Carsten Jancker edzőként is nagy dolgokra készül
Az egykori német válogatott csatár Ausztriában vágott bele az edzői karrierbe, ahol egy-két rosszul sikerült lépés után Stájerországban találta meg a számításait. Két év alatt két feljutással máris a második vonalba vezette vissza az egykor szebb napokat is megélt DSV Leobent, mellyel nem akar lassítani.
Az 1974-es születésű Carsten Jancker az SG Schwarze Pumpe, a TSG Wismar és az FC Hansa Rostock érintésével került az 1. FC Kölnbe, 1993-ban ott mutatkozott a Bundesligában. A kevés németországi játéklehetőség miatt két évvel később aztán Bécsbe igazolt, ahol az SK Rapid Wien játékosaként berobbant a nemzetközi labdarúgás világába, a KEK-döntőig jutott csapat egyik legjobbja, a sorozat gólkirálya volt.
A jól sikerült idény után az FC Bayern München szerződtette, ahol pályafutása legszebb éveit töltötte, s hat szezon alatt mindent megnyert, amit csak lehetett. Négy bajnoki cím, két kupagyőzelem, öt ligakupa, de a Bajnokok Ligája-sikerben is benne volt, sőt az akkor még létező Interkontinentális-kupát is megnyerte a bajorokkal. Aztán tett egy olasz kiruccanást, s két évig az Udinese játékosa volt, majd az 1. FC Kaiserslautern színeiben tért vissza hazájába. Ezután megjárta Kínát, majd Ausztriában vonult vissza az SV Mattersburgból.
A 2010-es év elején átvette az osztrák SC Neusiedl U14-es csapatának irányítását, amikor még aktív szerződése volt Mattersburgban, de már nem játszott. Szögre akasztotta a stoplis és elfogadta korábbi klubja, a Rapid ajánlatát, amely az akadémiájára hívta. Három éven át dolgozott a bécsiek utánpótlásában, majd Zoran Barisic szakmai stábjába került. 2017-ben kapta meg az első vezetőedzői állást, az SV Horn kispadjára ülhetett le. Azonnal összejött a feljutás a harmadik vonalból, de a másodosztályban bemutatott gyengébb rajt miatt a téli szünet során menesztették. Jancker nem sokkal később elfogadta a FC Marchfeld Donauauen ajánlatát, ahol hiába játszott jól a csapata, a koronavírus miatt nem fejezhették be a szezont. A következő idényben azonban gyorsan kiütköztek a gondok, és ismét a téli szünet jelentette az edző munkájának a végétt. Végül 2021 nyarán bejelentkezett nála a DSV Leoben, amely előtte nyolc évet töltött egyhuzamban a negyedosztályban.
A stájerországi zöld-fehér klub még 2009 februárjában indult el szakadék felé. A HFL Hans Linz pénzügyi tanácsadó cég 2008. november 20-án csődöt jelentett a pénzügyi világválság következtében, amely a fő szponzora volt a klubnak, s nem volt kérdéses, hogy magával fogja rántani az egyesületet is. A rövid lejáratú kötelezettségek összege 435 000 euró volt, amit új szponzor hiányában nem tudtak kifizetni, így nem volt más opció, mint beletörődni a lehetetlen helyzetbe.
Az akkor már majd két évtizede másodosztályú klubnak csak egy szintet kellett visszalépnie, de ott sem várt rá sok sikerélmény. Csaknem minden játékost elengedtek és a helyi fiatalokból igyekeztek nem túl nagy költségvetéssel új csapatot csinálni. A DSV Leoben 2013-ban kiesett a negyedik vonalba, az 1995-ben még Osztrák Kupa-döntőben is szerepelt klub megkezdte utazását a Landesliga Steiermarkban. Ekkor került képbe Carsten Jancker, aki hatalmas név volt egy ilyen kis csapat számára, azonnal jelentkezett is néhány szponzor.
Ez a dátum annak a projektnek a kezdete, amelynek végkimenetét a klub 100. évfordulójára, 2028-ra tervezik: visszatérni az élvonalba. Ebben lehet segítségükre az utánpótlásba fektetett – ezen a szinten legalábbis – komoly összeg, amivel a tervek szerint kialakíthatják a későbbi első csapat gerincét. Stájer fiatalokra szeretnének építeni, akik aztán fokozatosan fejlődve magasabb szintre juthatnak, a klub pedig a játékoseladásokból fokozatosan fejlődhet.
Rögtön az első bajnokit elbukta a Jancker irányította csapat, de ezt követően már csak egy vereséget szenvedett, így szoros küzdelemben ugyan, de kivívta a bajnoki címet a negyedik vonalban. A trófea mellé természetesen járt a feljutás joga is, és a zöld-fehérek nem is akartak megállni. A jó rajt meghozta az önbizalmukat a Regionalliga középső csoportjában, egyre jobban összeállt a csapat, amely kapott némi erősítést, de továbbra is fő irány volt, hogy stájer játékosokra építsenek. Végül a favoritnak számító LASK Amateure OÖ, vagyis az élvonalbeli linziek utánpótláscsapatát is megelőzték három ponttal.
A DSV Leoben 14 év után visszatért a professzionális labdarúgásba, ami azt jelenti, hogy a Mission 2028 projekt már két év elteltével ott tart, ahol két év múlva kellene az eredeti elgondolás alapján, de ez aligha zavarja a vezetést. Jancker egy nyári interjúban beszélt erről:
„Még mindig hihetetlen amit elértünk, de itt vagyunk a másodosztályban és csak ez számít. Most elsősorban az a cél, hogy megtaláljuk a közös hangot az újonnan érkezőkkel és sikeresen lejátsszuk az első meccseket. Kellenek a pontok, hogy megalapozzuk az önbizalmunkat, hogy ezen a szinten is számolni kelljen velük. Láttuk tavaly, hogy ebben a ligában bárki bárkit megverhet, így nekünk is lehet egy jó szereplésünk, de egy rosszabb is. A rövid távú cél, hogy stabil teljesítményt tudjunk hozni hétről hétre, hosszú távon pedig továbbra is a Mission 2028-ra fókuszálunk, hogy a klub 100. évfordulójára a Bundesligában legyünk.”
A zöld-fehér klub megnyerte a kupamérkőzését, majd az első két bajnokit is behúzta, így aztán aligha lehet panasz a rajtra. Jancker egészen káprázatos mutatóval (2,38 pont/mérkőzés) bír a leobeni kispadon, és bár olykor már említik a nevét, hogy majd átveheti az SK Rapid Wien irányítását, egyelőre csak a mostani feladatára koncentrál. Ha így folytatja, akkor alighanem valóban el fog jönni a szintlépés ideje és kipróbálhatja majd magát az élvonalban is, aztán ki tudja hol lesz számára a végállomás?
Kiemelt kép: krone.at