Csodát tettek a Górnikkal a magyar edzők

Manapság hiába keressük a labdarúgás élvonalához tartozó magyar edzőket, de ez nem mindig volt így. Az 1930-as évektől az 50-es évekig például magyar trénerek nagyüzemben vitték Olaszországba a tudásukat, ahol a hazai álamatőrizmus helyett busás jövedelemért cserébe olyan szakemberek képezték a futballistákat, mint Tóth Potya István, Schaffer Alfréd, Weisz Árpád vagy Kertész Géza. 1934-ben, amikor az olasz válogatott első világbajnoki címét nyerte, az élvonal 18 csapatából tizenkettőnél magyar volt a vezetőedző. Ahogy a Weisz és a többiek című kötetben Andreides Gábor és Dénes Tamás írja,

Kevesebben tudják, de Lengyelországban is volt hasonló „magyar korszak”. A neves polonista, Mitrovits Miklós az 1972-ben olimpiai bajnok lengyel futball válogatottról írt Facebook-posztjában emlékezett meg erről az időszakról. 1957 és 1972 között a Górnik Zabrze 10 bajnoki címet szerzett, és minden évben dobogós volt – a kispadon Opata Zoltánnal, Steiner Jánossal, Farsang Ferenccel, Kalocsay Gézával, Szusza Ferenccel és Szűcs Gyulával. A ’72-es olimpiai bajnok válogatottban pedig öt Górnik-játékos is játszott – a vesztes magyarok ellen.

Zabrze a Sziléziai-felvidék nagyvárosa, amely a pusztító II. világháború után visszakerült Németországtól Lengyelországhoz. Cserébe a lengyelek olyan nagymúltú csapatot veszítettek, mint a Szovjetunióhoz csatolt Śmigły Wilno, melynek egykori székhelye ma Litvánia fővárosa, Vilnius. Zabrzéban több kisebb futball klub is alakult, végül azonban egy vívott ki magának országos hírnevet, az 1948-ban megalapított Górnik Zabrze. A térség a szénbányászatból élt, ezért kapta a Bányász (Górnik) előtagot a klub.

A lengyel első osztályban már a II. világháború előtti években is Szilézia vitte a prímet a Ruch Chorzów révén – fociban azóta is ez a legsikeresebb régió –, 1945 után pedig a Chorzównak a Wisla Kraków-val és a Legia Warsaw-val kellett megküzdenie a bajnoki címért. Zabrzéban eközben azért dolgoztak, hogy egyáltalán eljussanak az első vonalba, erre kilenc évet kellett várni az alapítástól számítva. 1956-ban leigazolták a német gyökerű Ernest Pohlt, aki alacsony termete (171 centiméter) ellenére nem csak a város, a lengyel liga történetének egyik legismertebb játékosa lett, a zabrzei stadion 2004 óta az ő nevét viseli.

Pohl volt az első komoly építőkocka, a második talán a vezetőedzőnek igazolt Opata Zoltán. Az egykori MTK-csillag játékospályafutása után megmártózott a kelet-európai ligákban: 1938-ban bajnok lett a zágrábi HAŠK-kal, majd a háború után az ITA Araddal Romániában. Sebes Gusztáv edzői csapatában is fontos szerepe volt, ott volt az 1952-es olimpiai arany megszerzésekor. A Górnik a nyugdíj előtt nem sokkal vette rá, hogy Sziléziába költözzön. A szigorú edző hírében álló Opata az egy évvel korábban középcsapatnak számító Górnikból fantasztikusan támadó egységet faragott. A Górnik Radlint 6-0-lal, a Zagłębie Sosnowiecet 6-2-vel, az Odra Opolét 8-1-gyel küldték haza, a hangsúly mégis inkább a védekezésen volt: meccseik többségét kapott gól nélkül vagy egy beszedett góllal zárták. 1957-ben a Gwardia Warsaw-t egyetlen ponttal megelőzve megszerezte első bajnoki címét a Górnik Zabrze. Opata a következő idényben egy bronzéremmel vett búcsút a csapattól, és aktív pályájától, de a magyar vonal megmaradt: érkezett Steiner János.

Az alsó sor jobb szélén látható Steiner (forrás: ekstraklasa.hu)

Steiner, a sikeredző

Steiner a második világháború alatt kezdett el edzőként dolgozni magyar kluboknál, 1952-ben hívták Varsóba a Legiához, melyet akkor neveztek át CWKS-re, magyarul Központi Honvéd Sport Klubra. Miután a klubhoz csábította a gólzsák Ernest Pohlt, 1955-ben megnyerte a klubbal története első bajnoki címét, majd dolgozott Bydgoszcz-ban, Krakkóban és Chorzówban is, végül 1959-ben került Zabrzéba.

A Magyar-lengyel focitörténelem (szerzője Mitrovits Miklós és Szabó Balázs) című könyvben megjelent portréja szerint kőkemény edzéseket vezényelt, a fizikai és a taktikai felkészítést is magyar módszerekkel végezte, lengyelül, németül, néha oroszul magyarázott játékosainak. A klasszis Ernest Pohl már Varsóban is nála játszott, csapatával az Aranycsapat WM-felállását (3-2-5) követte. Miután a Górnikhoz került, vitte magával Pohlt, és a bajnok címet is. A Ruch Chorzów ezután gyorsan visszacsábította, és végül 1960-ban megnyerte az Ekstraklasát, de már Szollár Lajossal a kispadon. 1960 májusában infarktust kapott, és kisvártatva elhunyt. Chorzówban nyugszik. Máig ő az egyetlen külföldi edző, aki három csapattal is bajnoki címet szerzett a lengyel első osztályban.

Az 1960-as bronzérem valójában csak kisiklás volt Zabrzéban, egy évre rá újra a Górnik lett a bajnok, majd 1962-ben ezüstérmes, 1963-tól pedig elkezdődött az aranykor, melyhez foghatót azóta sem láttunk lengyel klubnál. Feliks Karolek és Hubert Skolik a kispadon egymást váltogatva verte végig a Zabrzéval az ellenfeleket, majd betoppant Farsang Ferenc. A Tatabányai Bányásztól tette át a székhelyét egy másik bányászcsapathoz, nem hétköznapi úton. A Futballtörténet Blog azt írja, a Górnik vezetősége a tatabányai székhelyű közös lengyel-magyar vállalaton, a Haldexen keresztül fordult a Tatabányához, hogy küldjenek egy tehetséges trénert. Farsang ekkor a Bányász utánpótlásában dolgozott, onnan került a lengyel élvonalba.

1965-ban a Lengyel Kupát is megnyerte a Górnikkal, majd hazatért Tatabányára. A 70-es évek elején dolgozott még a Zaglebie Sosnowiecnél, és kupadöntőig vezette a csapatot, ám ott kikapott – a Szusza Ferenc vezette Górnik Zabrzétól.

Kalocsay, Lubański, Szusza

Ne szaladjunk előre: miután Farsang visszatért a tatabányai üzem gazdasági irodájába könyvelőnek, Władysław Giergiel vette át a helyét, a Górnik pedig folytatta a menetelést, újra bajnok lett – 10 pontot verve a második Wisła Kraków-ra. A vezetőség viszont továbbra is a magyar edzőkben bízott, és kinevezte a csehszlovákokkal 1934-ben játékosként világbajnoki ezüstöt nyerő (nem lépett pályára a vb-n) Kalocsay Gézát. A beregszászi tréner addigra Jugoszláviában és Belgiumban is kipróbálta magát, a Górnik az algériai válogatott segédedzőjeként talált rá.

Farsang Ferenc (forrás: gornikzabrze.pl)

Csapata fantasztikusan játszott, a Górnik ékköve Włodzimierz Lubański volt, aki 1966-tól négy éven át kisajátította a lengyel gólkirályi címet, és a válogatott góllövőinek örökranglistáján jelenlegi is a második Robert Lewandowski mögött. A Bajnokcsapatok Európa Kupájában ő tartotta a legfiatalabb góllövő rekordját: 16 évesen és 258 naposan talált be a Dukla Praha-nak. Az ő 18 góljára is szükség volt az 1967-es aranyéremhez, mellyel zsinórban ötödször lett bajnok a Zabrze. Kalocsayval ezután bronz és ezüstérmet szerzett a csapat, és 1968-ban a BEK-ben is megmutatta magát. A Dinamo Kijevet is megverve jutott a negyeddöntőbe, ahol a végső győztes Manchester United állta útját (összesítésben 1-2).

Kalocsay Géza 1970-ben korábbi újpesti segédedzőjét, a lilák legendáját, Szusza Ferencet ajánlotta a kispadra, a zabrzeiek örömmel fogadták a trénert, aki sok-sok egygólos győzelemmel szállította az újabb bajnoki címet a klubnak. Mellé a kupát is behúzta a már említett Zaglebie Sosnowiec elleni találkozón, ez volt sorozatban az ötödik kupagyőzelem. Farsang Ferenc tisztelettel gratulált a pálya szélén Szuszának. A Górnik ebben az évben a negyeddöntőig menetelt a KEK-ben, ahol újfent a Manchester City jelentette a végállomást. Egy felkészülési meccsen a Górnik 4-0-ra verte a Betis-t, a sevillai klub vezetői pedig szerződést ajánlottak Szusza Ferencnek.

Szuszát soha nem fogja elfelejteni a Zabrze-tábor, ma is hatalmas tisztelet övezi a városban. Amikor 2011-ben emlékmeccset játszottak a tiszteletére a róla elnevezett újpesti stadionban, mintegy 1500 Górnik-szurkoló őrjöngött a Megyeri úti kapu mögött.

A Górnik aranykorának vége nagyjából egybeesett Szücs Gyula edzői, sportigazgatói időszakával (1972), a klub csillaga egy ideig nem ragyogott olyan fényesen. 1978-ban kiesett a csapat az Ekstraklasából, majd visszajutott, és az utolsó dicsőséges időszakát 1985 és 1988 között élte, amikor zsinórban 4 bajnoki címet nyert. A Szücs Géza edzősége óta eltelt ötven évben mindössze két külföldi tréner dolgozott a csapatnál. 

Kiemelt kép: gornikzabrze.pl