Az új csatár érkezésének nyertese a Ferencváros, vesztese a magyar válogatott lehet
Matheus Saldanha az átigazolási időszak utolsó óráiban csatlakozott a Ferencvároshoz és rögtön az OTP Bank Liga mezőnyének legértékesebb játékosa is lett. Ha a Partizan Beogradban látott formáját hozza, szép sikerekre vezetheti a magyar rekordbajnokot, ám ez óhatatlanul együtt járna azzal, hogy Varga Barnabás háttérbe szorul.
Mifelénk nem divat a pénzről pontosan beszélni. Ezért csak sejtésünk lehet arról, hogy pontosan milyen pénzügyi konstrukció keretében szerezte meg a szerb élvonal előző idénye gólkirályának játékjogát a Ferencváros a Partizantól, mindenesetre a szerb sajtó által lebegtetett 4-5 millió eurós vételár a magyarországi pletykák szerint túlzó, mint ahogy az emlegetett 20%-os továbbértékesítési záradék helyett is jó, ha a felét megkapják majd a belgrádiak, ha eljön az ideje. A valóság valószínűleg a 3-3,5 millió eurós tartományban van, ennyit szánhattak a zöld-fehérek az üzletre, és ez egy 25 éves, ráadásul szédületes szezont záró csatárért nem is annyira túlzó. Pedig nemrég még nem tűnt úgy, hogy Saldanha ennyire keresett lesz, sőt…
A Roberto Firminóra zavarba ejtően hasonlító Matheus Bonifácio Saldanha Marinho 2018-ban 17 évesen csatlakozott a Bahia utánpótlásához, de csak kölcsönadta őt a Grémio Osasco Audax, amely addig nevelgette. Miután a brazil Serie A-ban szereplő csapatnál láttak fantáziát a középcsatárban, egy év múlva megvásárolták a játékjogát, 2020-ban pedig már az első csapat keretének tagja volt. A helyi Serie A-ban – ami annak ellenére, hogy itthon kevéssé ismerjük, a világ egyik legerősebb bajnoksága – 17 mérkőzésen jutott szóhoz, mindannyiszor csereként és két gólt szerzett. A következő év februárjában a több játéklehetőség reményében elfogadta a japán másodosztályú JEF United Chiba megkeresését, ahová előbb kölcsönben érkezett, majd véglegesítették a szerződését.
Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy remekül sikerült a rajtja a J2 League-ben, az első hat meccsén háromszor is eredményes volt, aztán váratlanul és kissé érthetetlenül visszaesett a teljesítménye, olyannyira, hogy az idényben az ez után következő 25 pályára lépése egyikén sem(!) tudott már eredményes lenni. Az idény végére kiszorult a kezdőcsapatból, bár a lehetőséget majdnem minden mérkőzésen megkapta így is, hiszen csereként rendszerint beszállt.
A csatár látványos visszaesését 2022 nyaráig nézték tétlenül a klub vezetői, akik időközben megvásárolták Brazíliából a játékjogát, ám miután az új idényben is csak egy gólig jutott (16 meccsen), kölcsönadták a kínai Szuperligában szereplő Csengtu Rongcsengnek.
Itt néhány hónap alatt hozta a Japánban mutatott góltermését, a decemberi szezonzárásig három gólt lőtt a kiosztott öt gólpassz mellett. A kölcsönszerződés lejárta után nem tudtak megegyezi a csapatok a csatár vételáráról, így Saldanha visszatért Japánba, de ott már sem ő, sem a klub nem erőltette a folytatást, így 2023 elején az azeri Neftci Bakuhoz került – szintén kölcsönbe. Itt fél szezont tudott eltölteni, rúgott néhány gólt (5) és felkeltette a szerb Partizan Beograd érdeklődését, amely hosszú ideje próbál kitörni a nagy rivális Crvena zvezda árnyékából. A nem túl acélos mutatói ellenére 1,3 millió eurót letettek érte a szerbek a japán klub asztalára, és ez remek befektetésnek bizonyult.
Saldanha az első hét szerb bajnokiján szerzett hat gólt és kiosztott két gólpasszt, amivel lenyűgözte a szurkolókat és az újságírókat is. Úgy tűnt, valódi gyémántra lelt a tízszeres bajnok, amely nem kis mértékben a brazil csatár formájának köszönhetően tizennégy győzelemmel és egy döntetlennel indította az előző idényt. Az első vereség a Topolya elleni hazai 0–4 volt, ám a brazil támadó abból kimaradt, miután sárga lapok miatt el volt tiltva. Márciusban combsérülés miatt került tartósabban a partvonalon kívülre, de addig 22 bajnokin 16 gólt lőtt, ráadásul 16 különböző meccsen, ugyanis egyszer sem duplázott. A bajnoki rájátszásban visszatért a csapatba, de már nem tudott eredményes lenni. Nem úgy, mint a nyáron a Bajnokok Ligája selejtezőjében: a Dinamo Kijev ellen elszenvedett súlyos, 6–2-es vereség alkalmával csapata mindkét gólját ő szerezte és a Napredak elleni bajnoki idénynyitón is ő érte el a mérkőzés egyetlen találatát. Szaúdi és más közel-keleti csapatok érdeklődése mellett már a német Bundesligában szereplő Hoffenheim listáján is fent volt a neve, ám ők végül a korábbi debreceni és diósgyőri csatárba, Haris Tabakovicba fektették a bizalmukat (és a pénzüket).
Így került most a Ferencvároshoz Saldanha, amely klub- és bajnoki rekordot jelentő összeget fizetett a csatár játékjogáért. Hajnal Tamás egyebek mellett ezt is megerősítette a csatár bemutatásakor.
„A klub szempontjából ez egy jelentős nap, mert a legnagyobb értékű átigazolást vittük végbe, és nagyon bízunk benne, hogy ez egy sikeres transzfer lesz. Saldanha bizonyította, hogy nagyon gólerős, sokoldalú játékos. Teljesen más profilt képvisel, mint a két másik csatárunk. Tudjuk, hogy milyen nagy feladatok és milyen sok mérkőzés vár ránk, és az elvárások is magasak. Ezért szerettünk volna még a csatár posztra egy minőségi játékost igazolni. Úgy gondoljuk, hogy mind a kora, mind a játékstílusa, képességei alapján nagyon sokat tud a csapatnak segíteni a jövőben, hogy közösen elérjük a célunkat. Nagyon örülünk, hogy sikerült ezt az átigazolást végrehajtani, amire őszintén megmondva, a nyár elején még nem sok realitás volt”
– mondta a sportigazgató.
Saldanha legnagyobb erőssége mindenképp a bal lába. Érdemes megtekinteni néhány róla készült videót és látszik, hogy mindent tud a labdával, amit szükséges. Szívesen mozog vissza az ék pozíciójából, hogy lendületből vezesse a labdát a védelemre, ennél fogva nem az a fajta, akit állandóan a tizenhatoson belül kell tömni labdákkal ahhoz, hogy találkozzon vele. Az összjátékban is hasznos, remekül szolgálta ki a társait is Szerbiában, egy-egy mélységi indítása a szélsők felé kimondottan pazar ütemérzékről tanúskodik, viszont még akkor is a bal lábával próbál mindent megoldani, amikor a jobb lába felé cselez.
Nagy kérdés és jogos aggodalom, hogy a támadó érkezése miként befolyásolja a közönség-kedvenc Varga Barnabás szerepét. Az biztosnak látszik, hogy a szerb Alekszandar Pesics és a nigériai Fortune Bassey hátrébb kerül a képzeletbeli rangsorban, nem is volna különösebben meglepő egyikük (vagy akár épp mindkettejük) közeljövőbeli távozása. Ám az is könnyen elképzelhető, hogy a magyar válogatott első számú csatárának, az NB I előző két szezonja gólkirályának változik a helyzete.
Azt ugyanis nehéz elképzelni, hogy Saldanhát nem a kezdőcsapatba szánják, ha már ekkora összeget fizetnek érte. Persze a nyolc Európa-liga-meccsel lesz bőven teher, amit el kell osztani a keretben, de szinte biztos, hogy Varga egyeduralma a csatárposzton ettől kezdve megszűnik.
További megoldás lehet a helyzetre, ha esetleg kétcsatáros játékra áll át a Ferencváros, de ez Pascal Jansen eddigi edzői múltját alapul véve nem tűnik valószínűnek, miként az sem, hogy a brazil esetleg a támadósor bal széléről indulva kap lehetőséget. Itt valószínűleg verseny lesz, méghozzá olyan, amilyenhez Varga Barnabás egyetlen magyarországi klubjánál sem nézett szembe, ugyanis Gyirmóton, Pakson és eddig a Ferencvárosnál is kirobbanthatatlan volt a kezdőből, ha játékra alkalmas volt. Rendben, egy éve Pesiccsel azért volt némi küzdelem, de azt bántó könnyedséggel nyerte meg a magyar futballista.
Persze a magyar válogatott első számú támadójával kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a júniusi arcsérülése miatt még egy kicsit óvatosabb a játéka és eddig csak tizenegyesből tudott a kapuba találni, igaz, az első El-főtáblára jutáshoz, a másik bajnoki győzelemhez (Nyíregyháza, 2–1) segítette az FTC-t. Márpedig a friss brazil riválisnak mindenképp esélyt fog adni Jansen, elvégre nyilván az ő szava is kellett az átigazolás létrejöttéhez és amennyiben a szerbiaihoz hasonló statisztikákat tud majd felmutatni, úgy nehéz lesz kirobbantani a csapatból. Mivel jelenleg csak Ádám Martin játszik rendszeresen elfogadható minőségű bajnokságban, a válogatott szempontjából sem mindegy, hogy hogyan alakul Varga formája és játékideje, különösen annak fényében, hogy a Nemzetek Ligájában a mostani, szeptemberi mérkőzések után még négy kemény tétmeccs vár a válogatottra.
Kiemelt fotó: fradi.hu
Szerző
