Az FC Bruges edzője Guardiola, Di Matteo, Simeone és Flick példáját követi

Minden kétséget kizáróan a Bajnokok Ligája jelenlegi kiírásának legnagyobb meglepetését az FC Bruges szállítja, amely három fordulót követően kilenc ponttal vezeti a B csoportot. A belga bajnok a negyedik kalapból került kisorsolásra, a Red Bull Salzburg mögött a második legfiatalabb keretet nevezte be, ráadásul egy a nyáron kinevezett, korábban vezetőedzőként felnőttszinten még sosem dolgozó szakembert ültetett a kispadjára. Nem éppen ezek a háttérinformációk szólnának a remek teljesítmény mellett, de mégis, a fekete-kékek minden korábbi BL-rekordjukat megdöntve menetelnek, kapott gól nélkül, hét találatot szerezve legyőzték az Atlético Madridot, az FC Portót és a Bayer Leverkusent is.

Ez a négy edző tudta karrierje első három Bajnokok Ligája-mérkőzését megnyerni, ráadásul bennük még az is közös, hogy abban a szezonban el is jutottak a fináléig – Simeone kivételével a másik három szakember meg is nyerte a sorozatot az adott idényben –, de ez utóbbit senki sem várja a 43 éves belga szakembertől, mert az nagyobb csoda lenne, mint a 21. század bármely BL-történése.

Guardiola esete abban a tekintetben különleges, hogy a 2008–2009-es kiírásban az FC Barcelona selejtezőre kényszerült, ahol a hazai pályán aratott fölényes győzelem után a visszavágón a Wisla Kraków legyőzte, de az ugye nem főtáblás mérkőzés volt, így itt nem került ebbe a statisztikába. Viszont a C csoportban a Sporting CP, a Sahtar Donyeck és az FC Basel ellen is nyerni tudtak a katalánok, s végül 13 ponttal zártak. Tavasszal az Olympique Lyon, a Bayern München és a Chelsea FC búcsúztatásával jutottak el a fináléig, ahol a Manchester United ellen diadalmaskodtak.

Di Matteo története több különlegességeket is tartogat, hiszen a Chelsea FC kispadjára szezon közben leülő olasz mester első találkozója az SSC Napoli elleni visszavágó volt a tavasz során, amivel a londoniak kivívták a továbbjutást. Ezután az SL Benfica ellen oda-vissza, sőt még az FC Barcelona ellen is nyert a csapata, hogy az elődöntő visszavágóján becsússzon egy döntetlen. Viszont a fináléban tizenegyespárbajban felülmúlták a Bayern Münchent, amivel a Chelsea lett az első klub, amely a 21. században tudta megszerezni első BL-sikerét, azóta sem sikerült ez másnak.

Simeone esetében talán nem volt meglepő, hogy képes ilyesmire, mert az Európa-ligában az első 12 meccsét megnyerte az Atlético Madrid, s közben egy címet is elhódított, majd első BL-szezonjában is rögtön döntőig ment. A Zenit, az FC Porto és az Austria Wien elleni oda-vissza jelentette a sikersorozat kezdetét, ami tavasszal az AC Milan, az FC Barcelona és a Chelsea elleni sikerekkel folytatódott a fináléig, ám ott a városi rivális Real Madrid végül kifogott rajtuk.

Hansi Flick is beugró volt, hiszen már három csoportmérkőzésen túl volt a Bayern, amikor megérkezett. Utána viszont egy nyolcas sorozatot indított, mert a kvartettben az Olympiakosz, a Crvena Zvezda és a Tottenham Hotspur ellen is nyertek a müncheniek, majd a Chelsea oda-vissza, s a koronavírus után visszatérve a lisszaboni nyolcasdöntő során az FC Barcelona, az Olympique Lyon és a PSG ellen is diadalmaskodni tudtak. Az már csak plusz adalék, hogy a német szakember irányította gárda a következő idényben az első négy csoportmeccsét is megnyerte, így a Flick által felállított rekord 12 találkozóból áll.

Hogy az ilyen elődök járta úton mire lesz képes Hoefkens, azt megtippelni botorság lenne. Főleg azok után, hogy senki nem tett volna egy lyukas garast sem arra, hogy a belgák vezetni fogják a csoportjukat féltávnál, ráadásul hatpontos előnnyel. Persze nem tűnik reálisnak, hogy eljusson az FC Bruges a döntőig, de a Leicester City menetelése során is arról beszélt mindenki, hogy „majd most, majd most ér véget a mese”, de annak csak nem akart vége szakadni egészen a Premier League aranyérméig.

Kiemelt kép: Miguel Riopa/AFP via Getty Images