Bőrdaganatok, vírusok, villámcsapások – a sportra is katasztrofális hatással lehet az éghajlatváltozás

A sportolókkal szembeni súlyos felelőtlenségre már régóta sokkal jobban fel kellett volna hívnunk nekünk is a figyelmet, ezért is éltük meg áttörésként, hogy egy szakember végre nyilvános előadásban beszélt róluk.

Más kérdés, mekkora hatást tud elérni a periférián élő Magyar Sporttudományi Társaság olyan konferenciákkal, mint a veszprémi Pannon Egyetem aulájában a nyár nyitásaként megtartott „Sport/Környezet – Védelem” című előadás-sorozat. A fontosabbnál fontosabb témakörök közül is első helyen kell megemlíteni a „Sportturizmus és az éghajlatváltozás” témáját, amelyet Németh Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa járt körbe.

Nincs is olyan, hogy rossz idő?

„Rossz idő nem létezik, csak gyenge akarat”

– idézte az előadó Bill Bowemant, a Nike társalapítóját, majd folyamatosan megcáfolta a korábbi nagy hatású szállóigét. Mint kiderült, a sportturizmus és az éghajlatváltozás kapcsolatának minimális jelenleg az irodalma, ami felettébb meglepő, hiszen néhány évtizede tudunk a globális felmelegedésről.

„Az időjárás, éghajlat az adott környék természeti kincse, turizmust korlátozó, turisztikai keresletet meghatározó, kockázati tényező”,

ezért született meg a turisztikai klimatológia tudománya. Minden térségnek megvan az optimális klímatartománya, de az éghajlattól/időjárástól való függés egyre növekszik a következő sorrendben: konferencia/üzleti turizmus, kulturális/városlátogató turizmus, egészségturizmus, aktív turizmus: túrázás, kerékpározás, vízi sportok, téli sportok.

A különböző időjárási paraméterek fontosságát immár két évtizede összeszedték a vitorlázástól a sífutáson, úszáson, kerékpározáson át az atlétikáig. Ez alapján a legfontosabb paraméter a szélsebesség, második a hőmérséklet, a harmadik a csapadékmennyiség, a negyedik a légnedvesség, az ötödik a légnyomás.

Terhelőbb lesz a szabadidősport és a versenysport

Az éghajlatváltozás turizmusra gyakorolt hatásának szempontjából a Föld minden szeglete érintett. Közvetlen hatások a melegebb nyár, a melegebb tél, a csapadékmennyiség éven belüli eloszlásának változása, az extrém időjárási események. A közvetett hatások: csökken a biodiverzitás, emelkedik a tengerszint és új betegségek jelennek meg. Mindezek miatt változnak az utazási költségek és célpontok, az utazási kockázatok növekedhetnek.

Ami az éghajlatváltozás okozta sportspecifikus kockázatokat jelenti, a hőhullámok gyakorisága nőni fog, ami fokozott stressz a szervezetre, a szív- és érrendszerre, a légzőrendszerre és az anyagcsere-rendszerre. Jelentős a különbség a jól edzett sportolók és az átlagemberek között a hőmérséklet emelkedés toleranciájában; nem lesz már olyan pihentető a szabadidősport, de a versenysport is terhelőbb lesz a versenyzőknek. Elsősorban a szabadtéri sportokat érinti az éghajlatváltozás, de a nem kellően klimatizált sportcsarnokokban, edzőtermekben is komoly gondokkal kell majd megküzdeni, és akkor a fenntarthatóságról még nem is beszéltünk.

Megelőzési lehetőségek: sporttevékenység a reggeli és esti órákban, rendszeres folyadékbevitel, légáteresztő ruházat, láz esetén a sporttevékenység szüneteltetése, alkohol és egyéb stimuláló szerek kerülése.

Villámcsapás, lavinaveszély, fokozott UV-sugárzás, légszennyezettség

Az éghajlatváltozás velejárója a szélsőséges események gyakoribbá válása. Ilyenek a heves záporok – 2017-ben durva vihar miatt félbe kellett szakítani a Tour de Hongrie egyik szakaszát, villámcsapás veszélye miatt futballmeccseket kell lefújni –, továbbá a jégeső, a villámárvizek, a földcsuszamlás, magashegységekben a növekvő lavinaveszély. Előtérbe kerül a megelőzés a stadionokban is, az időjárás-előrejelzést figyelembe véve.

További kritikus tényező az UV-sugárzás. Növekszik a napsütéses órák száma, a hosszabb szabadtéri szezon miatt nő az expozíció, a napszúrás, a leégés és a szembetegségek kockázata. Növekszik a rákos megbetegedések kockázata olyan sportoknál, mint a triatlon, a kajak-kenu, az evezés, a golf, a vitorlázás – vagy éppen az atlétika. Megelőzési lehetőségek: napszemüveg viselése, fényvédelem, UV-védelemmel ellátott ajakbalzsam, hosszú ujjú ruházat és fejfedő viselése.

Veszélyfaktort jelentenek a légszennyező anyagok. A talajközeli ózon hajlamossá teszi a szervezetet a fertőzésekre, légúti gyulladások jelennek meg, a még nagyobb fáradtsággal tovább csökken a teljesítmény. Az aeroszol részecskék elváltozásokat jelent a légutakban, mindezek alapján nem javasolják a sporttevékenységeket 11 és 18 óra között.

Baktériumok, vírusok, vektorok

Az éghajlatváltozás közvetett hatásához tartoznak: a baktériumok, vírusok és vektorok. Romlik a fürdéshez, vízi sportokhoz használt víz minősége, így növekszik a víz által terjesztett fertőzések kockázata. Az élelmiszer eredetű megbetegedések kockázata is nő, így többek között a szalmonella-fertőzésé. A melegedő környezetben több az áttelelő rovar, a kullancs, a lepkeszúnyog és a szúnyog, új betegségek jelennek meg. A vektor eredetű betegségek kockázata is nő, felsorolni is hosszú lenne őket: ilyen a Lyme-kór, a Zika-vírus okozta megbetegedés vagy a nyugat-nílusi láz. Mindez a versenyzőket és a felkészítő csapatotokat is új helyzet elé állítja. A megelőzés lehetőségei a szorosan testhez álló ruha a szabadban, a kullancs- és rovarriasztó szerek, vízi sportoknál a nyílt sebek letakarása és a vízzel való érintkezés kerülése (!), a hűtési lánc folyamatossága, a kézfertőtlenítés, illetve az alacsony kockázatú élelmiszerek választása.

Mi lesz a téli sportokkal?

„Többször kongatták már a vészharangot, hogy a téli olimpiáknak befellegzett”

– mondta Németh Ákos, hozzátéve, hogy valóban szűkülnek a térségek, ahol lehet még téli sportot űzni. A síszezon hossza akár 170 nappal is csökkenhet Észak-Európában, rendkívül szűk lesz az időablak a rendezvények szervezésére.

„A műhó előállítása csak egy szűk határig lehet megoldás”

– mondta, és ezt a 2022-es pekingi téli játékokon láttuk. Nem is ad olyan élményt a környezet látványa, a hóágyúzás víz- és energiaszükséglete pedig hatalmas.

Katar lenne a megoldás?

Régiók esnek ki mindezek alapján a sportturisztikai célterületek közül. Megoldásnak tűnik, amit Katarban láttunk a futball-világbajnokságon, de…

„A nyitott, légkondicionált stadionok milyen viszonyban vannak a fenntarthatósággal?”

 – tette fel a kérdést az előadó. További következmény, hogy bizonyos sportágakban bele kell nyúlni a szabályrendszerbe, ilyen lett labdarúgásban az ivószünetek bevezetése, az éjszaka rendezett maratonifutás, mint négy éve a dohai vb-n. Igaz, még akkor is 33 fokot mértek…