Egy angol veterán kalandjai Franciaországban, avagy Big Andy olyan, Amiens

Október 21-én 1–1-es döntetlennel ért véget a francia másodosztályban az Annecy–Amiens mérkőzés. Erre az információra igen kevés futballrajongó kapja fel a fejét.

A vendégek gólja mintegy 40 méteres emelésből született a 39. percben – még e mondat láttán sem jön lázba az átlagos focikedvelő.

De ha hozzátesszük, hogy a Ligue 2 idei szezonjának egyik legszebb találata bizonyos Andy Carroll nevéhez fűződött, már mindjárt érdekesebb a történet.

Bizony, az egykori angol válogatott támadó még mindig játszik – idén nyáron, pályafutása során először légiósnak állt, és 34 évesen az Amiens-ben igyekszik újrakezdeni – immáron sokadszor.

Buffon jóslata

Az 1989-es születésű Carroll a Newcastle United nevelése, már 18. születésnapja előtt, 2006 novemberében bemutatkozott a felnőttek között – igaz, csupán egyetlen percre állt be a Palermo elleni UEFA-kupa-találkozón. A következő idény előtti felkészülés során a Juventus elleni edzőmeccsen szerezte meg első gólját – a torinóiak kapusa, Gianluigi Buffon azt mondta, ez a srác még sokra viheti. Viszonylag sokra is vitte, de erre azért még várni kellett.

Carrollt a következő félszezonra kölcsönadták a másodosztályú Preston North Endnek, ahol több játéklehetőséget kapott és első piros lapját és első bajnoki gólját is megszerezte (a kiállítás hamarabb jött, mint a találat), 2008 nyarán pedig visszatért a St. James’ Parkba. Arra azonban, hogy komolyabb szerephez jusson, meg kellett várnia, hogy csapata 2009 tavaszán szégyenszemre kiessen az élvonalból.

A Torres-pótló Liverpoolban

A The Championshipben robbant be a köztudatba a még mindig fiatal, de már akkor is hórihorgas csatár, aki kihasználta, hogy a kiesés után Michael Owen, Mark Viduka és Obafemi Martins is eligazolt a klubtól: 39 bajnokin 17 góllal és 12 gólpasszal segítette hozzá a fekete-fehéreket az azonnali visszajutáshoz.

A 2010–2011-es szezonra megkapta a Newcastle legendás 9-es mezét, amit korábban többek között Alan Shearer is viselt, és nem is hozott szégyent a nagy elődre: a szezon első felében 11 gólig és nyolc asszisztig jutott – az azonban sosem derült ki, hogy hosszabb távon Shearer nyomdokaiba léphet-e, tavasszal ugyanis már a Liverpool FC mezét viselte.

És már angol válogatottnak is, hiszen 2010 novemberében, a franciák elleni mérkőzésen bemutatkozhatott a nemzeti csapatban, négy hónappal később, a második meccsén pedig be is talált Ghána ellen.

Az Anfielden sokat vártak tőle, de igen keveset kaptak: másfél év alatt csak 11 gólig jutott, amelyek közül talán már csak arra az egyre emlékeznek a liverpooli szurkolók, amelyet az FA-kupa elődöntőjének 87. percében fejelt az Evertonnak, és a fináléba kerülést jelentette. Carroll a döntőben is betalált, de azt a meccset 2-1-re elvesztették.

Ez volt a támadó utolsó mérkőzése a Liverpool mezében, 2012 nyarán ugyanis a klub kölcsönadta a West Ham Unitednek.

Az Eb-n gólt lőtt, de Buffon eszén nem járhatott túl

A költözés előtt azonban várt még egy nagy feladat Carrollra, hiszen Roy Hodgson szövetségi kapitány kivitte őt a 2012-es Európa-bajnokságra. Sőt, nemcsak kivitte, hanem játszatta is.

A franciák elleni nyitányon ugyan még nem lépett pályára, a svédek ellen viszont kezdett, és ezt meg is hálálta: a 23. percben ő szerezte a vezető gólt. A hátralévő két meccsen csak csereként állt be: Ukrajnával szemben nyolc percet kapott, az olaszokkal vívott negyeddöntőben pedig a hosszabbítással együtt csaknem egy órát töltött a pályán, a vesztes tizenegyespárbajban viszont nem rúghatott az őt annak idején megdicsérő Buffonnak.

Londonban sem tudott kiteljesedni

Az Eb után kezdődött Carroll számára a londoni kaland – amiről aligha gondolta, hogy hét évig tart majd. Első idénye ugyanis olyan jól sikerült, hogy a Kalapácsosok megvették, és egészen 2019-ig a klub játékosa is maradt.

Azt azonban nem lehet állítani, hogy egy sikertörténet lett volna a West Ham és Carroll házassága, a csatár ugyanis rengeteget bajlódott különböző sérülésekkel: csak egyetlen olyan idény akadt, amelyben a bajnokik több mint felén tudott játszani.

2019 nyarán a West Ham ingyen elengedte az akkor már 30 éves csatárt, akinek a Newcastle adott még egy esélyt arra, hogy bizonyítson a Premier League-ben.

Akár meseszerűen is alakulhatott volna Big Andy (ahogyan a szurkolótábor és Steve Bruce menedzser is nevezte) visszatérése nevelőegyesületéhez, de ilyen gonosz mesét remélhetőleg senki sem ír: Carroll két év alatt több bajnokiról hiányzott, mint amennyin játszott, és csupán egyetlen gólra volt képes, így, bármennyire szerették is a St. James’ Parkban, nemigen marasztalták.

Irány a másodosztály(ok)

32 évesen, igencsak megviselt testtel már nemigen reménykedhetett élvonalbeli szerződésben, a másodosztályban azonban még láttak benne fantáziát: 2021 nyarán a Reading FC igazolta le fél évre, de csak nyolc meccsen kapott szerepet (két gólt azért így is összehozott), majd továbbállt a West Bromwich Albionhoz. Birminghamben háromszor ugyan betalált a tavasszal, de itt sem könyörögtek neki, hogy hosszabbítson, így Carroll ismét a Reading játékosa lett – a klubnál töltött második időszakában pedig stílszerűen 2-es számú mezben futballozott.

Méghozzá évek óta nem látott jó formában! A 2022–2023-as szezont kilenc góllal zárta, amihez hasonló idényt legutóbb több mint egy évtizeddel korábban produkált. A Reading azonban kiesett a The Championshipből, a csatár így szabadon igazolhatóvá vált.

Fotó: Getty Images

Egy ilyen év után sejteni lehetett, hogy lesz olyan másodosztályú csapat, amely 34 éves kora ellenére is hajlandó szerződést kínálni Carroll számára, de hogy ez egy francia gárda lesz, arra kevesen számítottak.

Pedig ez történt, így a már-már veteránnak nevezhető támadó életében először légiósnak állt.

Hogy miért éppen Amiens?

A meglepőnek tűnő döntésben főszerepet játszott a francia klub angol sportigazgatója, John Williams.

„Több ajánlatom is volt számos országból, többek között Angliából is. Miután beszéltem Johnnal, rögtön idejöttem, hogy megnézzem magamnak a várost és a klubot. Miután találkoztam a csapattársaimmal, azonnal tudtam, hogy itt a helyem. Ez egy családias klub, a létesítmények pedig nagyszerűek”

– nyilatkozta Carroll szeptember elején a Chronicle-nek.

A csatár megérkezése óta együttese mind a kilenc bajnokiján pályára lépett, négyszer kezdőként, ötször csereként, első gólját az Angers ellen szerezte, az Annecy otthonában pedig a kapus hibáját kihasználva mintegy 40 méterről ívelt az üres kapuba.

Az Amiens – amelyet az európai topbajnokságok első-, és másodosztályait is figyelembe véve egyedülálló módon afrikai szakvezető irányít a 2002-es vb-n szereplő szenegáli válogatott jobbhátvédje, Omar Daf személyében – 13 fordulót követően a kilencedik helyen áll a Ligue 2-ben, mindössze két pontnyira a rájátszást érő helyen álló Grenoble-tól – ha a gárda a szezon végén feljutna, az legalább akkora meglepetést jelentene, mintha Andy Carroll sérülés nélkül végig tudná játszani az idényt.

Kiemelt fotó: Amiens SC/Facebook