Córdoba, a világ egykori központja – Sportatlasz

Córdoba, a világ egykori központja – Sportatlasz

2022. febr. 27.

Sportatlasz sorozatunkban olyan városokat mutatunk be, amelyek bár történelmi, kulturális, turisztikai szempontból kiemelten fontosak, világszerte ismertek, sportéletük világszinten szerényebbnek tűnik. Gondolhatjuk legalábbis első körben, a felszín alatt azonban sokszor érdekes történetek rejtőznek. Most ismét Spanyolországba, egészen pontosan Córdobába látogatunk.


 


Jártunk már az Ibériai-félszigeten, sőt az arab történelmi emlékek sem ismeretlenek a sorozatban, mégis botorság lenne azt állítani, hogy láttunk már mindent, amit Córdoba kínálni tud. Jelen esetben ugyanis egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a világ egyik legkülönlegesebb városáról van szó, ami egykoron még a nyugat Konstantinápolya jelzőt is kiérdemelte.


Történelmi szempontból igen régre, tulajdonképpen egészen az origóig kell visszamennünk, ugyanis már a neandervölgyi ember idejéből találtak itt feljegyzéseket, az első nagyobb jelentőségű települést a karthágóiak alapították Kartuba néven. A várost aztán a rómaiak hódították meg, akik kolóniát hoztak itt létre, Julius Caesar idején Córdoba Hispánia provincia fővárosa volt. A hatodik század végén a vizigótok, majd a mórok érkeztek a településre, utóbbi népcsoport pedig komolyan tervezett Córdobával, 716-tól ez a város lett a tartomány fővárosa. Az iszlám kalifátus fénykorában 400 ezer lakos élt itt; Córdoba pedig ezidőtájt meseszerű könyvtárral rendelkezett, a különböző források szerint több százezer, de akár egymillió könyvet őriztek itt.


1031-ben azonban megbukott a kalifátus, ezt követően pedig Córdoba jelentősége is egyre inkább csökkent, a város elvesztette vezető szerepét mind kulturális, mind gazdasági értelemben.


1236-ban aztán elindul a rekonkviszta, azaz az Ibériai-félsziget felszabadítása a mór uralom alól, és természetesen Córdoba sem volt kivétel. A következő évszázadokban aztán a fejlődés nemhogy lassult, de teljesen le is állt, a korábban több százezer lakóval rendelkező település népessége 20 ezerre esett vissza, az utóbbi időszak azonban megint csak a fejlődésről szólt, ennek nyomán a jelenlegi 322 ezer fős lakosság már kifejezetten szépnek tekinthető.


Córdoba egyébként a Guadalquivir folyó partján fekszik, ami a második leghosszabb természetes vízfolyás Spanyolországban, neve a Wadi-al-Kabir kifejezésből ered, ami nagyjából annyit tesz, a „nagy folyó”. Korábban egyébként Betisnek hívták a folyót, ez az elnevezés pedig a sevillai Real Betis nevében öröklődött tovább.


Córdoba egyébként Andalúzia harmadik legnagyobb városa, a terület éghajlata mediterrán, bár erőteljesen érződik az Atlanti-óceán hatása is. A nyári hőség persze így is perzselő, 1995-ben 46,6 fokot is mértek a repülőtéren. Érdekesség, hogy Córdoba egyik testvérvárosa a marokkói Fez, amely korábban szintén szerepelt a sorozatunkban.


 



rib5250.webp
None


 




 


Látnivalók és kultúra


Az andalúziai város látképét máig a mór örökség határozza meg a leginkább. A legfontosabb épület, amit semmiképpen sem szabad kihagynunk, az a Mezquita, a legnagyobb mecset, amely egykoron valóban a muzulmán vallás egyik legfontosabb a temploma volt. Az arabok a korábbi vizigót és római épületek maradványait felhasználva alkották meg az épületet, a rekonkviszta után pedig még egy nagy átalakítás következett, az új katedrális már reneszánsz, később pedig barokk stílusban épült.


Az arab mellett a zsidó hagyaték is jelentős Córdobában, bár volt egy olyan időszak 1492 után, mikor Spanyolországból kiutasították a zsidókat, ekkor pedig a szent épületeiket is lerombolták. Egészen pontosan három zsinagóga maradt csak meg, ebből az egyik a córdobai, amelyet 1315-ben építettek. Egy másik korabeli épületet pedig rekonstruálták az eredeti látkép szerint, ma a zsidó örökséggel kapcsolatos tárlatot tekinthetünk meg itt.


1312 és 1350 között uralkodott XI. Alfonz kasztíliai király, akinek szintén sokat köszönhet a város egyik fontos épülete. Az Alcazar elnevezésű királyi palotát már a mórok idején elkezdték építeni, de Alfonz király uralkodása alatt vált igazán jelentőssé. Arab és római emlékeket is találunk itt, igaz már nem teljes pompában, hiszen az egyik tornyot már lerombolták.


Ha kicsit távolabb megyünk, akkor megtekinthetjük a Puente Romanót, azaz a római hidat, amely bár ma is tekintélyes, sajnos a boltívek nem az eredetiek, hiszen többször fel kellett újítani.


A kultúra azonban nem ér véget a történelmi emlékeknél. Májusban például az egyébként is jelentős turizmus még inkább megélénkül, hiszen három fesztivált is rendeznek ekkor, virágok díszítik az utcákat, hatalmas a forgatag. Córdoba több jelentős filozófust is adott a világnak, közülük a leghíresebb talán a római Seneca.


 


Córdoba sportélete


 





 


Mint azt már megszokhattuk, kezdjünk most is a labdarúgással. A Córdoba Club de Fútbolt az 1950-es években alapították, majd néhány évvel később vált jelentőssé a csapat, az 1960-as, 1970-es években nyolc szezont is eltöltött a spanyol első osztályban. 42 ínséges év után aztán a 2014–2015-ös szezonban tudott ismét a legjobbak közé kerülni, bár ez a kaland is rövidre sikeredett, hiszen a 20. hely kiesést jelentett. Otthona, az Estadio Nuevo Arcángel 21 000 néző befogadására alkalmas, 2001 áprilisában még a spanyol válogatott is játszott itt, a hispánok 1-0-ra verték Japánt.


2008 óta kosárlabdaklub is létezik a városban Bball Córdoba néven. Két kisebb klub összeolvadásával jött létre, de igazán komoly szerepet sosem töltöttek be a sportág spanyolországi életében, eddig a harmadik és a negyedik vonalban vitézkedett, de a jogelőd is csak a második vonalig jutott.


Egy sportesemény életre hívásában is fontos szerepe volt Córdobának: 2012-ben itt rendezték az első Európai Egyetemi Játékokat. A versenyen 32 ország 2583 sportolója tíz sportágban mérte össze az erejét. Mindennek egyébként magyar vonatkozása is van és lesz, hiszen a következő ilyen jellegű eseményt Pécs és Miskolc rendezi majd 2024-bern.


Világversenyek tekintetében meg kell még említenünk az 1996-os futsal Európa-bajnokságot, amelyet a 4000 férőhelyes helyi sportcsarnokban rendeztek, a tornát a spanyol válogatott nyerte, a kontinensbajnokság legjobb játékosa a hazaiak színeiben Paulo Roberto volt.


A szabadidős tevékenységek közül kiemelendő a golf, a népszerű spanyol tánc, a flamenco, illetve a helyiek látványos lovas showműsora. Azt pedig egy ilyen település esetén talán ki sem kell emelnünk, hogy nincs is jobb egy hosszú, tartalmas sétánál.


Córdoba vitán felül Európa egyik legizgalmasabb városa, annak pedig csak szurkolhatunk, hogy hamarosan a sport is felzárkózzon a látnivalók mellé.


 




 

Szerző

Vigh Martin

Vigh Martin

Vigh Martin

A Büntető.com szerzője.