Egy hét alatt siklott félre a Veszprém szezonja, ám ez így is messze van a kudarctól

Tavaly a veszprémi együttes nem jutott be a Bajnokok Ligája Final Fourjába, és a bajnoki címet is elbukta a Szegeddel szemben, ezt pedig egyértelműen kudarcként könyvelte el a klubvezetés, így David Davis vezetőedzőnek, valamint a játékoskeret egy részének (ki emlékszik már Nikolaj Markussenre, Vuko Borozanra vagy épp Rogerio Moraesre) mennie kellett, érkezők viszont nem nagyon voltak. Nagy László, a bakonyiak sportigazgatója akkor egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az újonc Momir Ilics–Gulyás Péter párosra bízzák a szakmai irányítást. Azt is kimondták: a cél idén nem a Bajnokok Ligája Final Fourja, hanem a hazai bajnoki cím visszaszerzése.

Ez nem jött össze (igaz, a kupagyőzelem igen), viszont a BL-ben sikerült bejutni a legjobb négy közé, ráadásul úgy, hogy a legerősebb együttesek ellen kifejezetten jól játszott a csapat az egész szezon során. Ilics meccselésén helyenként még érezni a rutintalanságot, de a tapasztalat könnyen megszerezhető, a csapatnál pedig láthatóan jó a hangulat. Ehhez mérten tehát temetni természetesen nincs ok a klubot.

No de beszéljünk arról, mi történt a Final Fourban. A Veszprém ellenfele az elődöntőben az a Lomza Vive Kielce volt, amely talán a legmagabiztosabban jutott a legjobb négy közé. Ennek ellenére a találkozót a veszprémiek kezdték jobban: Omar Jahja gyönyörű gólokkal indított, Rodrigo Corrales védéseinek köszönhetően pedig hamarosan kisebb előnyre tett szert a magyar együttes. Többször volt háromgólos különbség a két csapat között, de a lengyelek mindig vissza tudtak kapaszkodni, így a félidőben is csak két találat volt a differencia.

Corrales jól kezdte a mérkőzést (Fotó: Getty Images)

Végig az lehetett az érzésünk az első félidő során, hogy a Veszprém akár el is dönthette volna a találkozót, ha nincsenek a magyar együttes ki nem kényszerített hibái. Hatalmas volt a különbség a két együttes kapusteljesítménye között, elöl pedig az egész tavasszal remeklő Rasmus Lauge–Kentin Mahé páros vitte hátán a csapatot.

A második félidőben azonban minden rossz megtörtént, ami egy csapattal megtörténhet. Sok szó esett a meccset követően a bírói tevékenységről. A Hansen–Madsen bírópáros valóban kifejezetten rosszul vezette a találkozót, sok ítéletük sújtotta a Veszprémet, de épp ennyi az ellenfelet is. Ha őszinték vagyunk, Blaz Blagotinsek kiállítása után Sipos Adriánt és Ligetvári Patrikot is végleg ki lehetett volna állítani. Az igaz ugyanakkor, hogy egy felzárkózásban lévő csapatot nem segít, ha egy bírópáros engedi a hosszú támadásokat.

A vereség okát sokkal inkább a belső védekezésben kell keresni. Úgy kapott 37 gólt a csapat, hogy az első 30 perc során kifejezetten jó volt Corrales teljesítménye. És ez bizony egy olyan probléma, ami már az őszi szezon során is jeleztünk, és ami egyértelműen megoldásra szorul. 613 gólt kapott a Veszprém a szezon során (ami 30,65-ös átlag 20 mérkőzésre vetítve), az pedig kézilabdában is régi közhely, hogy a tornák sorsát a védekezések döntik el.

A játékvezetést nagyon sok szurkoló felemlegette, mint a vereség oka (Forrás: VeszprémHandballTeam Twitter)

Az az érzésem, hogy a Veszprémnél nem elsősorban a védőjátékosok egyéni képessége a gond (bár azért a sebességgel van probléma), hanem hogy nagyon hasonló stílusú belső védők vannak. Sipos, Ligetvári és Blagotinsek ugyanazokkal az erősségekkel és gyengésekkel rendelkezik, így a személyi cserén kívül nincs igazán variációs lehetőség. Ebben azért lesz változás, hiszen Dragan Pechmalbec személyében már érkezik is egy jó korban lévő és tehetséges játékos, aki védekezésben is hasznos lehet, 2023-tól pedig komoly erősítés érkezik Bakonyba (erre a posztra jön Ludovic Fabregas, de érkezik Agustín Casado, Hugo Descat és Lukas Sandell is).

A lengyelek a második félidőben a Dujsebajev testvérek, Alex és Daniel vezérletével tudták megfordítani a találkozót, illetve az is jól jött persze, hogy Andreas Wolff néhány lövést jó pillanatban hárított. A játékrész második felében pedig nem túl szimpatikusan, de annál hatékonyabban és profibban lassították a játékot, aminek az lett az eredménye, hogy az utolsó tíz percben veszprémi részről igazából már csak a csodában lehetett reménykedni.

Így maradt a bronzmeccs a Veszprémnek, ahol ismét sikerült egy megnyert találkozót elveszíteni. A THW Kiel edzője, Filip Jícha a meccs előtt tett egy érdekes nyilatkozatot, ami alapján arra lehetett számítani, hogy a német együttes nem veszi majd túl komolyan a bronzért folytatott csatát:

„Ha őszinte vagyok, akkor ki kell mondanom, elbuktunk egy kieséses meccset, tehát már nem vagyunk versenyben a trófeáért. A szabályok szerint holnap még pályára kell lépnünk a harmadik helyért, ez olyan találkozó lesz, amelyet szerintem egyik csapat sem akar.”

És sokáig úgy is nézett ki, hogy a németek nem fognak sok energiát mozgósítani. Ezzel szemben Ilics azt tette, amit egy edzőnek kell egy ilyen találkozón: azokat a játékosokat részesítette előnyben, akik az utóbbi időszakban kevesebbet játszottak. Ezek közé tartozott Lékai Máté is, aki ezen a meccsen bizonyította, hogy helye lehetne a csapatban. Ettől függetlenül annyira azért nem lennénk meglepődve, ha őt hamarosan másik klub mezében látnánk, ugyanis egész tavasszal nagyon kevés lehetőséget kapott. Ilics terveiben minden bizonnyal nem szerepel Lékai, a végjátékra ezen a meccsen is lecserélte őt, és behozta azt a Petar Nenadicsot, akinek a játékában mindig hatalmas kockázat van – most épp rosszul sült el a döntés.

Így tehát egy BL-negyedik hely és egy bajnoki ezüstérem után könnyen lehetne bukásnak nevezni az idei szezont, ez azonban nem fedné a valóságot. A jelenlegi játékosállomány alapján a Veszprémtől már a négyesdöntőbe jutás is hatalmas eredmény volt, a tavasz nagy részében pedig Ilics csapata kifejezetten látványos és gyors játékot játszott. Javulni ettől függetlenül van lehetőség: jobbátlövő pozícióból stabilabb teljesítményre lesz szükség, és bal oldalról is kötelező növelni a külső tűzerőt. Illetve ahogy korábban kifejtettük, hátul muszáj megtalálni a stabil falat, ami persze nem lesz egyszerű feladat, hiszen gyakorlatilag az egész szezon során sem sikerült. Az idei keret bár jó erőkből állt, az összetétele nem volt megfelelő, ez azonban változik majd a következő években, sőt, rég tudott ilyen kaliberű játékosokat igazolni bármelyik magyar klubcsapat.

Kiemelt kép: VeszprémHandballTeam Twitter