Az Újpest olyan futballt játszik, amire nem alkalmas a kerete

„Ez Újpest, magasra kell tennünk a lécet, és mindenkinek annak kell alárendelnie magát, hogy ezt a szintet együtt megugorjuk.” Ratatics Péter tavaly márciusban nyilatkozott így, miután a MOL bejelentette (2024 februárjában), hogy megvásárolta Roderick Duchatelet belga üzletembertől az Újpest FC-t.

Az elnök célkitűzése alapján az előző szezonban az első hat helyezett között szeretett volna végezni a csapat, végül hetedik lett, és a szurkolók haragjától kísérve meg kellett válni Bartosz Grzelaktól. A 2025–2026-os bajnokságban már az első három csapat között akar zárni az Újpest, ezt idén nyáron, a klub júliusi szurkolói ankétján közölte Ratatics. Azt is kihirdette, hogy lesz sportigazgató az Újpestnél, aki azóta nem érkezett meg. Távozott viszont korábban a vezető játékosmegfigyelő (Szakály Péter) és az elnöki főtanácsadó (Kovács Zoltán) – Szakály helyére a klub addigi scoutja, a fiatal Varga Samu került. Az elnök a szurkolóknak támadófutballra épülő klubfilozófiáról beszélt.

A célok világosak most is, ám az Újpest továbbra is kifejezetten gyengén futballozik, jelenleg a tizedik helyen áll, két pontra a kieső pozícióban lévő Nyíregyháza előtt. Csak három csapat szerzett kevesebb gólt nála, a kapott találatok listáján a kilencedik. A legutóbbi, ZTE elleni mérkőzést egy kaput eltaláló lövéssel hozták le a lila-fehérek.

Az Opta november 26-i statisztikai adatai alapján kirajzolódik, hogy mely területeken teljesít gyengébben az Újpest, és miben emelkedik ki: a csapat a kidolgozott nagy helyzetei alapján a negyedik helyen kellene, hogy álljon a tabellán; az xG-t tekintve hatodik; labdabirtoklásban dobogós (a harmadik legjobb a mutatója); az ellenfél támadóharmadában is sokat tartózkodik a csapat, ez alapján a középmezőny tagja, ám ott kevés veszélyt jelent; feltűnően alacsony intenzitással próbálja visszaszerezni a labdát miután elveszíti (PPDA), ebben a mutatóban csak a Diósgyőr rosszabb; az utolsó helyen áll az ellenfél támadóharmadában szerzett labdákat tekintve, ez összefügg az alacsony PPDA-értékkel; rengeteg labdát szór el a saját védekezőharmadában.

Amikor 2024 júliusában kinevezték Grzelakot az Újpest vezetőedzőjének, a svéd tréner a vertikális, gyors játék híveként is a labdabirtoklásra építő futballt kérte a csapatától – ahogy most, úgy az előző idényben is az első négy csapat között volt az Újpest a labdabirtoklási mutatóban. Ez a távozása után sem változott, a májusban szerződtetett Damir Krznar a rövidpasszos labdakihozatalban hitt, és abban, hogy az ő csapatánál van többet a labda. Ehhez fegyelmezett, képzett, labdabiztos játékosokra van szükség. Az Újpest jelenleg azzal az alapproblémával küzd, hogy olyan játékosokkal próbál labdabirtoklásra, módszeres, lapos passzos futballra építeni, akik nem illeszkednek ebbe a rendszerbe.

Náluk a labda, de minek?

Hiába törekszik domináns futballra az Újpest, jól látszik, hogy amikor 55-65 százalékban, vagy annál is többet birtokolja a labdát, legnagyobb eséllyel kikap. Csak a Diósgyőr, a Nyíregyháza és a Puskás Akadémia ellen szerzett úgy pontot (ötöt), hogy nála volt többet a labda, a többi 11 pontját úgy zsebelte be, hogy jórészt átadta a labdát az ellenfélnek. Miközben a csapat kihasználhatná több futballistája sebességét – az eddig kilenc gólt szerzett Aljosa Matko például a magyar bajnokság egyik leggyorsabb támadója – a labdabirtoklásra alapozott játék miatt elveszíti a gyors ellenakciók lehetőségét.

Újpesti gólöröm, a házi gólkirály Aljosa Matko Milan Tucic nyakában (Fotó: Újpest FC Facebook)

Labdás fázisban az Újpest a portugál belső védőre, André Duarte képességeire épített, aki a csapat legbiztosabban passzoló játékosa volt, sokszor vele indult a támadásépítés, hiszen egyfajta mélységi irányítóként a hosszú indításai is pontosak voltak. Az Újpest közlése alapján néhány hete klubrekordot jelentő összegért (mintegy 1,5 millió euróért) akarták elvinni, ám az egyesület nem akart megválni tőle. Duartét október végén váratlanul kitették az első csapat keretéből, mire a játékos november végén a méltatlan helyzetére, edzéskörülményeire hivatkozva felmondta a szerződését, és a bukaresti FSCB-hez távozott. Az Újpest emiatt ugyan pert indít, de legalább ilyen fontos, hogy elveszítette a támadásépítése fontos elemét.

Duarte híján a Lengyelországból igazolt Damian Rasakra vagy a Girondins Bordeaux-ban nevelkedett Tom Lacoux-ra nem lehet stabilan labdakihozatalt építeni, ahogy a Dinamo Zagrebtől megszerzett Arijan Ademira sem.

A lilák labdás fázisban látványosan a jobb oldalon próbálják megbontani az ellenfelek védekezését, a bal oldalon feltűnően inaktívak, emiatt kiszámítható a támadójátékuk. Hiába birtokolják sokat a labdát, robusztus szélsőjáték és szárnyvédők híján az élvonalbeli átlagnál kevesebb beadásuk van, és alulmúlják az átlagot a veszélyes helyzetek számában is. Vagyis náluk van ugyan a labda, de kevés veszélyt jelentenek az ellenfél kapujára.

Támadásban a Matija Ljujics–Fran Brodic játékkapcsolat, ami az előző szezonban működött – ketten 18 gólt és hét gólpasszt hoztak össze – most nem létezik. 16 forduló után együttesen nulla gólnál és két gólpassznál tartanak, igaz, a horvát csatár szeptember vége óta sérült, Ljujics pedig ritkán kap szerepet. A szerb légiós személyében egy kreatív középpályás eltűnt a tengelyből, és sem Krznar, sem a vészmegoldásként kinevezett új edző, a tartalékoktól a felnőttcsapat kispadjára ültetett Bodor Boldizsár nem talált azóta újat helyette. Nincs, aki ötletet csempészne az Újpest támadójátékába.

A portugál Iuri Medeirosban lenne potenciál, technikás labdarúgó, őt 2,2 millió euróért jegyezte a Transfermarkt, amikor Újpestre igazolt idén tavasszal. Jelenleg az egyetlen nem FTC-játékos itthon, aki befér a tíz legértékesebb futballista közé. Nem ez dönti el, mennyire illeszkedik a csapatba, hozzá ritkán jut el a labda, a jelenlegi játékrendszer kioltja azokat a jellemzőit, amelyekben kiemelkedhetne, és eredményesebbé tehetné a csapatát.

Szlovén gólok

Az Újpest legnagyobb, talán egyetlen pozitív meglepetése támadásban Matko, aki tökéletesen passzolna egy olyan reaktív csapat csatársorába, amely labdaszerzések utáni gyors ellencsapásokra, mélységi indításokra és a szélről záporozó beadásokra alapozna. A szlovén gólkirály imádja, amikor nagy terület nyílik előtte vagy támadhatja az ötös környékét, hiszen kiemelkedő a sebessége, és kevés helyzetből is eredményes – fejjel és lábbal is. Ezeket a tulajdonságait a Diósgyőr elleni mérkőzésen is igazolta.

Hol nem volt védelem

Tavaly az Újpest 5-3-2-es alakzatban, stabilan védekezett középen, ügyesen szorította az ellenfelek támadásait a szélek felé. 13 gólt kapott 16 forduló alatt. Most 28 kapott gólnál jár 16 meccs után. Megállapítható tehát, hogy a csapatszintű védekezéssel súlyos problémái vannak.

Minden valószínűség szerint Krznar is pontosan látta, hogy a labdás fázisból a labda nélkül átmenetben alacsony szinten teljesít a csapata, és (talán) emiatt sem kérte a magas letámadást sem, ez lehet az egyik oka a feltűnően alacsony PPDA-értéknek, a passzív védekezésnek labdavesztést követően. Közrejátszhat persze az is, hogy a játékosoknak nincs meg jelenleg az állóképességük a magas intenzitású letámadáshoz. Akármelyik is a valós magyarázat, sötét képest fest a csapat állapotáról.

(Fotó: Újpest FC Facebook)

Ütközések híján

Az Újpest középpályásai egyszerűen nem ütköznek eleget, és ha párharcot vállalnak, túl sokat veszítenek belőlük, ami miatt a védelem sokszor kiszolgáltatott helyzetben fogadja az ellenfél támadásait. Az Opta statisztikája alapján az MTK, a Kisvárda, a ZTE, a Diósgyőr, a Nyíregyháza, sőt, még a Kazincbarcika is több párharcot nyert az Újpestnél az egymás elleni mérkőzéseiken, ami intő jel, hiszen a teljes alsóház, azon belül a közvetlenül a kiesés ellen harcoló csapatok is jobbak ebben a mutatóban a lila-fehéreknél.

Két példa erre a problémára. Az első videóban látható, hogy mi történik, ha labdavesztés után nincs ütköző középpályás a tengelyben (Újpest–ETO FC Győr 0–3). A másik eset, amikor Tajti Mátyás labdavesztése után nem találkoznak az újpesti középpályások az ellenféllel. 

Van olyan poszt, amely látványosan „lyukas” a védelemben: az elmúlt két hónapban sérülés és Duarte távozása miatt játszott jobbhátvédként Fiola Attila, a ballábas Gergényi Bence, Geiger Bálint, a védekező középpályás Rasak és Bese Barnabás is, aki jobb oldali középpályásként kezdte az idényt. Ennek is betudható, hogy az Újpest elvétve építkezik sikerrel ezen az oldalon.

Az őszi szezonban sokáig egész alacsony minőségű helyezeteket alakítottak ki a lilák ellen, ám ezekből sokkal több gólt kapott az olasz Riccardo Piscitelli, mint amit a statisztika alapján kapnia kellett volna. Emiatt az AC Milannál nevelkedett kapus kiszorult a kezdőből, visszakerült Banai Dávid.

Rendszerhiba

Az Újpest alapvető problémája, hogy olyan gombokat akart a kabáthoz varrni, amelyek nem illenek oda. A tavaly nyári „újjáépítéskor” olyan futballistákat igazolt, akikkel nem tud masszív labdatartás mellett, rövidpasszos játékkal támadást építeni, miközben ez lett volna a cél, hiszen a stílust tekintve Ratatics a múltból ismert sikeres támadójátékot ígért. Pedig a büdzsé megvolt ahhoz, hogy komoly tudású labdarúgók érkezzenek: a tavalyi szezon óta hat, egymillió eurós vagy annál is értékesebb játékos érkezett Újpestre, most is a második legnagyobb keretértékkel büszkélkedhetnek az első osztályban.

A jelenlegi játékfelfogáshoz más típusú futballistákra lenne szükség, vagy magát a felfogást kellene megváltoztatni, hogy versenyképes lehessen a csapat. A játékstílust, a játékfelfogás, és az ebbe illeszkedő profilok megalkotását más nem tudja felelősséggel elvégezni, csak egy sportigazgató, akiről a mai napig nincs hír, pedig a klub elnöke is beszélt róla, hogy szükség lesz rá. A szurkolói fórumokon egyre sűrűbben merül fel a kérdés, hogy egy komolynak beharangozott futballprojekt hogyan tud sportigazgató nélkül működni. A választ megkapjuk a pályán.

A szurkolók részéről az is kérdés, hogy az elnöknek, Ratatics Péternek egyáltalán hogyan jut ideje az Újpestre, hiszen amellett, hogy a MOL-csoport fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója, egy sor cég, szervezet (MÁV, Magyar Telekom stb. igazgatósági tagja).

Az elmúlt öt évben 34-38 pont elegendő volt a bennmaradáshoz az élvonalban, az Újpestnek tehát a hátralévő 17 forduló alatt minimum 22 pontot kellene szereznie, ha nem akar izgulni. Ám rögzítsük: Újpesten a hivatalos célkitűzés továbbra sem a kiesés elleni harc, hanem a dobogó.

Borítókép: Újpest FC Facebook