Csapattársai hívták Crouchynak és Woltemessinek is
Csapattársai hívták Crouchynak és Woltemessinek, a riválisok annál több gúnnyal „tevének”. Ami biztos, Nick Woltemade nem az a típusú center, ami a termetéből következne. Ő cselez, finom érintésekkel játszik, kulcspasszokat ad, még ha Newcastle-ben egyelőre jóval kevesebbet is, mint egy éve Stuttgartban. De hogy van benne potenciál, afelől nem lehet kétség – így vélik ezt az érte horribilis összeget kifizető angolok is.
Nick Woltemade nem az a szokványos hórihorgas csatár, aki leginkább a fejjátékával és a mindenhova elérő hosszú lábaival érvényesül. Ő bizony elég fürge és ügyes, kis területen is meg tudja kavarni a rátámadó védőt, cselekre is vállalkozik, ezért is kaphatta meg Németországban csapattársaitól a Woltemessi becenevet. Nyilván sehol sincs az argentin zsenihez képest, inkább a rácsodálkozás apropóján süthették rá az amúgy felettébb hízelgő bélyeget: hogy termetéhez, hosszú lábaihoz képest milyen finom mozdulatokkal képes a labdával bánni.
„Az a hatalmas teve nem játékos, ugye?”
Vele viszont nem bántak mindig ilyen kegyesen. Amikor nevelőegyesülete, a Werder Bremen a 2022–2023-as idényben kölcsönadta a harmadosztályú SV Elversbergnek az akkor 20 éves óriást, egy Rot-Weiss Essen elleni bajnokin a rivális egyik stábtagja azzal fordult a csapattárs Luca Durholtz felé: „Az a hatalmas teve nem játékos, ugye?” Erre a történetet a BBC-nek felidéző Durholtz csak annyit felelt: „Várd ki a végét, barátom.” Woltemade azon a bajnokin is betalált, az Elversberg 3–0-ra nyert. Jellemzően ez történt abban a szezonban: ha Woltemade gólt szerzett, csapata nyert. Tíz bajnoki góllal és kilenc assziszttal zárta a szezont.
Másokra is igyekszik rácáfolni, például arra a Karl-Heinz Rummeniggére, aki a Bayern München igazgatótanácsának tagjaként, nem mellesleg a német labdarúgás ikonikus csatáregyéniségeként azt találta mondani a múlt nyáron, hogy „idióták” a Newcastle United elöljárói, amiért 75 millió eurót fizettek Woltemadéért. És ha kétségkívül szemöldökráncolásra okot adó hatalmas összeget költöttek is az inkább csak ígéretnek, semmint komplett játékosnak nevezhető csatárra, a müncheniek is meg akarták szerezni, igaz, nem ennyiért. A bajoroknak nem adta oda 198 centiméter magas csatárát a VfB Stuttgart, az angol klubnak igen.
Erős a visszaesés a statisztikai mutatókban
Minthogy azonban a centereket nem centikben, hanem gólokban mérik, és az egyre inkább elmaradni látszik Newcastle-ben – az utóbbi 17 fellépéséből egy olyan meccs akad, amelyiken betalált, igaz, a Chelsea elleni bajnoki duplája legalább pontot ért –, a hosszú sérüléséből visszatérő Yoane Wissa egyre inkább kiszorítja a kezdőből. Legutóbb, a Liverpool ellen történetesen Anthony Gordont vezényelte Eddie Howe a centerposztra, csak vesztes állásnál vetette be vérbeli csatárduóját.
Pedig nem lehet azt mondani, hogy a játszótársak ne igyekeztek volna labdákkal tömni Woltemadét: január közepén a Wolverhampton Wanderers elleni bajnokin 34 beadás érkezett a kapu elé, mindhiába.
Azért is lehet a németnek fájdalmas a csereszerep, mert tényleg nagyszerűen kezdett Newcastle-ben: mindjárt az első fellépésén betalált a Wolves ellen, az azt követő négy bajnokiból háromszor szintén.
A visszaesést jelzi, hogy október végéig még 82 százalékos pontossággal passzolt, immár azonban „csak” 74 százaléknál jár. De sokat jár vissza a labdáért, ezért is elég magas az érintésszáma, bár lehet, hogy annak egy nagyobb hányadát a tizenhatoson belül kellene megejtenie.
Mindenesetre bizonyosan nem az a kétméteres csatár, akit ebben a kategóriában eddig figyelhettünk. Rá fel lehet passzolni a labdát, meg tudja tartani nyomás alatt is, lefordulni is képes vele, bedobni egy-két cselt – még ha ezeket az erényeit Stuttgartban sűrűbben is mutatta meg. Pedig ezek létező erősségei, talán ezért is választotta gyerekként példaképének a korábbi brémai karmestert, Diegót, valamint Neymart. „Én is szórakoztatni akarok a pályán, azt akarom, hogy örömmel nézzék az emberek a játékomat” – mondta egy decemberi sajtótájékoztatón. Eddie Howe is látta benne a neki való centert, aki a klub sportvezetőivel egyetemben azután fordult Woltemade felé, hogy Joao Pedróról, Hugo Ekitikéről és Benjamin Seskóról is lemaradt a nyáron.
Nem feltétlenül akarta Woltemadét Howe egyből a kezdőbe parancsolni, szerette volna felépíteni, erősíteni a fizikumát, hogy képes legyen megfelelni a Premier League követelményeinek, Wissa térdsérülése azonban nem hagyott neki választási lehetőséget. Woltemade rendre kezdett a szezon elején, tanulási vágya, mentalitása pedig rendkívül jó benyomást tett az edzői stábra. Nem volt azzal gond Németországban sem.
Célja, hogy bekerüljön a német vb-keretbe
Minden idők legfiatalabb brémai játékosaként debütált a Bundesligában: a 2019–2020-as szezonban 17 évesen és 352 naposan kezdhetett az FC Augsburg otthonában. A klub későbbi legendás trénere, Thomas Schaaf rekordját adta át a múltnak: a teljes játékospályafutását Brémában töltő korábbi védő 1979-es bemutatkozásakor egy nappal volt idősebb a debütáns Woltemadénál.
Az utolsó nevelőklubjában töltött szezon, a 2023–2024-es utolsó harmadában játszotta be magát a kezdőcsapatba, de ez is elégnek bizonyult ahhoz, hogy meggyőzze a stuttgarti játékosmegfigyelőket. És micsoda üzletet kötött vele a VfB: ingyen szerezte meg Brémából, egy év múltán 75 millió euróért adta tovább a Newcastle Unitednek.
Az angolok klubrekordot jelentő összegért szerződtették, a kialkudott ár Rummenigge megjegyzésén túl azért is érdekes, mert a mértékadónak gondolt Transfermarkt sem taksálta 30 millió eurónál többre. Az egyetlen, de annál remekebb stuttgarti idénye húzta fel az árát. A Bundesligában 12 gólt termelt, és alaposan hozzájárult klubja Német Kupa-győzelméhez: valamennyi mérkőzésén betalált, az RB Leipzig elleni elődöntőben és az Arminia Bielefeld elleni fináléban is, öt meccsen szerzett öt góllal vette ki a részét a történelmi sikerből. Nyugodtan nevezhetjük annak, elvégre a VfB 28 év után vihette haza a serleget.
Az első három stuttgarti Bundesliga-gólját csereként szerezte, a másodikat és a harmadikat egyaránt az Union Berlin ellen, úgy, hogy mindjárt az első két kaput eltaláló kísérletéből betalált. Ezt a fajta hatékonyságot hiányolják tőle Newcastle-ben, persze ne feledjük: ez az első Premier League-idénye, és még mindig csak 23 éves. Ahhoz képest pedig a hét bajnoki gól még istenes is – úgy mindenképp, hogy 6,2-es xG-re lőtte –, a tendencia azonban nem valami pozitív. Elvégre bámulatosan kezdett, aztán egyre inkább elfelejtett eredményesnek lenni. Nem csak a saját angliai karrierje és a Newcastle minél sikeresebb szezonja miatt lenne fontos újra gólveszélyesen futballoznia, hanem a válogatottság miatt is. Dédelgetett álma az idei világbajnokságon a német nemzeti együttes mezében pályára lépni, a tartaléksorból viszont nehezebb lesz Julian Nagelsmann keretébe bekerülni.
Habár, akkor sem kellene csüggednie, ha nem sikerülne vb-részvevőnek lennie. 23 évesen, ezekkel a képességekkel még mindig övé a világ.
Borítókép forrása: fr.de
A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.
Szerző
