Boldogabb életet élhetünk az 500 éve élt tudós edzéstippjeivel

Boldogabb életet élhetünk az 500 éve élt tudós edzéstippjeivel

2022. jún. 13.

Thomas Elyot, a kora újkori Anglia polihisztora más-más edzéseket ajánlott a mai értelemben vett szangvinikus, kolerikus, melankolikus és flegmatikus személyiségeknek. A tenisz, a rögbi vagy a labda mellett előkerül az ásás, a tánc és a hangszeres zenélés. Újragondoltuk a tanácsait, éljünk velük!



Az ókori orvostudományt követve a kora újkorban is úgy gondolták még, a személyiségünkben fontos szerepet játszó vérmérsékletünket a „négy fő testnedv” valamelyike határozza meg. A vér, a sárga epe, a fekete epe vagy éppen a nyák az uralkodó testnedvünk, és eszerint élünk. Thomas Elyot tudós-diplomata az 1500-as évekbeli Angliában Hippokratész nyomán legalábbis így gondolta, és a testnedvek – azaz így a vérmérséklet – alapján vetette papírra edzéstippjeit a The Castel of Helth (Az egészség vára) című munkájában, amelyet a Múlt-kor történelmi magazin korábban részletesen bemutatott. Érdemes elgondolkodnunk, a legújabb korra mi maradt mindebből, hiszen az edzéstippek egy része 500 évvel később, a sporttudomány korában is használható, míg másokat éppen tudományos szempontból kell újragondolni.





Gyorsabban, erősebben


Mindjárt tisztázni is kell: a nyákos ember a mai szóhasználatban a flegmatikus, a vér szerinti a szangvinikus, a sárga epés a kolerikus, a fekete epés pedig a melankolikus. Elyot talán meglepő módon a szangvinikusok mellett a modern értelemben vett flegmatikusoknak ajánlja az „erőteljes, avagy durva” edzéseket, köztük az ásást, a cipekedést, a meredek dombok megmászását, a kötélmászást, vagy éppen a birkózást. Lehet, hogy kapásból azt mondanánk, a flegmák csak ássanak és cipekedjenek, de ennél természetesen jóval összetettebb a valóság.


Elyot minden jel szerint a kolerikusoknak és a melankolikusoknak ajánlotta a „gyors edzést”, köztük a futást, a fegyveres játékokat, a teniszt és a labdadobást, ami egy fél évezrede élt polihisztortól tiszteletre méltó gondolat.





Távolabbra, ritmusra


„Heves edzéseket” ajánl azoknak, akiknél az erő és a gyorsaság ötvöződik, ami felettébb előremutatónak számított. A mai szóhasználat szerint ők a robbanékonyak, Elyot alapján pedig nekik való a rögbi elődje, a hajítódárda dobálása, vagy éppen a labda dobása és kergetése. Most is helytálló megfigyelések, korát megelőző edzésmódszertani javaslata a nehezített körülmények közötti edzés, így a hámban futás partner segítségével, aki visszahúz.


Gyönyörű gondolat továbbá – még ha ma már nem is a robbanékonyságot fokoznánk vele – a „gaillarde” nevű reneszánsz tánc, amely helyenként ugrásokkal és a társ emelésével jár.


Elnézve a gaillarde mai felidézését, és ismerve a tánc megannyi jótékony hatását, legszívesebben mindenkinek ajánlanánk a legkisebb kortól kezdve, többek között a ritmusérzék, a mozgásügyesség, a művészi és a szociális érzék fejlesztésére, vagy egyszerűen csak közösségi élménynek, feltöltődésnek, örömforrásnak.   





Pihenésképpen


Megérkeztünk Thomas Elyot kategóriái között a „mérsékelt edzésekig”, főként azoknak javasolja, akiknek nagyobb megterhelés után pihenésre, kíméletes mozgásra van szükségük. Mai nyelven rekreációs időszakról beszélünk, a hosszú séták mellett ő akkor még a lovagi tornákat látta erre a leginkább megfelelőnek.


Mindezeken túl beszél még „a test egyes részeinek edzéséről”, köztük nyújtásról és erősítésről, éneklésről és hangos olvasásról (amelyről úgy tartották, jótékony a tüdőre), továbbá zenélésről a harsona elődének számító sacqueboute nevű hangszerrel, a belek helyes működéséhez.





Szezonálisan


Elyotot újragondolva bár a modern kori sportban természetesen nem testnedvekről beszélünk már, de a személyiségtípusok továbbra is kulcsszerepet játszanak a sportválasztásban és a betöltött szerepkörben, kezdve attól, hogy egyéni vagy csapatsportot választunk, azon át, hogy egy csapatban karmesterek, gólfelelősök, szélsők, hátvédek leszünk-e, egészen addig, hogy vezérré, hangulatfelelőssé vagy szótlan zongoracipelőkké válunk. A legújabb kori edzéselméletben közben megszületett a periodizáció fogalma: a heti vagy az éves edzéstervben az Elyot féle „erőteljes edzéseknek” ugyanúgy megtalálhatjuk a helyüket, mint a „gyors edzéseknek” és a „mérsékelteknek”.



Tudatosabban


Elyot a fentiek egy részét kora ifjú nemeseinek azért is ajánlotta, mert tétlenségben éltek, nem találkoztak a fizikai munkával. Manapság a köztudatba talán már beépülő, de kellően figyelembe még nem vett tapasztalatnak számít, mennyivel egészségesebbé és boldogabbá tehetjük az életünket a korai újkori angol tudós tippjeinek nagy részével. Ha rendszeresen végzünk fizikai munkát, kertészkedünk, futunk, játszunk, zenélünk, énekelünk, táncolunk. Ahelyett, hogy jogosnak tűnő kifogásokat találunk mindezekkel szemben az élethelyzetünk, állásunk, korunk vagy éppen a közhangulat miatt.

Lássunk hozzá. Most.



kiemelt kép: Wikipédia

Szerző

Arday Attila

Arday Attila

Arday Attila

Geológusból lett újságíró és edző. Nagy szerelmese a téli és a nyári olimpiának, a labdajátékoknak, az atlétikának, a vívásnak, de a például a sífutásnak és a síugrásnak is. A legtöbbet a kisgyermekeitől tanul, hogy jobban bánjon a tanítványaival. Nagypapa korában szaxofonozni szeretne, addig is minél többet járni a Kárpátokat, a brit szigetvilágot, az Atlanti-óceán térségét, Amerikát.