Brazíliában nagy átalakulás előtt áll a klubfutball

Brazília különleges helyzetben van a klubfutballt illetően, ugyanis sok más nagyhatalommal ellentétben a dél-amerikai országban a Brazil Labdarúgó-szövetség szervezi és irányítja a nemzeti bajnokságot. A 2021-ben bevezetett jogszabály, amelynek segítségével szeretnék a korábbi törvényi lehetőségekkel ellentétben immár a magántőke „beengedésével” megmenteni az eladósodott csapatokat és stabilizálni ezek pénzügyi helyzetét, nagy változásokat hozhat.

Két projekt is versenyben van, mely lényegében ugyanazt akarja, csak más úton, bizonyos szempontokat nagyon másképp, más szemszögből megközelítve. A Liga Forte Futebol (LFF) és a Liga Brasileira de Clubes (Libra) elképzelése közt a legnagyobb különbséget a pénzügyek intézése jelenti, mégpedig a közvetítésekből származó bevételek klubok közötti felosztása, ami természetesen minden ilyen rendszerben kulcsfontosságú kérdés.

Az LFF jelenleg 24 csapat támogatását élvezi, ám ezek többnyire másodosztályú együttesek, melyek a csaknem egységes elosztási terv miatt támogatják ezt a projektet. Az amerikai befektetési alap, a New York-i székhelyű Serengeti Asset Management (SAM) 900 millió dollárral áll a kezdeményezés mögött, ezt a pénzt a szerződések aláírása után azonnal megkapná az LFF, mégpedig a kereskedelmi jogok 10-20% közti arányáért cserébe.

A Libra elindítására irányuló projektet a Codajas Sports Kapital vezeti, amely mögé eddig 16 első és másodosztályú klub állt be, köztük olyan együttesek, mint a Flamengo, a Corinthians, a Santos, illetve a Vasco da Gama. E csoport hátterét a Mubadala Investment Company adja befektetőként, az abu-dzabi székhelyű cég a liga kereskedelmi jogainak 20%-át venné meg csaknem egy milliárd dollárt fizetve.

Kérdés, hogy melyik projekt kerül ki győztesen a versenyből, ezzel kapcsolatban pedig Amir Somoggi, a Sports Value tanácsadó cég ügyvezető igazgatója így fogalmazott:

 „A cél az, hogy a Serie A-ból és B-ből mind a 40 klub közös állásponton legyen. Most az a törekvés, hogy olyan megoldást dolgozzanak ki, amit végül minden egyesület kedvezőnek talál.”

A terv a kereskedelmi potenciál kiaknázása, ami a most befektetett tőkét sokszorosan hozná vissza a kluboknak – és természetesen a projektet támogató és abban kereskedelmi jogokat vásároló befektetési alap(ok)nak is –, ugyanis hiába vezetik már most is a latin-amerikai régiót mindenféle bevétel terén, ezzel sem tudják megközelíteni azt a potenciált, amelyről a pénzügyi beszámolók alapján álmodhatnának.

„Az a víziónk, hogy tíz év múlva elérjük a francia bajnokságot az összbevételt tekintve” – mondta Lawrence Magrath, a Codajas Sports Kapital társalapítója a Financial Times-nak. „Szilárd meggyőződésünk, hogy húsz év múlva a Premier League után a világ második legnagyobb bajnoksága lehet a brazil liga.”

A Serengeti Asset Management alapítója, Joseph LaNasa nem ment ennyire messzire, de jó referenciákat említett meg a saját projektjük mellett.

„A tanácsadói csapatunkban sport-, média- és szórakoztatási tapasztalattal rendelkező emberek dolgoznak, akik közreműködtek a Tottenham Hotspurs és a Leeds United tulajdonosváltása során, illetve a Manchester United közvetítési jogainak eladásában. Van tapasztalatunk a Formula–1-ben, valamint a spanyol, a francia és a holland labdarúgó-bajnokságban is a televíziós jogok értékesítésében.”

A két egymással versenyben lévő projekt egyaránt pozitív jövőképet lát maga előtt, és ez egy cseppet sem alaptalan, hiszen a helyi piac mérete, a futball általános népszerűsége az országban, a növekvő nemzetközi érdeklődés a brazil foci iránt és a digitális technológia fejlődése és erőteljes kiépülése mind-mind olyan terület, amely egyelőre nincs kiaknázva.

A klubok által vezetett struktúra lehetővé tenné a kollektív tárgyalásokat a ligát érintő szabályozásokról, és ezek között kiemelt szerepet kaphat a 2025-ben esedékes nemzetközi tévés jogdíjakról szóló szerződési tárgyalás. A Brazil Labdarúgó-szövetség részesedését is maguk közt tartva még kedvezőbb helyzetbe kerülnének, ráadásul amennyiben tovább növekszik a magántőke bevonódása, akkor az jövedelmezőbb üzletekhez vezet, ezek jóvoltából pedig magasabb fizetésekkel tudják a fiatal tehetségeket maradásra bírni. Ha a legnagyobb potenciállal bíró ifjú sztárjelöltek tovább maradnak a ligában, akkor a nézettség is nő, ezzel pedig egy olyan körforgás lép életbe, amely pénzügyi szempontból igen jelentős előrelépést vetít előre.

Fernando Roitman, a CIES Sports Intelligence alapítója szerint az új törvény lehetővé teszi, hogy a futballklubokat korlátolt felelősségű társaságokká alakítsák, hogy ösztönözzék a professzionálisabb, kifinomultabb és átláthatóbb irányításra való átállást. Ehhez kapcsolódóan nyilatkozott Cesar Grafietti, a brazil csapatok pénzügyi működtetésében részt vevő tanácsadó:

„Az olyan klubok, mint a Botafogo és a Cruzeiro, nem rendelkeztek a túléléshez szükséges pénzügyi struktúrával. A koronavírus utáni időszak rákényszerítette a brazil futballt a változásra.”

2021 decemberében a brazil futball legenda, Ronaldo Luis Nazario de Lima a brazil XP Inc. befektetési társaság segítségével többségi részesedést vásárolt a Belo Horizonte-i Cruzeiróban. 2022 januárjában pedig John Textor 330 millió dollárt fektetett be a Rio de Janeiro-i Botafogóba, kifizetve a klub tetemes adósságát is. A szurkolók az utcákon táncoltak abban a reményben, hogy a tőkeinjekció révén csapatuk visszakerül egykori dicsőséges állapotába.

A miami székhelyű 777 Partners – mely nemrég vásárolta fel a Genoa CFC-t – a Rio de Janeiró-i Vasco da Gama többségi tulajdonosa lett, majd nem sokkal később a szintén floridai székhelyű DaGrosa Capital Partners a Minas Gerais állam egyik legsikeresebb csapatával, az America Mineiróval kötött együttműködési megállapodást, majd a folyamat végén az amerikaiak többségi tulajdonjogot vásároltak a klubban.

A 2023-as év újabb klubok felvásárlását hozhatja el, miközben a két versengő projekt számára kiemelten fontos lenne a mihamarabbi megállapodás, mert közeleg a helyi tévés jogok lejárati ideje és az új megállapodás előtt döntésre kell jutni. Az szinte biztos, hogy a brazil klubfutball elképesztő átalakuláson fog átmenni, és ha sikeresen alakítják ki az új rendszert, akkor a fiatal tehetségeket nem lesz olyan könnyű már tinédzserként Európába csábítani pusztán a magasabb fizetésekkel. Ha véghez viszik az európai időzónához való alkalmazkodás tervét is, akkor pedig eljöhet az az idő néhány éven belül, amikor az öreg kontinensen is ismét brazil meccseket láthatunk a tévében.