Donnarumma ismét remekelt, Kroos és Dani Olmo is villogott, mégis Sallai Roland a legjobb

A számunkra megannyi örömöt és keserűséget hozó Skócia–Magyarország nem volt jó meccs. Végig érezhető volt a feszültség és egy rendkívül férfias, számos kemény párharccal, felszakadó fejbőrrel, több összefejeléssel, néhol a szokásosnál is keményebb belépőkkel dúsított találkozót láthattunk. Ezen a fizikálisan rendkívül megterhelő mérkőzésen 70 percig igazából semmi nem történt. A fordulópont bárcsak soha ne jött volna el. Varga Barnabás szerencsétlen ütközése, a német egészségügyi részleg döntésképtelensége és teszetoszasága percekig sokkolta a stadionban és a tévékészülékek előtt helyet foglalókat.

A magyar válogatott reagált jobban a kritikus helyzetre

Ebből a kritikus helyzetből a magyar csapat jött ki jobban. Elkezdődtek a cserék, mindkét szakvezető a támadószekciót kezdte erősíteni és az utolsó 15 percre egy lapra tettek fel mindent. Ezt a mérkőzést valakinek meg kellett nyernie. Az adok-kapokban is Marco Rossi csapata mutatta a jobb arcát, az elfáradt skót védelem, a játékosok között megnyúlt távolságok, a több szabad terület a gyorsabb és frissebb magyar cseréknek kedveztek. Több nagy helyzete is volt a magyar válogatottnak, a döntés azonban az utolsó, 100. percben született meg, Csoboth Kevin révén.

Eddig ez Sallai Roland Eb-je a magyar csapatból

A mérkőzés és legyünk ennyire elfogultak, az A- és a B-csoport harmadik játéknapjának a legjobbja egyértelműen Sallai Roland volt. Három kísérlete mellett a sorsdöntő gólt is ő készítette elő. A kevés magyar támadás ellenére öt érintése is volt az ellenfél tizenhatosán belül, négyszer csak szabálytalanul tudták megállítani, a gyorsaságával, a harciasságával nem tudtak mit kezdeni a skót védők. Mindezek mellett tizenegy párharcából nyolcat is megnyert, ami egy ennyire fizikális összecsapáson nagyon jó mutató egy támadó részéről. Sallai Roland – Gulácsi Péter társaságában – a legjobb, legbiztosabb pontja a magyar válogatottnak a tornán.



Német fölény, ismét Toni Kroos által hangszerelve

A csoport ugyanabban az időben lejátszott másik találkozóján ugyancsak egy utolsó pillanatban szerzett gól döntött arról, hogy melyik válogatott végez a tabella első helyén. Dan Ndoye révén még az első félidőben vezetést szerzett Svájc, ám utána nagyon felborult a pálya. A négy svájci kísérlettel szemben 18 szerepelt a német lőlapon, 39 alkalommal jártak az ellenfél tizenhatosán belül, míg a másik oldalon ez az érték tíz volt, és a helyzetek minősége is jelentős germán fölényt mutatott. Az egyenlítő találat mégis csak a 92. percben született, a 76. percben pályára lépő Niclas Füllkrug jóvoltából.

Az UEFA-nál a mérkőzés legjobbja címet Granit Xhaka érdemelte ki, de mint oly sokszor, ezúttal sem értettünk egyet a döntéssel. A leverkuseni középpályás 11,8 kilométert teljesített, 86 százalékos passzpontossága mellett nyolc párharcából csak hármat nyert meg és a támadásokat is segítette egy-egy kísérlettel és helyzetkialakítással.

A svájci Toni Kroos helyett azonban ezúttal is az eredeti, az Eb után visszavonuló német világklasszisra esett a választásunk. 

Bár a 93 százalékos passzhatékonyság nála már akár kritikával is illethető lenne, de négy helyzetkialakítása, a mérkőzés ritmusának 90 percig való kontrollálása, a 14 passza a támadóharmadba és az a tény, hogy a párharcaiból mindösszesen egyet veszített el, egyértelműen az ő irányába billentik a mérleg nyelvét.

Luka Modric utolsó Eb-szereplésén Donnarumma parádézott ismét

A horvát–olasz mérkőzést is az utolsó pillanatok tették felejthetetlenné és emlékezetessé. Luka Modric a második félidő elején még tizenegyest hibázott, majd a kapuba talált, a biztos továbbjutás küszöbére terelve Horvátországot. A 0–1-es eredménnyel az olasz szakvezetés és a közvélemény biztosan nem lett volna elégedett, pedig a három pontjukkal és a jó gólkülönbségükkel még így is továbbjutottak volna a csoportból. Ám nem így alakult. A 81. percben frissített, fiatalított, átszervezte a csapatát Luciano Spalletti, kettőt is cserélt. A Matteo Darmian helyett pályára lépő Lazio-játékos, Mattia Zaccagni a találkozó utolsó percében, az utolsó támadásból szerzett egyenlítő gólt, elbúcsúztatva a nagyot küzdő horvát válogatottat.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a vezető gól szerzőjét, Luka Modricot választotta a legjobbnak, aki könnyes szemekkel hagyta el a játékteret a mérkőzést követően. Nagy valószínűséggel utoljára láthattuk a Real Madrid sztárjátékosának kivételes képességeit Európa-bajnokságon. Gólja mellett 89 százalékkal passzolt, három kísérlete is volt a pályán töltött 80 perc alatt, ám a párharcainak csak a 33 százalékát nyerte meg. A mi választásunk Gianluigi Donnarummára esett. Az, hogy az olasz válogatott kapusa másodszor lesz a mezőny legjobbja, sokat elárul a csapata teljesítményéről, az ő érdemeiből azonban semmit sem von le. A PSG kapuvédője tizenegyest védett és a kapuját eltaláló kísérletek minőségét jelző mutató 2,47-en állt meg, ami azt mutatja, hogy Olaszország csoportmásodik helyezése leginkább az ő nagyszerű védéseinek köszönhető!

A spanyol második sor is magabiztosan hozta a kötelezőt

Albánia találkozója a spanyolok eddig kevesebbet a pályán lévő futballistái ellen hamar eldőlt. Ferran Torres korán a kapuba talált, de így is nagyon felbillent a pálya. Egyedül a párharcok terén tudott ellenfele fölé kerekedni az albán csapat, minden más hatalmas spanyol fölényt mutatott. A 71 percet játszó gólszerzőt választották a mérkőzés legjobbjának, pedig Dani Olmo, aki előkészítette a találatot sokkal többet tett le az asztalra ezen az estén. A gólpassza mellett négy kísérlete is volt, minden csele sikerült, minden hosszú átadása pontos volt, százszázalékos szerelési hatékonysággal zárt és a párharcaiból is csak kettőt veszített el. Bámulatos mutatók.

Németország, Svájc, Spanyolország és Olaszország továbbjutott, Magyarország reménykedhet, a tegnapi horvát–olasz döntetlen után még nagyobb esélyekkel. A végén még az is előfordulhat, hogy épp Spanyolország ellen kell majd bizonyítania a legjobb tizenhat között.