Az újabb Guardiola-tanítvány, Vincent Kompany díszlépései

„Előbb-utóbb a City vezetőedzője lesz” – jósolta meg Josep Guardiola a Vincent Kompanyval való találkozásra készülve márciusban, a Manchester City és a Burnley FA-kupa-mérkőzése előtt. Hogy igaza lesz-e, nem tudni, Kompany esélyei a bámulatos antréja nyomán mindenesetre elég jók.

„Hogy mikor, nem tudom, de szinte biztos vagyok benne, hogy így lesz – folytatta a spanyol géniusz. –

Minden adottsága megvan legalábbis hozzá. A munkamorálja, a szakmai tudása, a tekintélye, a játékosként megszerzett tapasztalata. Már azt is épp elég nehéz volt megvalósítani, amit eddig elért edzőként.”

Szó mi szó, látványos belépővel adta mindenki tudtára Angliában, Mikel Arteta és Xavi után egy újabb Guardiola-tanítvány csekkolt be az edzői elitbe. Hét fordulóval a szezon vége előtt lőtte vissza a Burnley-t a Premier League-be, három nappal 37. születésnapja előtt. Aki azt gondolta, majd tortázással ünnepli a csapat, tévedett. Amíg Sean Dyche-nál megengedett volt az effajta cukorbevitel, Kompanynál tiltva vagyon.

Fotó: mancity.com

Nem volt épp irigylésre méltó helyzetben, amikor a nyáron belevágott a munkába. 13 játékos távozott, a parachute money – a kieső csapatokat dotáló PL-támogatás, ami elsősorban arra szolgál, hogy a futó szerződéseknek eleget tudjon tenni az amúgy jelentős árbevételtől eleső búcsúzó, és ne kelljen csődöt jelentenie – nagyrészt az adósságtörlesztésre ment el, s jócskán csökkenteni kellett a bértáblát. Csakhogy ami elsőre nehézségnek tűnt, áldásnak bizonyult. Az ötéves szerződést aláíró belga trénerrel szemben nem fogalmazódtak meg irreális igények, nyugodtan dolgozhatott, a feljutás kényszere nélkül, a Burnley addig a hosszú labdákra bazírozó játékát meg könnyebben alakíthatta át az új emberekkel.

A Kompany-féle csapat márpedig a labdabirtokláson alapuló, támadószellemű, kezdeményező futballt játssza, mindjárt hatalmas sikert aratva. Igyekezett hamar megágyazni neki: a kezdetektől fogva monitorozta a szerződtetni kívánt játékosok profiljait, hasonló lelkesedéssel szemlélve a csapatban maradó Burnley-futballisták felvételeit. Első munkanapját egy 12 perces beszéddel kezdte, amelyben a kemény munka és a csapategység jelentőségét hangsúlyozta. Nem akart azonban minden múltbeli vívmányt eldobni: a „láb, ész, szív” mottó, amely Dyche öröksége, fent maradt az edzőcentrum falán.

16 játékost igazolt végül a nyáron a Burnley, sokakat kölcsönvett közülük. Nyolcan a Cityből, illetve a belga bajnokságból érkeztek – két olyan hely, amelyet nagyon jól ismer Kompany –, szinte egytől egyig a húszas éveik elején járó labdarúgók. Atletikus, még alakítható, a munkára vevő, fejlődni vágyó alanyokat keresett. Legalább annyira hagyatkozott a szemére, mint a ma már nélkülözhetetlen adatokra. Pénz híján nem lőhettek mellé, s nem is lőttek:

Nathan Tella (Forrás: scorenigeria.com)

A 2021–2022-es Burnley a felismerhetetlenségig megváltozott, Nick Pope, James Tarkowski, Nathan Collins, Ben Mee, Erik Pieters, Dwight McNeil, Matej Vydra, Maxwell Cornet, Wout Weghorst egyaránt távozott, de akik maradtak – Josh Brownhill (hat gól, nyolc gólpassz), Jay Rodriguez (tíz gól), Ashley Barnes (öt gól), Connor Roberts (négy gól, hat gólpassz jobbhátvédként) – roppant értékes csapattagoknak bizonyultak. A Kompany által létrehozott játékostanácsban Jack Cork, Cullen, Brownhill és Barnes kapott helyet.

Kompany mindenben elöljárt, ő volt az etalon: napi 12-14 órát dolgozott, a személyi asszisztense, Rodyse Munienge furikázta mindenhova, így egyetlen percet sem tékozolt el, mert aközben is az iPadjét bújta. A játékosokat saját bevallásuk szerint is meglepte, mennyire aprólékosan, minden részletre kiterjedően dolgozik, a meccsek előtt mindenki személyre szabottan megkapta online a feladatát. Gyakran napi két edzést tartott, állandó csapatmegbeszélésekkel. Olyan az aurája, hogy ha megszólal, mindenki figyel, ismerik el játékosai. A taktikai variációkat ugyanolyan rugalmasan kezelte, mint mentora, Guardiola, a 4–3–3 alapfelállás labdabirtoklásnál könnyedén módosult 3–2–5-re, a türelmes játék keveredett a magas intenzitással, csapata a lyukakat megtalálva, az üres területeket kihasználva futballozott. Sokkal előbb megkezdve a letámadást, mint korábban, a hosszú labdákat hanyagolva, az ellenfél térfelén tartva a labdát. Védekezésben a Diego Simeone-féle Atléticót tekintette mintának. A környezetéből származó információk szerint Kompany nagy erénye, hogy rendre meglátja azt is, amit más nem: az elemzéseknél biztos kiszúr magának öt-hat új dolgot, amihez igen éles szem kell. Nem szereti, ha Guardiolához hasonlítják, a saját feje után megy, határozott elképzelésekkel, bár saját bevallása szerint is jelentősen hatott rá korábbi manchesteri trénere, kinek módszereit gyakori sérülései miatt a partvonalon túlról alaposan tanulmányozhatta.

Az alaposan átalakuló együttesnek és belga edzőjének némi időre volt azonban szüksége, hogy győzelmi pályára álljon, az első öt bajnokiból csak egyet nyert meg, az utóbb a The Championshiptől búcsúzó Blackpool ellen 3-1-es vezetésről adta például döntetlenre a meccset. Azután azonban beindult, és az azt követő 25 fordulót 19 győzelmet produkálva, mindössze egy vereséget szenvedve tudta le, mintegy el is döntve a feljutás kérdését. Akadt közte egy tízmeccses győzelmi széria is, a vb-szünet után nyerve kilencszer, tán nem véletlenül: lehetett még egy kicsit dolgozni a társasággal, finomhangolni, még inkább elültetni az elképzeléseket, javítani a letámadást. Elég jól sikerült:

Fotó: Alex Dodd/CameraSport

Kompanyról azt tartják, rendkívül kedves, előzékeny alkat, a játékosai bármikor felkereshetik gondjukkal, ugyanakkor maximalista, aki a legjobbat várja el mindenkitől. Csak a győzelmet fogadja el, mert ahhoz szokott hozzá veretes manchesteri karrierjében. A megelégedettség érzését nem tűri, nem győzte például a sikereket zsinórban szállító, a feljutáshoz egyre közelebb kerülő játékosainak hangsúlyozni: ne feledjék, a Burnley csak a 21. legjobb csapat Angliában, van még hova fejlődni. Ezt igazolja a Manchester City elleni, FA-kupa negyeddöntőbeli 0-6, amikor is a Burnley tán túlzottan is bátor futballját megbüntette a Premier League sztáregyüttese. Tanult belőle. Hogy aztán mire jut a másodosztályt legyaluló Burnley az elsőben, nagy kérdés, van mindenesetre egy fiatal, elszánt, félelmet nem ismerő mestere.

„Örülök, hogy fiatal edző vagyok, mert a rengeteg energiámat transzportálni tudom a játékosaimba. A fiatalságomnak ugyancsak előnye, hogy még meg is tudom mutatni nekik, mit várok el tőlük.

Tapasztalatból kevesebb van még, de folyamatosan tanulok, és egyre jobbá válok.”

És biztosan egyre jobb is lesz, ebben bízva kínált a minap új ötéves szerződést Kompanynak a Burnley, amit a „leendő City-tréner” alá is írt.

„Az első pillanattól fogva úgy éreztem, a Burnley nekem való hely. A szurkolókkal együtt sikerült a Turf Moore-t szinte bevehetetlen erőddé alakítani (egy bajnokin kapott csak ki otthon csapata – a szerk.), miközben próbálom a Burnley-t még erősebb alakulattá formálni.”

Augusztustól, immár a Premier League-ben kiderül, mennyire sikerült neki. Egy biztos: immár egy olyan Burnley szerepel majd az élvonalban, amelyiket élmény lesz nézni.

Kiemelt fotó: PA Images / Alamy Stock Photo