Eb 2021: nyerhet újra Európa-bajnokságot Dánia?

Eb 2021: nyerhet újra Európa-bajnokságot Dánia?

2021. jún. 12.

Majd harminc év telt el azóta, hogy Dánia 1992-ben a strandról beugorva Európa-bajnokságot nyert. A jelenlegi válogatott az egykori filozófia szakos, politika és művészetek iránt érdeklődő Kasper Hjulmand vezetésével a korábbiaknál támadóbb szellemű, üdítő, izgalmas játékot játszik. A kérdés adott: összejöhet-e egy újabb siker?

 



 


Majd harminc éve, az 1992-es Európa-bajnokságot a strandról beugorva nyerte meg a dán labdarúgó-válogatott. Hogy most, egy tervezett és szisztematikus felkészülést követően sikerül-e újra felülniük Európa trónjára, arra az BetMGM fogadóiroda szerint 29/1-hez az esélyük. (Ezzel Dánia egyébként a kilencedik legesélyesebb csapat.) A szerencsejáték és a jövő helyett azonban forduljunk a felé, ami közelebb áll a jelenhez, s kézzelfoghatóbb: a dán válogatott taktikája, felfogása, illetve a kiemelkedő játékosok irányába.


Izgalmas. Ezzel, illetve ehhez hasonló jelzőkkel illetik a különböző, nemzetközi sajtóorgánumok (BBC, The Guardian, The Athletic, The Independent) rövidebb-hosszabb jellemzésükben a dán futballcsapatot.


 



„Van valami egészen üdítő a dán csapat izgalmas, új stílusú játékában, abban, amelyet még nem egészen szokott meg az együttes. Olyan ez, mint amikor egy versenyautó kicsit túl gyorsan veszi be a kanyart: vajon sikerülni fog-e vagy sem? Ez Dánia az új szövetségi kapitánnyal, Kasper Hjulmanddal, aki nem is irányította volna a csapatot a kontinenstornán, amennyiben az Eb-t az eredeti időpontban tartják meg. A szakember eddigi, rövid időszaka alatt megpróbált egy újfajta játékstílust meghonosítani. Érdemes lesz rájuk figyelni!” – foglalja össze röviden a tudnivalókat a dán válogatottról a The Athletic szerzője, Nick Miller.



 


Az üdítő és izgalmas játék mögött a 49 éves egykori filozófia szakos, politika és művészetek iránt érdeklődő Kasper Hjulmand áll, aki szakmai pályafutásának jelentős részét a Nordsjaelland csapatánál töltötte (volt egy rövid mainzi kitérője is), majd 2020. augusztus elsején átvette a dán válogatott irányítását. És eddigi tizenkét mérkőzése impozáns képet fest.


Nyolc győzelem, két döntetlen, két vereség, 29:8-as gólarány, meccsenként 2,17 megszerzett pont. (Érdekesség, hogy a két vereséget attól a Belgiumtól szenvedte el, amellyel Dánia egy csoportba került az Eb-n.)


 



„A közvélemény és a sportsajtó is támogatja Hjulmandot és új stábját. Természetesen vannak vitatott kérdések, elsősorban az Eb-keretből kimaradt játékosok kapcsán. Alapvetően bizalommal vannak iránta, igaz van két veresége, de mindkettő Belgiumtól, viszont legyőzték Angliát a Wembleyben (1-0), aztán Bécsben verték meg Ausztriát 4-0-ra világbajnoki selejtezőn. A március 25.-től 31.-ig tartó időszak kifejezett jól sikerült. Az Izrael elleni 2-0-s győzelem után tíz mezőnyjátékost is lecserélt a kapitány a Moldova elleni meccsre, s így is 8-0 lett a vége, majd az osztrákok elleni meccsre megint visszanyúlt az Izrael ellen pályára lépő csapathoz. Ez azt mutatja, hogy jól vette észre a csapatban rejlő potenciált. Jó kapcsolatot ápol a dán sajtóval, tévével, podcastokban is megfordul. Érdemes hallgatni őt. Egyetemet végzett, tanult labdarúgóedző, aki nemcsak a sajtóval, de a játékosokkal, és a szakmai stábbal is jól kommunikál. Sosem felejti kihangsúlyozni, hogy bár ő a szövetségi kapitány, valójában elődjét, Age Hareidét is szövetségi kapitánynak tekinti ennél a csapatnál, mert őt illetné meg ez az Európa-bajnokság” – nyilatkozta a Büntető.comnak Hjulmand megítélése kapcsán a Dániában élő Orvos András, a daniasport.hu alapítója.



 


 


Rövid passzok, intelligencia, felelősség


A szakember filozófiájának kialakulásában – tanulmányai mellett – meghatározó szerepet játszott, hogy egy évet töltött a német válogatott és a Liverpool sikereinek vizsgálatával, elemzésével. Ezzel együtt fontos számára, hogy a dán emberek lássák magukat a csapatban.


 



„Ha meg akarjuk találni azt a versenyelőnyt, amire ilyen országként támaszkodhatunk, akkor tudnunk kell, hogy kik vagyunk” – fogalmazott Hjulmand a dán Berlingske napilapnak.



 


Hiába állt a rendelkezésére kevés idő, nem félt az új játékosok kipróbálásától (Jonas Wind, Joakim Maehle, Mikkel Damsgaard, Andreas Skov Olsen), illetve attól sem, hogy az általa kedvelt futballfelfogást elültesse labdarúgói fejében. A szakember támadóbb megközelítést vall elődjénél, Age Hareidénél, egyúttal a fiatal-idős játékosok egészséges egyvelegében hisz.


Az alapvetően az 1-4-2-3-1-es és az 1-4-3-3-as formációt öltő stílus alapjellemezői között olyan, a korábbiaktól eltérő elemek találhatók, mint a minél több labdabirtoklásra való törekvés, s a magasabban, támadóbb felfogásban játszó szélső védők alkalmazása.


 


https://twitter.com/SofaScoreINT/status/1401920365614538763


 


 


Ahogy magát Kasper Hjulmandot, úgy csapatát is az intelligencia jellemzi. A dán válogatott képes az ellenfeléhez alkalmazkodni, s feladva alapvetően rövid passzokra alapuló játékát, képes hosszú labdákkal játszani. Emellett jól érzékeli ellenfele gyengeségeit. Keresik a vonalak közötti üres területeket, illetve a magasan játszó szélső védők segítségével igyekeznek a széleken és a félterületekben megbontani ellenfelüket. Amit várhatóan kevesebbet fogunk tőlük látni az a tömegével érkező beadások és a párharcok erőltetése.


A labda elleni játék során szervezett, szűk, kompakt 4-4-2 jellemzi a csapatot, törekedve a középső területek lezárására: ennek következtében azonban a szélső helyeken nagyobb terület marad. Ebből pedig következik, hogy a szélsőkre nagy felelősség hárul, hiszen amellett, hogy ügyelniük kell a szélső területek kontrollálására, arra is figyelmet kell fordítaniuk, hogy ne legyenek túl nagy távolságra a középső középpályásoktól.


 



 


Előny és hátrány: Christian Eriksen


Kétségbevonhatatlan, hogy a csapat legfontosabb játékosa, Christian Eriksen. A középpályás 2020-2021-es Serie A-szezonja igencsak felemásra sikeredett a végül olasz bajnokságot nyerő Internél. Edzője, Antonio Conte irányítása alatt, mélyebbre húzva, a védelem előtt játszva kellett fociznia. (Ezzel ellentétben a válogatottban inkább irányító, 10-es szerepkörben futballozik.) Intelligenciájának is köszönhető, hogy a szezon második felében már hatékonyabban játszott a mélységi irányító szerepkörében. Ezt részben az is mutatja, hogy az Inter utolsó tizenhét bajnoki mérkőzésből tizenhaton szerepet kapott.


A Total Football Analysis adatai szerint pedig az olasz ligaátlag felett teljesített – egyebek között – a 90 percre vetített várható gólpassz (xA), lövés (shots per 90) és előrefelé irányuló, pontos passzok tekintetében. A 90 percre vetített 0,17-es várható gól (xG) mutatója pedig a pozícióját tekintve igazán jónak mondható.


 



rib5250.webp
None




 


Dánia játéka, egyben sikeres szereplése az Eb-n nagyban függ tehát Eriksen játékától. Diktálja a csapat játékának ütemét: ha kell, visszaveszi, ha kell, növeli a tempót. Amennyiben szükséges, mélyebbre húzódva további passzopciót kínál támadásépítésnél, ezzel együtt mélységi indításokkal teszi veszélyesebbé a csapata játékát.


Az érem másik oldala Eriksen semlegesítése, ekkor bajban lehet Dánia – már ami a támadójátékot illeti. A várható támadóhármas két másik tagja, Martin Braithwaite (Barcelona) és Yussuf Poulsen (RB Leipzig) ugyanis kevés játékpercet kapott ebben a szezonban. Míg a harmadik, a 22 éves Jonas Wind fiatal kora és kevés nemzetközi tapasztalata miatt (még?) nem alkalmas arra, hogy egymaga vállára vegye a csapatot.


Ami érdekes, hogy Christian Eriksen nemcsak a keret legértékesebb, s a csapat legfontosabb játékosa, de Dánia legnépszerűbb labdarúgója is. Ennek oka a dán népi kultúrában gyökerező „Jante-törvényben” keresendő. Ez az íratlan tízparancsolat nemcsak meghatározza, de tükrözi is a dán magatartást, gondolkodásmódot. A „Jante-törvény” Aksel Sandemose dán-norvég író „Ett flykting krysser sit spor" („A menekült, aki átlépi saját nyomát") dánul 1938-ban megjelent könyvében jelenik meg először, s az egyik szabály kimondja:


 



„Ne képzeld azt, hogy jobb vagy, mint mi.”



 


A dánok nem szeretik az önteltséget, a kivagyiságot, a magamutogatást. Christian Eriksen pedig nővére, Luise szerint még mindig ugyanaz, a „két lábban a földön álló” ember, aki volt, és aki a koronavírus idején egy parkolóban edzett, hogy formában maradjon. Egyszerűen csak egy ember, aki szeret focizni, s nem igazán érdekli a szakmájával együtt járó hírnév és figyelem.


Adódik persze a kérdés, kire érdemes még figyelni Christian Eriksenen kívül? A 20 éves Mikkel Damsgaardra mindenképp. A fiatal játékos 2020 szeptemberében került a Sampdoriához, és gond nélkül beilleszkedett: 35 mérkőzésen játszott, két gólt szerzett, kiosztott négy gólpasszt. Többen már Michael Laudruphoz hasonlítják. Ami pedig különösen érdekes a Claudio Ranieri által tékozló fiúként jellemzett Damsgaardban, hogy a középpálya minden pontján használható. Ráadásul elképesztően agresszív és hasznos a letámadásoknál: a Statsbomb adatai szerint 90 percre vetítve 28,9-szer helyezett nyomást (presszing) ellenfelére, ennél magasabb számai a Serie A-ban egy támadónak és szélsőnek sincsenek a 2020-2021-es évben.


[su_note note_color="#2e8b57"]


a Statsbomb adatai szerint 90 percre vetítve 28,9-szer helyezett nyomást (presszing) ellenfelére, ennél magasabb számai a Serie A-ban egy támadónak és szélsőnek sincsenek a 2020/2021-es évben. [/su_note]


Adott tehát egy intelligens, a korábbinál támadóbb szellemben futballozó együttes, amely ha továbbjut a csoportjából, egy szerencsésebb sorsolás következtében könnyen az elődöntőben találhatja magát.


 



„Az érem az, ami a dán sportolók elvárása magukkal szemben, még ha az néha nem is elérhető. A csoportból való továbbjutás alapvető elvárás. Koppenhágában, a Parken stadionban, teltházas mérkőzésen, hazai közönség előtt nem lehetetlen feladat, hogy a csoport első két helyének valamelyikét megszerezzék. Onnan viszont már nem lesz könnyű, a kiesési szakaszban bármi megtörténhet, gondolhatunk itt például arra, hogy a dánok csak tizenegyesekkel maradtak alul a horvátokkal szemben a 2018-as vb nyolcaddöntőjében. A csoportból való kiesés biztosan kudarc, és akkor is kritikus lesz a sajtó és a közönség, ha azt látja, hogy a csapat nem küzd” – mondta az elvárások kapcsán Orvos András, a daniasport.hu szerkesztője.



 


Ja, és ha valaki esetleg nem tudná, „a dánok angyalok”:


 


https://www.youtube.com/embed/sDOQ5bYZWos


 


Keret 


Kapusok: Kasper Schmeichel (Leicester), Jonas Lossl (Midtjylland), Frederik Ronnow (Eintracht Frankfurt)


Védők: Simon Kjaer (AC Milan), Andreas Christensen (Chelsea), Jannik Vestergaard (Southampton), Joachim Andersen (Lyon), Mathias Jorgensen (Fenerbahce), Daniel Wass (Valencia), Jens Stryger Larsen (Udinese), Joakim Maehle (Atalanta), Nicolai Boilesen (Copenhagen)


Középpályások: Christian Eriksen (Inter Milan), Thomas Delaney (Borussia Dortmund), Pierre-Emile Hojbjerg (Tottenham), Mathias Jensen, Christian Norgaard (Brentford), Anders Christiansen (Malmo)


Támadók: Kasper Dolberg (Nice), Jonas Wind (Copenhagen), Andreas Cornelius (Atalanta), Martin Braithwaite (Barcelona), Robert Skov (Hoffenheim), Mikkel Damsgaard (Sampdoria), Yussuf Poulsen (RB Leipzig), Andreas Skov Olsen (Bologna)


 


Csoportmérkőzések:


- Június 12.: Dánia-Finnország


Helyszín: Koppenhága. Kezdés: 18:00.


- Június 17.: Dánia-Belgium


Helyszín: Koppenhága. Kezdés: 18:00.


- Június 21.: Oroszország-Dánia


Helyszín: Koppenhága. Kezdés: 21:00.


 


Szerző

Havasi Zsolt

Havasi Zsolt

Havasi Zsolt

Több éve foglalkozom újságírással. Ismerem az online és a nyomtatott sajtó sajátosságait, alapvetéseit. Érdekel a labdarúgás, a pszichológia, az ember és a lélek. De rájöttem, minél többet olvasok ezen témákról, annál kevesebbet tudok. Amikor épp nem a futballról írok, akkor a kutyával rohangálok egy akadályokkal nehezített pályán.