Egy kivételes Premier League-szezon legérdekesebb mutatói

Csapat szintű kuriózumok

Ha azt állítjuk, hogy a Wolverhampton nem éppen sziporkázó támadójátékkal rukkolt elő a Premier League-ben, akkor még talán nagyon finoman fogalmazunk, ugyanis 38 rúgott góljuknál mindössze a három kieső együttes szerzett kevesebb találatot a bajnokságban. A pálya másik végén ugyanakkor, gyakorlatilag minden összejött Bruno Lage legénységének, mivel csupán a BL-indulást jelentő helyeken végző együttesek kapituláltak többször, mint a Farkasok.

Az egész mezőnyben ez toronymagasan a legnagyobb felülteljesítés, akárcsak az, hogy a portugál hálóőr klasszisokat megszégyenítő módon állta hátul a sarat, aminek köszönhetően az FBref adatai alapján+9,2-es PSxG-vel abszolválta a mérkőzéseket – mondanunk sem kell, ez szintúgy egyedülálló a rivális kapusokkal összevetve. Az éremnek persze, mint mindig, itt is két oldala van, és egyáltalán nem biztos, hogy az ellenfelek legközelebb is ilyen pocsékul fogják majd kihasználni az adandó lehetőségeket, ami persze semmit nem von le a portás érdemeiből.

A Manchester Unitednél aligha lehetnek elégedettek a 2021-22-es szezonban elért eredményekkel, ha egyáltalán egy ekkora büdzsével és ilyen pénzügyi erőforrásokkal rendelkező gigaklubnál annak lehet nevezni az Európa-liga csoportkörében való indulásra jogosító 6. helyet. Ebben eddig önmagában persze semmi meglepő nincs, az viszont már felettébb ritkán esik meg, hogy mindezt kereken nullás gólkülönbséggel érjék el. Ennek az előfordulása ritka, mint a fehér holló, lévén, a korábbi 10 idényben csupán két ízben fordult elő (2019-20: Sheffield United; 2013-14: Swansea City), hogy egy csapat ugyanannyi rúgott és kapott góllal zárjon 38 fordulót követően. És ez még nem minden, hiszen az sem mondható éppenséggel szokásosnak, hogy ez a kitűnőnek a legkevésbé sem nevezhető arány 6. helyet érjen: a 2012-13-as kiírás kezdete óta csak a Burnley (7. hely, –3-as GK) és a Southampton (7. hely, –7-es GK) tudott negatív összesített gólkülönbséggel az első hétben végezni.

A „vörös ördögökhöz” képest a Liverpool épp a skála másik végén foglal helyet, és az, hogy a parádés bajnoki teljesítményt végül nem jutalmazták aranyéremmel, különösen keserű emlék a klub, és persze a Mersey-parti szurkolók számára.

A korábbi években viszont olyan brutálisan magasra került az a bizonyos léc, hogy az előző 6 évadban ez a teljesítmény viszont csak egyszer (Manchester City: 2020-21, 86 pont) lett volna elég a trófeához. Ha még szélesebb nézőpontból szeretnénk értékelni ezt a teljesítményt, akkor az is megfelelő viszonyítási alap lehet, hogy a Manchester United és az Arsenal a Premier League története során soha nem gyűjtött még ennyi pontot és végzett ilyen pompás gólkülönbséggel, de ez aligha vigasztalja persze a „vörösök” szimpatizánsait.

Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy a Norwich City a nemrég lezárt kiírásban minden idők egyik leggyengébb produkcióját nyújtotta az összesített teljesítményt talán leginkább visszaadó hagyományos statisztikai paraméterek alapján. 23 lőtt és 84 kapott gól, –61-es gólkülönbség, 22 pont – ezek külön-külön is eléggé kiugró számok, de az, hogy ezeket egyszerre sikerült felmutatni, az egészen bizarr. Ennél többször csak a Fulham kapuját vették be, még a 2013-14-es szezon alkalmával (85 engedett gól), míg kevesebb ponttal csupán az Aston Villa (2015-16: 17 egység), a Huddersfield (2018-19: 16) és maga a Norwich (2019-20: 21) teljesített bajnokságot. A 23 rúgott gólt alulmúlni szintén a Terriereknek, azaz a Huddersfieldnek (2018-19: 22 találat) és a Sheffield Unitednek (2020-21: 20) sikerült az elmúlt évtizedben. Ezek fényében tehát vitán felül áll, hogy a „kanárik” kiesése elkerülhetetlen volt, Dean Smithnek alaposan rendbe kell szednie a csapat megtépázott önbizalmát, ha az azonnali feljutást tűzik ki célul a Carrow Roadon.

A legkiválóbb egyéni teljesítmények, sziporkázó sztárok

A csapat szintű meghökkentő eredmények és ritkaságnak számító statisztikai mutatók mellett feltétlenül érdemes azokat a játékosokat is kiemelni, akik valami egészen rendkívülit és igen nehezen megismételhetőt hajtottak végre a 2021-22-es kiírásban. Mohamed Szalah kétségkívül ide sorolható, és noha az Afrikai Nemzetek Kupája utáni hónapokban finoman szólva sem nyújtotta élete formáját, az összesített mérlege okán feltétlenül kijár neki a kalaplengetés, hiszen szinte alig található olyan mutató, amelyben ne férne oda a legjobbak közé.

A legjobb egyéni teljesítményeket számba véve hiba lenne kihagyni azt a Trent Alexander-Arnoldot, aki 12 gólpasszt jegyzett (2. legtöbb), és akinél a teljes mezőnyben senki nem alakított ki magasabb kvalitású helyzeteket a társaknak (11,2-es xA). 89 kulcspassza szintén rekord, akárcsak a 26, ellenfél 16-osán belülre juttatott sikeres beadás, a 278 progresszív átadás, a 20 kiugratás illetve a 150 lövést előkészítő megmozdulás.

Ha a briliáns évadot produkáló játékosokat listázzuk, akkor Szon mellett sem lehet elmenni szó nélkül. A dél-koreai PL-Aranycipőt érő 23 rúgott gólja egyéni csúcs, és ez azért is különösen nagy szó, mert ezek közül mindegyik nyílt játékból született, vagyis tizenegyesek nélkül szorgoskodta össze ezt a mennyiséget. Ezentúl azért csak kiosztott még 7 asszisztot is, így a kanadai táblázaton 30 ponttal a 2. helyen végzett. Ráadásul xG-ben az 5. (16,4), xA-ban a 6. (8,1), a lövések mennyiségében a 8. (86), a kaput találó kísérletek számában a 3. (47), azok hatékonyságában/célzási pontosságban a 3. (54,7%), a lövést előkészítő akciókban pedig a 7. (129) legjobb mutatóval rendelkezik.

A szezon legjobbjának megválasztott Kevin De Bruyne szintúgy lehengerlő időszakon van túl, és a korábbi évekhez képest most nem csak az előkészítések terén (8 gólpassz) remekelt, hanem a kapu előtt is rendre könyörtelennek bizonyult (15 gól). A belga géniusz által kreált 9,5-es xA Szalah és TAA mögött a 3. legjobb mutató, a kulcspasszok kiosztásában pedig csupán a Pool angol szélső védője előzte meg (88 vs 89). 67 büntetőterületen belülre juttatott átadása, 10 kiugratása, 139 lövést előkészítő akciója, 81 támadóharmadba történő labdacipelése egyaránt a legjobb 10 közé predesztinálja.

A „RADAR ALATTIAK”

Az évad legmeghökkentőbb mutatóit sorra vevő összeállításból vétek lenne kifelejteni azokat a fenomenális egyéni teljesítményeket, amelyekről a megérdemeltnél talán kevesebb szó esik, viszont okvetlenül kijárna nekik a nagyobb figyelem. Ilyen például Michael Olise (Crystal Palace) gólpassz-rátája (0,39/90 perc), ami jól jelzi, fényes jövő előtt áll a 20 éves angol tehetség. A társak kiszolgálásában jeleskedők rangsorában a 10 legmagasabb xA-val bíró játékos egy kivételtől eltekintve mind top 6-os együttesben focizik.

Jamie Vardy büntetők nélkül 9,5-es xG-re 15 gólt vágott, mindezt úgy, hogy csak 1806 percet töltött a pályán, vagyis a helyzeteit frenetikus hatékonysággal váltotta gólra a veterán Róka. Összességében tehát 90 percenként 0,75 gólt átlagolt, ami Szalah mellett a legjobb a teljes ligában. Nem csoda, hogy a hírek szerint Jarrod Bowent több helyen is szívesen látnák, ugyanis a 12 gól+10 gólpassz nem sűrűn jön össze a PL-ben. Mindezt megfejelte még 21 gólt előkészítő megmozdulással, ami Harry Kane-nel karöltve a 2. helyet jelenti.

Patrick Vieira kezei alatt mintha újjászületett volna Wilfried Zaha, aki nem egy és nem is két mutatóban tartozott a legjobbak közé a 2021-22-es idényben. A lassacskán 30. születésnapját ünneplő elefántcsontparti a játék számos elemében hozott olyan szintet, amire csak csettinteni lehet: 14 szerzett gólja a 9., 65 ellenfél 16-osán belülre juttatott átadása az 5., 77 támadóharmadba irányuló labdacipelése a 7., 51 büntetőterületen belülre történő labdavezetése a 9., 233 felvett progresszív passza pedig a 10. legjobb az összes játékos vonatkozásában.