Balul sült el Zenden és Xavi dzsúdópárbaja a Barcelonánál
A futballkarrierje során a Barcelonát, a Chelsea-t és a Liverpoolt is erősítő egykori holland középpályást, Boudewijn Zendent nemcsak a futballban, hanem a küzdősportokban is tehetségesnek tartották. Ő végül a futballt választotta, ám a dzsúdótól sem szakadt el. A holland a barcelonai évek alatt egyszer brahiból kihívta egy menetre a klublegenda Xavit, de az „ütközetnek” nem lett tréfás vége.
Boudewijn Zenden dzsúdószerető családban nőtt fel, a sportágat édesapja is űzte fiatalkorában – ám az ő a sportkarrierje végül nem teljesedhetett ki. „Apám tehetséges dzsúdós volt, de egy térdsérülés miatt vissza kellett vonulnia” – emlékezett vissza Zenden. „Viszont később is a cselgáncs kötelékében maradt. Sportiskolát nyitott, és a holland televízió szakkomentátoraként is tevékenykedett.” Az egykori labdarúgó hozzátette, édesapja – aki már 84 éves – idős korában is figyelemmel követi a sportág eseményeit.
A családi példa ismeretében nem meglepő, hogy a kis Boudewijn is a dzsúdó bűvöletében nőtt fel.
„Az iskolában azonnal elkezdtem járni cselgáncsozni”
– elevenítette fel a gyerekkori sportos emlékeit Zenden. A 2011-ben visszavonult egykori labdarúgó két sportágban is kiemelkedően tehetségesnek bizonyult: a szakemberek a cselgáncsban és a labdarúgásban is fényes jövőt jósoltak neki. Az ifjú reménység tinédzserkorában mindkettőben szintet tudott lépni: 13 évesen a PSV Eindhovenhez igazolt, egy évvel később pedig teljesítette az első danvizsgáját – ahhoz, hogy megszerezze a fokozatot, a PSV-nek el kellett engednie őt egy fociedzésről.
Nehéz volt a választás
Két év múlva a mindkét sportágát gyakorlatilag egyformán kedvelő Zenden döntött a jövőjéről: elfogadta az eindhoveniek által felkínált profi szerződést.
A dzsúdónak viszont nem intett búcsút, egy interjúban azt is elmesélte, a Barcelonában töltött évek alatt csapattársát, Xavit is kihívta egy viadalra – ami aztán nem úgy végződött, ahogy a holland középpályás azt eltervezte.
„Egyszer dzsúdóztam Xavival, de a »mérkőzés« nem sikerült jól. A csapattársam ugyanis fél kézzel támaszkodott egy olyan ágyon, amin kerekek voltak, így az megcsúszott, neki pedig kificamodott a bokája. Pár hétre ki is dőlt a sorból” – elevenítette fel a balszerencsés perceket az egykori 54-szeres válogatott futballista.
(Forrás: JudoInside)Esni tudni kell
A rossz emlékű „összecsapás” ellenére Zenden hálás a dzsúdónak, ugyanis nagy hasznát látta a futballpályán annak, amit a harcművészetek űzése során tapasztalt.
„Összességében sokat adott nekem a dzsúdó. Fejlesztett, mint futballistát, hiszen a tatamin is egy az egy elleni küzdelem van, csakúgy, mint a focipályán sokszor”
– vallotta Zenden, aki azt is elmondta, a cselgáncs a sérülések elkerülésében is sokat segített neki. „Megtanított megtartani az egyensúlyomat, bölcsen használni az erőmet, és úgy esni, hogy ne legyen nagy bajom” – árulta el a Bolónak becézett egykori klasszis.
Kiemelt fotó: Mundo Deportivo
Szerző
