Egy géniusz, egy későn érő harcos és egy még be nem váltott ígéret – a török futball jövőjét ők határozhatják meg

Egy géniusz, egy későn érő harcos és egy még be nem váltott ígéret – a török futball jövőjét ők határozhatják meg

2024. júl. 9.

Remek eredményt ért az idei Európa-bajnokságon a török válogatott, hiszen bejutott a legjobb nyolc közé és a negyeddöntőben is sokáig vezetett Hollandia ellen. Ezúttal több esetben a szerencse is az ő pártjukat fogta, de az egyértelműen látszik, hogy ennek a csapatnak az útja felfelé vezethet még, hiszen tele van a keret olyan fiatal játékosokkal, akik pályafutásának a csúcsa ezután következik. E futballisták közül mutatunk be néhányat olyan szempontból is, hogy mennyire eltérő környezetből érkeznek.


A török csapat vitathatatlanul legnagyobb csillaga már most a 19 éves Arda Güler. Egészen biztos, hogy köré kell a jövőbeli török válogatott támadójátékát építeni, hiszen minden bizonnyal generációs tehetségről van szó. Güler életútja a futballban atipikus nevezhető a feltörekvő török válogatott játékosok között, hiszen ő nem egy nyugat-európai topakadémián nevelkedett. 18 éves koráig Törökországban futballozott, sokáig az ankarai Genclerbirliginél, majd 14 éves korától a Fenerbahcénál. Mindössze 16 éves volt, amikor 2021 augusztusában először pályára lépett a Fener első csapatában (egy Európa-liga-selejtezőn), és hamarosan a török élvonalban is bemutatkozott. 12 bajnokin kapott lehetőséget, 3 góllal és 3 assziszttal zárt, majd a 2022-2023-as szezonban ennél is többet futballozhatott, húsz bajnokin 4 gól és 4 gólpassz került a neve mellé. Ekkor már a Barcelona és a Real Madrid is meg akarta szerezni a játékjogát, végül a királyiakhoz került, és bár hosszú sérüléssel indult a madridi karrierje, a 2023-2024-es idény hajrájában, amikor lehetőséget kapott, 377 perc alatt hat gólt szerzett, ami egy középcsatártól is döbbenetes teljesítmény lenne, nemhogy egy olyan játékostól, aki középpályásként vagy jobb szélsőként szerepel. Hozzá kell tenni, hogy óriási felülteljesítés is van ebben, mert távoli lövésekből talált be, ám nem véletlenül, hiszen parádés a rúgótechnikája.

 

A török válogatottban már most vezéregyéniség volt, pedig a 19. születésnapját a hollandok elleni negyeddöntő napján ünnepelte. Az esetek zömében jobb szélső volt, ám játszott középpályást, sőt hamis kilencest is. A török támadások optimális esetben úgy épültek fel, hogy Güler visszalépett akár a félpályáig is a jobb oldali félterületben, vagy akár a szélen, és onnan szervezte a játékot. Kifejezetten sok beadása volt, ezek élesen kanyarodtak a kapu elé, ám a pontrúgásokat kivéve általában csak Baris Yilmaz várta középen ezeket a labdákat, ezért nem lett belőlük igazán nagy veszély. A szögletei után annál inkább, akár közvetlenül, akár egy-egy kipattanó labdát követően, amikor a középhátvédek még fent voltak elöl. A várható gólpasszok számát tekintve ötödik a mezőnyben, de passzjátékban, cselezőkészségben, labdavezetésben, az ellenfél kapuja előtti veszély megteremtésében még nincs ott az Eb legjobb játékosai között. A rúgótechnikája egészen zseniális, ez a rögzített helyzeteknél látszik igazán, akár közvetlenül küldi kapura a labdát, akár csapattársat keres egy-egy beadással. Amikor Vincenzo Montella magas presszinget kért a játékosaitól, akkor ő is beállt a sorba, sztárallűröket nem láthattunk tőle. Kíváncsian várjuk, hogy a következő idényben mennyi lehetőséget kap a Real Madridban, a potenciál megvan benne, hogy néhány éven belül egy Bajnokok Ligája-címért küzdő csapat alapembere legyen, várhatóan az ősszel még kiegészítő ember lesz.

 

A középpályán hasznosabb lehetne Yildiz

Kenan Yildiz Regensburgban született és Németországban is nőtt fel, hétéves korától a Bayern München utánpótlás-csapataiban játszott, 17 évesen azonban a Juventushoz szerződött. A legutóbbi idényben, aminek a végén töltötte be csupán a 19. életévét, már közel 1000 percet kapott a Serie A egyik élcsapatában.


A mezőnyben remekül teljesített, ám a végtermék (még) hiányzik a játékából, két gólt szerzett, asszisztja nem volt és a várható értékekben is 2 alatt maradt (xG és xA). 


Az Eb-n is ezt láthattuk a bal oldali támadótól, hogy mezőnyben ügyes, hasonló számokat is hozott cselezés, labdacipelés tekintetében, mint Arda Güler, igaz a passztechnikája és a rúgótechnikája azért elmarad tőle. Ahogy a klubjában, itt is az volt a gond, hogy bal oldali támadóként játszva öt mérkőzésből négyszer 0,1 xG-t sem tudott összehozni, csak a csehek ellen volt igazán jó meccse. A várható gólpassz értéke is mindössze 0,1 volt összességében a torna alatt. Alighanem jót tenne neki, ha a Juventus kölcsönadná, akár egy másik Serie A-s csapatnak, akár egy olyan Bundesliga-együttesnek, amely az európai kupaindulásért küzd. Azt látom még a játékában, hogy célszerű lenne őt a nyolcas poszton is kipróbálni, mert ott még inkább kidomborodnának a már említett remek képességei és kevésbé lenne fontos, hogy miként kerül helyzetbe, ami nem megy neki.

 

Hollandiából költözött Törökországba, de újra nyugatra vezethet az útja

Arda Gülert méltattam fent, de a török csapat legjobbja az Európa-bajnokságon meglátásom szerint Ferdi Kadioglu volt. A balhátvéd idén ugyan már 25 esztendős lesz októberben és nem nevezhető fiatal tehetségnek, mint Güler és Yildiz, azonban vélhetően most érkezett el a karrierjében egy nagy szintlépéshez. Az eddig említett két játékoshoz képest is eltérő utat járt be, hiszen Yildizhez hasonlóan Nyugat-Európában, egészen pontosan a hollandiai Arnhemben született és a NEC Nijmegenben nevelkedett, de aztán 19 évesen Törökországba szerződött, a Fenerbahcéhoz. Ifjúsági játékosként a holland válogatottban szerepelt, többek között együtt játszott Cody Gakpóval és Donyell Malennel is. Két szezon után, 21 éves korára lett alapember az isztambuli sárga-kékeknél.

 


Ezen az Európa-bajnokságon a teljes kontinens megismerhette azt, hogy mennyire kiváló játékos. A Fener nagy szerencséje, hogy még nem értékesítette a játékjogát, arról nincs információm, hogy van-e kivásárlási ár a szerződésében, ám ha nincs, akkor most bátran megkérheti az árát a török klub. Kadioglu mind támadásban, mind védekezésben lenyűgöző teljesítményt nyújtott az Eb-n. A legtöbb szerelést (18) ő mutatta be eddig a tornán, ő nyerte meg a harmadik legtöbb párharcot. Szinte nem lehetett mellette elvinni a labdát, nagyon keményen beleállt az ütközésekbe, fizikailag remek állapotban van, nem tudják elnyomni.


A török csapaton belül messze neki volt a legtöbb progresszív labdavezetése és passza is, az előrejátékban ő tette hozzá a legtöbbet ahhoz, hogy eljusson a csapat a támadóharmadba. 


Mind a négy-, mind az ötvédős rendszerben kiválóan játszott, nem zavarta meg, hogy éppen milyen rendszerben kell futballozni, sőt befelé húzódó szélső szerepkört is jól játszott alkalmanként. Az ötödik legtöbb kulcspasszt osztotta ki balhátvédként, csak Joshua Kimmich produkált ehhez hasonló számot védőként. A nyáron vélhetően klubot vált és azt gondolom, hogy európai kupainduló topligás csapatnak is kiváló választás lenne, pláne olyannal, ahol a jobb hátvéd inkább statikusabb, mert Kadioglunak akkor domborodik ki igazán a képessége, ha a támadásban is részt vállalhat és ettől a védekezésének a hatékonysága nem csökken.


Szerző

Szöllősi Péter

Szöllősi Péter

Szöllősi Péter

Hétéves koromtól minden napot a sport napilap olvasásával kezdtem. Ekkortól alakult ki bennem a sport szeretete. Az iskolában a testnevelés mellett a matematika volt a kedvenc tantárgyam, ezért ilyen irányban tanultam tovább. Az adatok megjelenése a futballban számomra örömteli. Ezek által sokkal jobban leírható, elmagyarázható egy-egy történés, mérkőzés vagy akár egy hosszan tartó sorozat, ebben igyekszem segíteni az olvasókat.