérelem első körben való elutasítását is.
Ezzel kapcsolatban az új befektetői társaság vezetőjének, Michael Surguladzénak a fia, Luca Sur mosta kezeit, és azt mondta, hogy a licenc megszerzése nem az ő felelősségük, de természetesen segítik a klubot.
Balról jobbra: Markus Kraetschmer, Luka Sur, Frank Hensel és Aleksandar BrusacAz elutasított licenckérelem csak az utolsó csepp volt a pohárban, az utóbbi évek totális mélyrepülése után. A szurkolók petíciót kezdtek írni a vezérigazgató Markus Kraetschmer és az elnök Frank Hensel azonnali távozásáért, emellett pedig sok egykori klublegenda is – legfőképp Toni Polster – a két vezető lemondását követeli.
HOMÁLYOS JÖVŐ
A klubnak két lehetősége van a túlélésre. Április 21-ig nyújthatják be – második körben – a költségvetés fedezetét biztosító dokumentumokat. Elvileg többek között egy 7 millió eurós költségvetési rés fedezetét kéne biztosítani bankgarancia formájában. Végső lehetőségként egy különleges eljárásra van még esély. Ennek keretében, ha bizonyítják, hogy a nehéz gazdasági helyzet a koronavírus miatt jött létre, még megtarthatja a klub az élvonalbéli tagságát, viszont ez esetben hatpontos levonással kell számolniuk és két évig nem adhat ki pénzt játékosvásárlásra.
Márpedig ilyen feltételek mellett kész csoda lenne az élvonalban maradás.
Az eljárások sikertelensége esetén az Austria Wien az amatőrligába lenne visszasorolva és onnan kéne visszakapaszkodniuk.
Még ha sikerülne is az élvonalban tartani a klubot, sportszakmailag, akkor is eléggé kilátástalan a helyzet. Peter Stöger az április 10-i, Hartberg elleni vereség után bejelentette, hogy nyáron elhagyja szeretett klubját, mivel nem látta biztosítottnak annak jövőjét és ilyen körülmények között nem tud tovább dolgozni.
„Az utóbbi két évben megpróbáltuk konszolidálni a klub helyzetét. Minden területen – így sportszakmailag is – nagyon sokat spóroltunk. Azonban a végén már azt is figyelembe kell venni, hogy az ember maga mit vár. Mi a célkitűzés, illetve a reális stratégia.”
A tréner – érthető okokból – az új befektetőkkel kapcsolatban is elég szkeptikus, ráadásul a szezon végén 13 játékos szerződése fog lejárni. Közülük már a szélső, Manprit Sarkaria biztosan távozik a Sturm Grazhoz, a csatárt, Christoph Monscheint pedig minden bizonnyal a LASK Linz fogja elvinni. Komoly fiaskó, hogy ők is ingyen fognak távozni, mint az utóbbi években oly sokan.
Összességében tehát akkor sincs kint a vízből a klub, ha esetleg valahogy sikerül megszerezni a licencet. Valószínűleg nagyrészt ki fog cserélődni a keret, edzőként pedig jó kérdés, hogy ki vállalná el a csapat vezetését ebben a nagy káoszban.