Jobbszélsőnek indult, jobbhátvéd lett, meglehet azonban, ez a váltás kellett ahhoz, hogy Bese Barnabás nemzetközi karriert fusson be. A két hónapja sérüléssel bajlódó védő nem mondott le arról, hogy az eddigi egyetlen, portugálok elleni Eb-meccséhez júniusban hozzátegyen még néhányat.
Még 2019 áprilisában ült le egymással beszélgetni, vitatkozni futballról, bloggerek és korábbi labdarúgók szakértői mivoltáról Kele János (blogger, a 24.hu híroldalon futó Ziccer című podcast egyik házigazdája) és Sallói István (a ZTE szakmai igazgatója). Az eszmecsere a foci iránt érdeklődők széles rétegét megmozgatta. Akkor – tehát két éve – a bloggerből lett sportújságíróhoz, több ismert könyv (Stílusok csatája, Daráló) szerzőjéhez, Michael Coxhoz fordult egyik új szerzőnk néhány rövid kérdéssel a témában. A válaszok a minap érkeztek meg hozzá.
A magyar labdarúgó-válogatott fiatal játékosa, Szoboszlai Dominik egy interjújában arról beszélt, hogy Magyarországon a nagyképűséget összekeverik azzal, ha valaki tele van önbizalommal. De mi választja el e két jellemvonást? És egyáltalán, milyen tulajdonságok szükségeltetnek ahhoz, hogy egy sportoló meg tudja állni helyét az eredményorientált, stresszközpontú profi sport világában? Interjú Dr. Nagy Sándor sportpszichológussal.
A szlovén válogatottban Oblak és Ilicic mellett, a Fradiban Messi és Ronaldo ellen futballozott az ősszel, hamarosan pedig begyűjti harmadik magyar bajnoki címét. Miha Blazicnak nem alakult rosszul az idény, persze mint alább kiderül, soha, semmi nem lehet tökéletes.
Akkor is szép élmények kötik Olaszországhoz, ha egy fiatal reménységnek elsőre biztosan nem Itáliát ajánlaná, és ő maga sem a Serie A mellett döntene, ha visszaforgathatná az idő kerekét. A honi szemléleten is szívesen változtatna, amely szerint minden kikerülő tinédzsernek kötelező szuper karriert befutnia. Tamás Krisztián nem lett a magyar futball megváltója, de ő egy percig sem gondolt magára akként.
Az idei szezon egyik meglepetéscsapata a női kézilabda NB I-ben az MTK Budapest. A csapat jelenleg a tabella ötödik helyén áll, egyik vezéregyéniségük a junior válogatottal korábban világbajnoki címet szerző kapus, Suba Sára. Vele beszélgettünk többek között a magyar utánpótlás helyzetéről, idei céljairól és jövőbeni terveiről.
Rendhagyó interjúnkban Hernádi Jánossal beszélgettünk, akit a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) a világ tíz legjobb döntőbírája közé választott. A Budapesti Gazdasági Egyetem egykori szakoktatója több alkalommal képviselte hazánkat a téli olimpiai játékokon. Az ISU és a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség által Életműdíjjal kitüntetett, rendkívüli nemzetközi reputációval bíró szakember nem csupán a világversenyek világába repít el bennünket, de beszél a sportos életvitel hétköznapokra kivetített jelentőségéről, és arról, hogy miért zárta ki a döntőbe jutott magyar női gyorskorcsolya váltót a drezdai Európa-bajnokságon.
Igyekszik minél magasabb szinten teljesíteni a Championship „darálójában”, a válogatottban pedig ugyanazt a fontos mélységi irányító szerepet betölteni, amit a 2016-os Európa-bajnokság óta szinte mindig. De vezethet-e feljebb az útja? Milyen esélyekkel megy bele a vb-selejtezősorozatba a nemzeti együttes? Miben fejlődött Angliában és visszavágyik-e Olaszországba? A bristoli Nagy Ádám ezekről is beszél.
Nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a kontinens egyik legerősebb utánpótlásműhelyébe, az RB Salzburg akadémiájára igazolt, persze miért ne tette volna? Ki az, aki ne élne szívesen a páratlan lehetőséggel? Hatalmas konkurencia ide vagy oda, Bukta Csaba az osztrák kirakatcsapaton keresztül az öt topliga egyikébe vágyik – mindenekelőtt pedig kölcsönklubja, az Altach kezdőcsapatába. Közel a húszhoz leginkább csak rajta múlik, mire viszi. Kezdésnek máris megmutathatja magát az U21 Európa-bajnokságon, miután Dárdai Pál sérülése miatt utólag bekerült Gera Zoltán keretébe.
