1953. november 25-én az akkor három és fél éve veretlen Aranycsapat a futball feltalálóinak szentélyében vendégszerepelt. Anglia soha azelőtt nem kapott ki otthonában a Brit-szigeteken kívülről érkező riválistól. Mígnem megjöttek Puskásék. A felejthetetlen 90 perc minap vetített, felújított változata alapján osztályoztuk legendás labdarúgóinkat.
Az NBA-idény a nyakunkon van, így a draftot, a játékospiacot, az edzőtáborokat és a többi gezemicét csúcsra járatva tudják le idén a csapatok.
Új sorozatunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk, illetve elemezzük a játékosképzés folyamatait, hogyan lehet korunk futballjának mércéjével mérve minőségi labdarúgókat képezni. Célunk, hogy párbeszédet indítsunk az olvasók és a szakmai oldalon állók között, ezzel segítve az itthoni labdarúgás kulturális fejlődését, valamint hogy képet kapjunk az akadémiákon folyó munkáról.
Ha valaki követi az európai profi League of Legends-et hazánkban, vagy nézte a 2020-as Év Sportolója Gálát (ahol az év legjobb, és Magyarország első legjobb esportolójának választották címszereplőnket), nem tud elmenni a legsikeresebb magyar esportoló, Kiss „Vizicsacsi” Tamás neve mellett. Csacsi az Unicorns of Love színeiben tűnt fel a profi LoL-radaron 2014-ben, és rögtön belopta magát az akkor még EU LCS rajongóinak szívébe, valamint végtelenül büszkévé tett minket, magyar esport rajongókat. Azóta már visszavonult, de nézzük honnan indult és hová jutott.
A futball állandó fejlődésben van, amelynek mozgatórugója az elit európai klubok és válogatottak játéka. Michael Cox, Zonal Marking című könyvében – amely most megjelenik magyarul is Hegedűs Henrik fordításában Stílusok csatája címmel – arra a feladatra vállalkozott, hogy bemutassa ezt a fejlődést, azonban a hangsúlyt nem emberekre vagy eseményekre helyezte, hanem azokra a helyszínekre, ahol ezek a változások végbementek. Európai körutazásra invitál minket a szerző térben és időben, kezdve 1992-ben Hollandiában, eljutva egészen napjaink Premier League-küzdelmeihez.
A Ferencváros kiváló küzdőszelemmel, egy okos és jól illeszkedő taktikai elképzeléssel, illetve kevés egyéni hibával megnehezítette a szebb napokat is látott Juventus dolgát. Bár a vége fájdalmasra sikeredett, a magyar bajnoknak nincs oka szégyenkezni. Még akkor sem, ha kijelenthetjük: az eddigi játékelképzelésüket feladva, védekezőbb és kontratámadásokra támaszkodó haditervvel próbáltak eredményesen futballozni a Bajnokok Ligája negyedik fordulójában.
Az elmúlt három hétben olyan mértékben változott az MVP-címért folyó harc, hogy muszáj volt visszatérnünk rá. Ezen kívül kiveséztük, kik a valódi contenderek és kik a pretenderek, valamint körülnéztünk az egyetemi bajnokságban is.
Utolsó futballcsapatánál saját, egyedi gyártású trónszéket készíttettek Diego Armando Maradona (1960-2020) számára, amin edzőként a pálya szélén ülhetett. Nem egyetlen darabot, egy egész sorozatot gyártottak a speciális bútordarabból, rajta az isteni Diego monogramjával és a klubcímerrel – az aktuális mérkőzés után az éppen használt darabot árverésre bocsátották, másolatait pedig a Gimnasia y Esgrima La Plata szurkolói boltjában lehet kapni. A trón azonban tegnap végleg megüresedett.
Futballja hasonlóképp őszinte, mint szavai, ahogyan karrierje is megegyezik nagyjából a magyar válogatott közelmúltbeli históriájával: volt fent is és lent is, de a vasakarat mindig átsegítette a holtpontokon. Lang Ádámmal beszélgettünk a kijutásról, Marco Rossiról, önbizalomhiányról, hitről, lelkierőről.
