Binder vízen járva, míg Quartararo esélyeshez méltóan nyert – ez történt az osztrák és a brit nagydíjon

YAMAHA – AZ EMBER CSAK KAPKODTA A FEJÉT

Ha van gyártó, amely egyszerre nevethet és sírhat, az a Yamaha. Fabio Quartararo révén van egy pilótájuk, aki a világbajnoki címért küzd. Fantasztikus formában kezdte a nyári szünet utáni futamokat, és rendszeresen dobogóért vagy győzelemért harcolt. A másik gyári motoron ülve, Maverick Vinales jóformán az idénynyitó katari versenyt leszámítva csak szenvedett, majd jött a Stájer Nagydíj, és az azt követő rémálom.

Az eset: 

Bombaként robbant a hír, hogy visszavonta Vinales nevezését a Yamaha a második osztrák futamra, mert a spanyol versenyző nem rendeltetésszerűen használta a YZR-M1-es motort. Vinales az utolsó körökben, többször tiltásig forgatta a motort, melyről bizonyítékot tud adni, a fedélzeti kamerás felvétel: (videó link). A csapat állásfoglalása szerint komoly károkat tehetett volna a motorblokkban, valamint a többi pályán levő versenyzőre nézve is veszélyt jelentett. A spanyol megbánta tettét, és elnézést kért a csapattól. Miután nem indult az Osztrák Nagydíjon, a futamot követő napon jelentette be, hogy 2022-től már a gyári Aprilia csapatnál fog versenyezni, ám a 2021-es szezon hátralevő részéről nem esett szó. Végül közös megegyezés alapján felbontották az év végéig szóló szerződést, így Maverick Vinales idő előtt – és dicstelenül – távozott a „hangvillásoktól”, és ahogy cikkünk végén bővebben írunk róla, az Aprilia színeiben folytatja.

Vinales visszaléptetésével és távozásával beindult a keringő. Ausztriában egyedül Quartararo képviselte a gyári csapatot, míg a Petronas Yamahánál továbbra is a tesztpilóta Cal Crutchlow, illetve Valentino Rossi ült. Az utolsó körökre megérkező eső alaposan felkavarta az élmezőnyt, Quartararo végül a hetedik helyen futott be, igaz ő motort cserélt pár körrel a futam vége előtt. Valentino Rossi nem élt a flag to flag verseny által biztosított lehetőséggel, és nem cserélt motort, sőt volt periódus, amikor a képzeletbeli dobogón állt a „Doktor”, ám az utolsó körben levadászták Quartararóék. Nyolcadik helye így is a legerősebb szereplése idén. A Franco Morbidellit helyettesítő Cal Crutchlow nem tudott pontot szerezni, de két héttel később, a hazai futamán megadatott a lehetőség, hogy Vinales elküldése okán felüljön a gyári gépre. A megüresedett SRT csapat motorjára a Moto2-ben vitézkedő Jake Dixont „aktiválta” Razlan Razari. Dixon jó eséllyel pályázhatott volna/pályázhat arra, hogy jövőre állandó résztvevője legyen a királykategóriának, de erről majd lentebb.

Elég kurtán-furcsán alakult a Yamaha felállása Silverstone-ban, ám egy emberre ezúttal sem lehetett panasz, Fabio Quartararóra. A francia újra az első sorba kvalifikálta magát, majd a futamon remek ütemben került az élre, és brutális nyers tempót bemutatva szakított le mindenkit magáról. Az összetett éllovas az ötödik sikerét aratta 2021-ben, ráadásul a közvetlen riválisok bukdácsolása miatt már 65 pont előnye van, ami tetemes hat futammal a szezon vége előtt.

https://twitter.com/FabioQ20/status/1432322073800724486

Ideiglenes csapattársa, Cal Crutchlow ezúttal sem zárt a pontszerzők között, de legalább megelőzte másik két márkatársát, Valentino Rossit és Jake Dixont. Más kérdés, hogy az utolsó három célba érkező egyaránt Yamahás volt, amely döbbenetes kontrasztot ad Quartararo győzelme mellett. Apropó, Rossi. Ugyan a 18. helyen végzett az idény végén visszavonuló legenda, ott volt a kvalifikáció második szakaszában és elég sokáig a Top10-ben motorozott. Igaz, ez aligha vigasztalja a gyenge végeredmény miatt.

A televíziós vásárlás koronázatlan királya, Horst Fuchs képe jelenik meg előttünk, és híres mondatát ordítja arcunkba: „Ez még nem minden!” Már ami a Yamahához köthető híreket illeti.

• Misanótól, azaz a szeptember 19-i San Marinó-i Nagydíjtól kezdve a gyári motorral versenyez Franco Morbidelli, aki egyelőre a térdműtétje után lábadozik. Ezzel meg is ágyazták a jövő évi érkezését a Monster Energy Yamahához.


• Eközben a Petronas SRT Yamahához csatlakozik majd Andrea Dovizioso! A rutinos olasz idén az Apriliával tesztelt, ám Vinales szerződtetése miatt mégis maradt a Yamahás opció, amely Quartararót elnézve több mint biztató.


• A Petronas kivonul az év végén, mely végett megszűnik az SRT Moto3-as és Moto2-es projektje. A MotoGP-ben sem SRT néven kell őket keresni jövőre, hanem a pletykák szerint az olasz energetikai cég, a WITHu lesz a főszponzor – így máris érthető Dovi érkezése. A másik ülésre, a fentebb említett Jake Dixon mellett, Marco Bezecchi neve merült fel, és akkor a Raúl Fernandez (a KTM láncolta magához), Toprak Razgatlioglu (vb-címért küzd a superbike vb-n) szálakról még nem is esett szó…


• A Moto2-es Petronas csapatban versenyző Xavi Vierge nem akar (!) hazai pályán, Aragonban felülni a szatellit Yamahára, így valószínűleg a következő helyszínen is a csapattárs, Jake Dixon fog menni az SRT motorjával.

DUCATI – MARTÍN VISZI A SHOW-T

A Ducatinál az a helyzet állt elő, hogy a szatellit csapatukban jobban benne van a győzelem, rajtelsőség, dobogó, mint a gyári egyletnél. A nyári szünetet követően Jorge Martín bombaformában tért vissza, a spanyol újonc a Stájer Nagydíjon megszerezte pályafutása első királykategóriás sikerét, majd az Osztrák GP-n is rajtelsőséget szerzett. (Már-már quartararói magasságokban van egykörös tempón.)

Martín az esőkáosz és a motorcsere ellenére dobogóra tudott állni – akárcsak Pecco Bagnaia. Viszont a Brit Nagydíj nem alakult jól a spanyolnak, mert előbb a rajtelsőségét vették el pályaelhagyásért, majd az első körben Marc Márquez torpedózta ki. Ennek ellenére a legutóbbi három futamon csak Quartararo és Brad Binder tudott több pontot szerezni Martínnál. Csapattársa, a világbajnoki versenyfutásban előkelő helye álló Johann Zarco második Red Bull Ringes versenye borzalmasan sikerült, mert kiesett, ráadásul Silverstone-ban sem zárt erős hétvégét, így már 69 pontos deficitje van Yamahás honfitársával szemben. Barcelona óta nem állt dobogón Zarco, ráadásul az aragóniai futam sem kecsegtet sok jóval, mert Ducatis siker legutóbb 2010-ben született a spanyol helyszínen.

A gyári Ducatisok nem sok sót ehettek meg az elmúlt két futamon. Pecco Bagnaia ugyan összehozott Spielbergben egy dobogót, és Jack Miller az utolsó körig csatázott a Brit Nagydíjon a harmadik helyért, de egyszerűen kevés, amit mutatnak. Világbajnoki reményekkel vágtak neki az idénynek, de borzalmasan hullámzó a versenyzők teljesítménye. Miller a legutóbbi hét futamon csak egyszer állt dobogóra, míg Bagnaia azok után, hogy az első négy versenyen háromszor is pódiumra állhatott, azóta csak az Osztrák Nagydíjon pezsgőzhetett. Ahogyan az alcímben is említettem, Martín viszi a show-t. Időmérőn és futamon egyaránt ő a legversenyképesebb Ducatis, ráadásul jelen pillanatban Zarco áll a legelőkelőbb helyen a pontversenyben, már ami a bolognaiakat illeti. A jövő évre mind a négyen stabil szerződéssel a zsebükben készülhetnek, ám ne legyünk meglepődve azon, ha 2023-ban már nem a Bagnaia, Miller duó ül a gyári Ducatikon.

Említsük meg a „mostoha” csapatot, amelyben Enea Bastianini és Luca Marini érdekelt. Az Avintia Racing jövőre már Valentino Rossi teamjeként fog működni, és féltestvére, Marini fix szerződéssel rendelkezik. ( A VR46 Ducatihoz kapcsolódó hír, hogy kisebb gondok adódtak a szaúdi főszponzorral (Aramco), mert nem utalták időben a szerződésbe foglalt összeget.) Marini pályafutása legjobb MotoGP-s eredményét érte el az Osztrák Nagydíjon, ötödik helyen végzett a kockáztatásának köszönhetően, míg Bastianininek leginkább a leszakadt motoridomról maradt emlékezetes Ausztria. Silverstone-ban dupla pontszerzés, Bastianini végzett ezúttal előrébb, 12. lett, Marini pedig az utolsó pontszerző helyen, tizenötödikként zárt.

SUZUKI – KIÚT AZ ERDŐBŐL?

A csapat és egyéni világbajnokság címvédőjénél nem alakult fényesen az év eleje. Álex Rins bukdácsolása és Joan Mir inkonzisztens teljesítménye aggodalomra adott okot a japán gyártónál. A legutóbbi futamokat követően azonban bizakodhatnak a Suzukinál, mert Ausztriában Mir, Silverstone-ban Rins motorozott kifejezetten jól. Előbbi éppen csak lemaradt a pódiumról, utóbbi másodikként látta meg a kockás zászlót.

Ugyan a címvédésre nincsen sok esély, de Joan Mir jelenleg a legközelebbi üldözője Fabio Quartararónak. A jövőre nézve történtek pozitív változások, például az elöl-hátul összeültető rajtelektronika kiválóan muzsikál, és sok pozíciót tudnak fogni a rajtoknál, illetve a kedvező gumikezelés is egyre inkább visszatér. A győzelem sem tűnik már olyan távolinak, de az időmérős tempó egyelőre gyengébb a többieknél.

HONDA – MÁRQUEZ TÖRT-ZÚZOTT, POL ESPARGARÓ RAJTELSŐ VOLT

A Honda próbál kimászni abból a gödörből, amelyben Marc Márquez sérülése óta van. Ugyan a Sachsenringen aratott győzelem unikálisnak tűnt, de Márquez tényleg visszatért. Újra érződik rajta az önbizalom, jobban engedi be a motort a kanyarokba, és bátrabban előz, ám ennek van egy hátránya: a sok hiba. Alapból a határon közlekedik a nyolcszoros világbajnok, de Le Mans után ismét eldobott egy potenciális dobogót/győzelmet magától Spielbergben. A nedves pályán túl sokat kockáztatott, és kicsúszott az egyes kanyarban. Hiába tudott visszaülni a motorra, a 15. helyen végzett, míg Pecco Bagnaia – aki előtt ment a bukást megelőzően – második lett. Silverstone-ban ismét pazar időmérőt futott, majd a rajtot követően Jorge Martínnal akaszkodott össze, nem sokkal később pedig kiütötte honfitársát – és saját magát – a versenyből. A temperamentum és az önbizalom megvan, már csak az eredmények hiányoznak.

Csapattársa, Pol Espargaró talán először villantott Hondás karrierje során, mert rajtelsőséget szerzett a Brit Nagydíjon. (Ez volt karrierje harmadik királykategóriás pole-ja.) A futamon folyamatosan az élmezőnnyel tudott haladni, sokáig dobogós pozícióban volt, ám a verseny végére elfogyott a tapadása a Hondával, és az ötödik helyen zárt, amely így is az idei legjobb helyezése. Ez a versenyhétvége neki nagy lökést adhat, és talán közelebb tud zárkózni az élmezőnyhöz a fiatalabb Espargaró.

Az LCR Honda csapatánál Álex Márquez vette át a stafétát Nakagami Takaakitól. A fiatalabb Márquez testvér sorozatban három Top10-es eredményt tud felmutatni, ráadásul a legutóbbi két futamon bőven megverte japán csapattársát. Egyre kevesebb a bukása Márqueznek, és csak kilenc pont választja el Nakagamitól a pontversenyben (58-49).

KTM – CSODA SPIELBERGBEN, DE MI TÖRTÉNT OLIVEIRÁVAL?

Brad Binder minden idők egyik legtökösebb húzását mutatta be az Osztrák Nagydíjon, amikor néhány körrel a vége előtt a komplett élmezőny kijött motort cserélni – a dél-afrikai kivételével. Már korábbi írásomban fejtegettem, hogy ha Binder jó kvalifikációt fut, akkor dobogóért vagy győzelemért csatázhat. Mindössze harmadik alkalommal indulhatott a legjobb tízből (10. rajthely) idén, és amíg az eső nem kezdett el esni, elég messze volt a győzelemtől, ám az égi áldás lehetőséget adott neki. Az utolsó két kört csodával határos módon tudta teljesíteni a slickeken, elmondása szerint úgy lehűltek az abroncsai, illetve a fékei, hogy alig tudott elfordulni a KTM-jével. Binder jött, látott, kockáztatott, és győzött a gyártó hazai versenyén, majd a Brit GP-n is az előkelő hatodik helyen zárt (először fordult ezzel elő, hogy mind a hat gyártó képviseltette magát az első hat helyen). A nyári szünetet követően ő szerezte a második legtöbb pontot – csak egy egységgel kevesebbet, mint Quartararo -, és jelenleg a hatodik helyen áll az összetettben, legjobb KTM-es versenyzőként.

Ezt a „címet” Miguel Oliveirától vette át, a portugál pilóta elég komoly gödörben van. Úgy mehetett az egy hónapos pihenőre, hogy előtte négyből három versenyen zárt a dobogón, illetve egy futamgyőzelemnyire volt az összetett harmadik helyétől. A szünet után eddig két kiesés sorban, majd egy 16. hely. Az apai örömök elé néző Oliveira nehéz heteket tudhat maga mögött, de a követező helyszínről jó emlékei vannak, hiszen Aragónban már mindkét kisebb géposztályban felállhatott a dobogóra (2015: Moto3 – 1. hely; 2017: Moto2 – 3. hely).

Mióta Iker Lecuona és Danilo Petrucci útja ki lett adva a Tech3 KTM-nél, előbbi versenyző mintha megtáltosodott volna. Lecuona nem cserélt motort Spielbergben, és egészen az utolsó előtti kanyarig dobogós helyen haladt, amikor utolérte a végzet, vagyis Bagnaia, illetve Martín. Az Osztrák GP-n elért hatodik helye ennek ellenére megsüvegelendő, ám amit Silverstone-ban művelt, arra nem igazán vannak szavak. A 18. helyről egészen a hetedik helyig verekedte fel magát, és kevesebb, mint másfél másodperccel kapott ki Bindertől. A spanyol motoros sokat javult a legutóbbi versenyeken, és amennyiben a következő két-három hétvégén is tudná tartani ezt, Razlan Razaliék helyében elgondolkodnék a másik szatellit Yamahás ülésen.

Danilo Petruccival kapcsolatosan nem mondhatunk el hasonlóan nagy karakterfejlődést. A 10. helyen zárt Silverstone-ban, de szinte 100%, hogy jövőre nem látjuk a mezőnyben. A rutinos olasz esetében a Superbike világbajnokság vagy pedig egy Dakar-szereplés lehet alternatíva.

APRILIA – TÖRTÉNELMI DOBOGÓ ÉS HELLO, MAVERICK!

Aleix Espargaró megcsinálta! Vérrel és verítékkel borított hosszú éveket követően jött össze az Aprilia MotoGP-projektjének első dobogós helyezése. A noalei márka 2021-re adott ki olyan munkát a kezei közül, mellyel valóban fel lehet venni az élmezőny tempóját. Ennek kicsúcsosodása érkezett el a Brit Nagydíjon (igaz, már Spielbergben is megvolt a lehetőség az esőkáosz alatt, de Espargaró visszaesett a futam végén). Szóval Silverstone-ban Aleix Espargaró a rajt után piócaként tapadt az élbolyra, majd ahogyan közeledtünk a verseny végéhez, egyre inkább tűnt lehetségesnek a dobogó. Az utolsó körben hatalmasat csatázott Jack Millerrel, de visszaverte az ausztrál támadásait, és megvédte harmadik helyét, amely a modern MotoGP-éra első Apriliás pódiuma lett. Huszonegy év(!) után ünnepelhettek királykategóriás dobogót (2000: Jeremy McWilliams, Brit Nagydíj, 500cc). Aleix Espargaró a feleségének ajánlotta a harmadik helyét, aki tartotta benne a lelket, amikor a hasonló eredmény csak álom volt.

https://twitter.com/AleixEspargaro/status/1432020787628761096

Az is sokáig álomnak tűnt az Aprilia számára, hogy egy olyan topkategóriás versenyzőt igazoljanak, mint Maverick Vinales. A héten Misanóban teszteli az RS-GP-t, és az időeredmények biztatóak. Az első napot 1:33.0-s idővel zárta, mely nagyjából csak másfél másodperccel marad el az általa tartott pályacsúcstól, illetve három tizedmásodperccel a tavalyi versenyen futott leggyorsabb körtől. Ugyan részleteket nem tudunk a beállításokról, vagy arról a programról, amit futott, azt elárulta Romano Albesiano (az Aprilia technikai igazgatója), hogy hasonló konfigurációval kezdett, mint Aleix Espargaró.

És a végén a friss hír csattanónak: Vinales annyira meggyőző teljesítményt nyújtott a teszten – vagy annyira meggyőzte az noalei márka gépe –, hogy már a következő, szeptember 12-i Aragóniai Nagydíjon láthatjuk az Aprilia színeiben, és a sérült Lorenzo Savadori helyén teljesíti az év hátralevő részét.