Caitlin Clark soha nem látott magasságba emelte a női kosárlabda népszerűségét

Napjainkban az Egyesült Államok sportmédiájában egyre nagyobb szerepet kap a női és a férfi kosárlabda megítélése és a nemek közti egyenlőtlenség a fizetések terén. Ennek a jelenségnek több oka is van, többek között az is, hogy amíg az NBA-ben a játékosok a liga bevételeinek nagyjából felét kapják meg, addig a WNBA-ben ez az arány mindössze 20 százalék, ráadásul egy lényegesen kisebb összegből fizetik ki őket. Azt ugyanis felesleges lenne tagadni, hogy a két liga piaci értéke összehasonlíthatatlan, és valószínű, hogy ezt a különbséget Caitlin Clark sem tudja majd áthidalni, de a márciusban nyújtott teljesítményével rengeteget tett azért, hogy növelje a női kosárlabda népszerűségét.

Nem maradt megdöntetlen rekord

Clark olyan statisztikákat produkált a rájátszásban, amelyekre lehetetlen lett volna nem felfigyelni, és még felsorolni is nehéz az összes általa megdöntött rekordot.

Hasonló volt a helyzet a legtöbb hárompontossal is, már a döntő előtt beállította a korábbi rekordot, az LSU elleni finálé első negyedében pedig meg is döntötte azt, ahogy a döntőben bedobott legtöbb tripla is az ő nevéhez fűződik mostantól.

A pontok és a triplák rekordja ráadásul nemcsak a nők között a legmagasabb, a férfi rájátszásban sem volt még soha olyan játékos, aki ilyen számokat tudott volna elérni. Ahogy olyan sem, aki 40 pontos tripla-duplát tudott volna összehozni, egészen az Iowa Louisville elleni negyeddöntőjéig, amikor Clark a 41 pontja mellé 12 asszisztot és tíz lepattanót is begyűjtött. Ezt a következő meccsükön egy újabb 40 pontos estével fejelte meg, amivel ismét történelmet írt, ugyanis női játékos korábban soha nem tudott egymás utáni két találkozón 40 pont fölé menni.

Clark azonban nem csak a klasszikus statisztikai mutatókban alkotott maradandót, hiszen olyan összevetések is készültek, hogy egymaga több pontot szerzett a March Madness során, mint az Iowa amerikaifutball-csapata az egész szezonban. Azok, akik minimálisan követték az egyetemi bajnokságot az alapszakasz során is, nem lepődtek meg ezen a fantasztikus márciusi játékon, ugyanis Clark az egész szezon során ezt csinálta. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy 2000 óta hat alkalommal fordult elő olyan, hogy egy játékos bármely ötmeccses sorozatban legalább 150 pontot szerezzen és 50 asszisztot osszon ki, és mind a hat Caitlin Clark nevéhez fűződik.

Egyedülálló játékstílus

A számok és statisztikák érdekesek, és kétségtelenül hozzájárultak a Hawkeyest és Clarkot övező felhajtáshoz, de legalább ennyire fontos volt Clark személyisége és játékstílusa is. Elvégre egy tősgyökeres iowai játékosról beszélünk, aki hiába volt az egész ország egyik legnagyobb tehetsége, a helyi egyetemet választotta az őt országszerte megszerezni igyekvő elitprogramok helyett.

Mindezt tette annak ellenére, hogy az államban a kosárlabda, különösen a női nem éppen a legnépszerűbb sportág, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy Clarknak gyerekként nem sikerült lánycsapatot találnia, így a fiúbajnokságban kellett magát próbára tennie. Igaz, ezt az akadályt is könnyedén vette, sőt, miután állami bajnoki címet nyert a csapatával, több szülő is arra panaszkodott, hogy nem szabadna engedni, hogy ellenkező neműekkel játsszon.

Hogy Clark mentalitása innen eredeztethető-e, azt nehéz lenne megmondani, mindenesetre hozzá hasonló játékost nem nagyon láttunk még a női bajnokságban.

Clark ezzel igyekszik szakítani, és a látványos megmozdulásait látványosan ünnepli meg, még akkor is, ha ennek vannak olyan negatív következményei is, mint például az, hogy az elbukott döntő után az éppen ünneplő Angel Reese az egyik korábbi ünneplésével vág vissza.

A „You can’t see me” kézmozdulat az idei March Madness egyik legikonikusabb mozdulatává vált (Forrás: ESPN Sports Center)

Látványos megmozdulásokkal pedig tele a padlás. Olyan magabiztossággal dobálja a hárompontosokat a pálya gyakorlatilag bármely pontjáról, mint a világon nagyon kevesen, a játékintelligenciája és a látásmódja pedig lehetővé teszi, hogy a csapattársait ideális helyzetbe hozza. Ez a kombináció ahhoz vezet, hogy Steph Curryhez hasonló gravitáció alakul ki körülötte, mert a védőknek egy másodpercnyi üresjárat sem fér bele ellene.

Mint például a South Carolina elleni elődöntőben, ahol az utolsó negyedben a Hawkeyes összes kosarából kivette a részét, ezzel jelentősen hozzájárulva ahhoz, hogy megszakadjon a Gamecocks 42 meccses győzelmi szériája.

Mindenki rá volt kíváncsi

Az Iowa South Carolina elleni győzelme nemcsak a nagy sorozat megszakadása miatt volt különleges, hanem az azt körülvevő felhajtás miatt is. Ekkorra már akkorára duzzadt a Clark-mánia, hogy már azokat is érdekelte a mérkőzés, akiket korábban teljesen hidegen hagyott az egyetemi kosárlabda, ami a nézettségi adatokon is megmutatkozott. 5,5 millióan követték élőben az összecsapást, így ez lett 2008 óta a legnézettebb ESPN által közvetített egyetemi kosármeccs. És hogy ez mennyire köszönhető Clarknak? Erre a két elődöntő közti nézettségi adatok világítanak rá, ugyanis az Iowa meglepetésgyőzelmét kétmillióval többen követték, mint a későbbi bajnok LSU döntőbe jutását.

A Clark-hatás egyébként a jegyárakban is megmutatkozott, idén ugyanis egy belépő a női Final Fourra átlagosan nagyjából 100 dollárral volt drágább, mint a férfiak négyesdöntőjére, ennek ellenére mégis közel 20 000 néző látogatott ki az eseményre. Ezt az érdeklődést természetesen nem lehet teljes mértékben az Iowa sztárjának tulajdonítani, de a televíziós nézettségi mutatók alapján joggal következtethetünk arra, hogy nélküle nem övezte volna ekkora érdeklődést a női torna végjátékát.

(Forrás: Getty Images)

Bár az Iowa nagy menetelésének az LSU a döntőben véget vetett, ezzel a rájátszás örökre emlékezetes marad, jövőre pedig minden esélyük megvan rá, hogy javítsanak. Leginkább azért, mert Clark még legalább egy évig a Hawkeyest fogja erősíteni, ami nemcsak az Iowának jó hír, de az egész egyetemi bajnokságnak is. Caitlin Clark – és legfőképp a márciusi játéka – ugyanis a létező legjobb, ami a női kosárlabdával történhetett.

Kiemelt fotó: USA Today