Bogotá, a város, ahol talán még az idő is másképp telik – Sportatlasz
Sportatlasz sorozatunkban olyan városokat mutatunk be, amelyek bár történelmi, kulturális, turisztikai szempontból kiemelten fontosak, világszerte ismertek, sportéletük világszinten szerényebbnek tűnik. Gondolhatjuk legalábbis első körben, a felszín alatt azonban sokszor érdekes történetek rejtőznek. Ismét elhagyva az európai kontinenst Bogotába utazunk.
Európából szemlélve Dél-Amerika mindig különleges fényben tetszeleg. Talán közelebbinek érezzük magunkhoz, mint Afrikát és Ázsiát, de azért mégis ott van az az egzotikum, ami miatt időről időre odafordítjuk a tekintetünket. Így teszünk most mi is, világutazó cikksorozatunkban célba vesszük Kolumbia fővárosát.
A város történelme, földrajza
Bogotá története is egészen régre nyúlik vissza. A spanyol hódítók megérkezése előtt a területet a csibcsák (más néven muiszkák) uralták, akik az inkák előtt már fejlett politikai berendezkedést hoztak létre a térségben, a becslések szerint birodalmuk nagyjából 47 ezer négyzetkilométeren terült el. Hozzájuk kötődik egyébként El Dorado legendája is, hiszen egyik fontos szertartásuk kulcseleme volt az arany, ráadásul aranyművességük kifejezetten fejlett volt. Talán ez is motiválhatta Gonzalo Jiménez de Quesada hódítót is, aki 800 katonával vágott neki a terület meghódításának, a spanyolok pedig sikerrel is jártak, ez a város lett Új-Granada tartomány központja.
Ez persze nem jelenti azt, hogy megszűntek volna a konfliktusok, folyamatosak voltak a forradalmak, idővel ezen a területen is elkezdtek terjedni a felvilágosodás eszméi.
A 19. században Kolumbia kivívta a függetlenségét, a harcok azonban nem múltak el, a liberális és konzervatív politikai erők között állandó jelleggel történtek összecsapások, a leghíresebb talán ezek közül az ezernapos háború volt, melynek végén Panama el is nyerte a függetlenségét.
A ‘40-es, ‘50-es években ismét véres időszak következett az ország (és így a főváros) életében, a ‘60-as, ‘70-es években a drogháborúk ebbe a városba is begyűrűztek, de aztán a 21. század elején jelentős gazdasági és infrastrukturális fejlődés indult el.
Bogotá igen magasan fekszik a tengerszint felett (átlagban 2640 méter), ezzel egyes források szerint a kolumbiai főváros a világ harmadik legmagasabban fekvő városa. Ez pedig nyilvánvalóan az éghajlatot is befolyásolja, a klímában az óceáni és mediterrán hatások érvényesülnek, a rekordhőmérséklet 30 fok volt.
Látnivalók, kultúra

A város központja a La Candelaria negyed, innen könnyűszerrel megközelíthetőek a látnivalók. Simón Bolívar szobra ( a képen) egész Bogotá egyik leglátványosabb monstruma. Bolívar a térség egyik hőse, tevékenyen hozzájárult a környék országainak függetlenségéhez, így nemcsak Kolumbiában emlékeznek rá ennyire aktívan.
Az egyik legfontosabb kulturális intézmény a Botero Múzeum. Fernando Botero máig élő képviselője a dél-amerikai képzőművészetnek, a figuratív művészek közé szokás őt sorolni. Ebben a múzeumban az ő munkásságát ismerhetjük meg, többek között általa festett tájképek és portrék segítségével.
Ki kell még emelnünk (a kevésbé fontos, de feltétlenül érdekes hadtörténeti vagy rendészeti múzeum mellett) a Museo del Orót. Az aranymúzeumban több mint 55 ezer őskori és ókori műtárgyat tekinthetünk meg, ráadásul részletes leírásokkal kerülhetünk hozzájuk közelebb.
Bár a gyűjtése talán nem annyira érdekes, említést érdemel a Nemzeti Múzeum is, amely az egyik legrégebbi ilyen jellegű intézmény a kontinensen, hiszen története egészen 1823-ig nyúlik vissza. Egyébként is elmondható, hogy Bogotá kulturálisan kifejezetten izgalmas, rendeznek többek között színházi és rockfesztivált is, illetve két fontos művész is kapcsolódik a kolumbiai fővároshoz.
José Asunción Silvát a latin-amerikai modernista költészet egyik legelső képviselőjeként tartják számon, míg Rafael Pombo a romantika fontos alkotója volt.
Bogotá sportélete

Az Independiente Santa Fe stadionja
Mi lenne a legfontosabb egy dél-amerikai ország fővárosában, ha nem a futball? Természetesen Bogotában számtalan futballcsapat működik, ebből három jelenleg is az első osztályban vitézkedik. Ezek közül talán a leghíresebb az Independiente Santa Fe, amely kilenc hazai bajnoki címmel rendelkezik. Az együttest 1941-ben alapította néhány olyan fiatal, akik a város liberális iskolájában végeztek, és mind-mind jómódú családból származtak. A klub keretét jelenleg is szinte kivétel nélkül kolumbiai játékosok alkotják, néhány légióst találunk csak, de ők is más dél-amerikai országokból érkeztek. Mérkőzésszám tekintetében Alfonso Canón a klubrekorder, hiszen két ciklusban összesen 504 alkalommal lépett pályára a Santa Fe szerelésében. A klub jelenleg az Estadio el Campín elnevezésű stadionban játssza a mérkőzéseit, ahová több mint 36 ezer néző fér be.
Folytassuk is a riválisukkal, akikkel legendás meccseket vívnak. A párharcra El Clásico Bogotano vagy El Clásico Capitalinóként hivatkozunk, amelynek másik résztvevője pedig a Millonarios, amely nemcsak kék-fehér színei miatt köthető Argentínához, hanem azért is, mert kezdetben rengeteget segítettek az argentin játékosok, akik a hazai sztrájk miatt érkeztek Kolumbiába. Ennél a csapatnál is sikeres időszakok említhetőek meg a múltból, a keret összetétele náluk is hasonló, és érdekesség, ugyanabban a stadionban játszanak (az említett Campín), mint a legnagyobb riválisuk.
És még mindig nem ért véget az első osztályú csapatok sora, hiszen a Club Deportivo La Equidad is a legmagasabb osztályban játszik. Ez egy – a két gigászhoz viszonyítva – fiatal klub, 1982-ben alapították, egyszer azonban 2008-ban így is megnyerték a kolumbiai kupát.
A stadionjuk, a Metropolitano de Techo is jóval kisebb, mindössze 10 ezer fő befogadására alkalmas. Ebben a létesítményben egyébként több kisebb futballcsapat is játszik, sőt, ha kicsit elvonatkoztatunk ettől a sportágtól, megemlíthető még a Guerreros de Bogotá is, a város kosárlabdacsapata, amit a 2010-es évek elején alapítottak, 2013-ban pedig meg is nyerték a bajnoki címet.
Bogotában több fontos sporteseményt is tartottak. 1938-ban nagyszabású multisport eseményt rendeztek a korábban említett Simón Bolívar tiszteletére (Juegos Bolivarianos). Hat nemzet 716 sportolója küzdött, a legtöbb érmet pedig Peru szerezte. De tartottak itt emellett Copa América-döntőket, U20-as labdarúgó-világbajnokságot és golf vb-t is.
Izgalmas város, izgalmas események és fantasztikus környezet. Ennél talán nem is kell több, mindannyian szívesen látogatnánk meg Bogotát. Csak ne lenne olyan messze.
Sportatlasz sorozatunk további részeit ide kattintva olvashatják el!
Kiemelt kép forrása: Viator