Egy mintaszerű projekt Grazból

Ausztriában nyilvánvalóan egyedinek számít, ha a bajnoki címet vagy a kupát nem a Red Bull Salzburg hódítja el. A mostanival együtt a legutóbbi tíz évben csak kétszer fordult ez elő, érdekes módon mind a kétszer a Sturm Graz orozta el a salzburgiak elől az osztrák kupagyőzelmet. 2018-ban a döntőben hosszabbítás után fektette két vállra a grazi együttes az első számú osztrák csapatot. Idén már a negyeddöntőben tizenegyesekkel ütötte ki a legnagyobb favoritot a Sturm, hogy aztán a LASK Linzen is túljutva a Rapid Wien ellen magabiztos teljesítménnyel érjen révbe a klagenfurti fináléban.

Sikerek után gyors zuhanás

A grazi szimpatizánsok okkal reménykedhetnek abban, hogy ezúttal viszont a sikereket nem kudarcok követik. 2011-ben Franco Foda bajnokcsapata hullott szét gyorsan, amelynek Szabics Imre is a kulcsszereplője volt. Egy pár éves középmezőnybeli szenvedést követően megint Foda kellett, hogy stabilizálja, majd visszavezesse a csapatot az élmezőnybe. Miután őt 2017 végén az osztrák szövetség kinevezte a válogatott szövetségi kapitányának, a babérokat már Heiko Vogel vezetésével aratta le a patinás osztrák együttes 2018 májusában – a kupagyőzelem és egy bajnoki ezüstérem formájában.

A kupagyőztes együttest ezúttal is egymás után hagyták el a kulcsemberek, ráadásul igazán kellemetlen volt, hogy többjüket is osztrák rivális happolta el. Az első számú gólfelelős, Deni Alar például a Rapid Wien mellett döntött. Az addig jó munkát végző Günter Kreissl sportigazgató ezután főleg az átigazolási melléfogásaival tűnt ki, az érkezők messze nem ütötték meg a távozók szintjét. A 2018-2019-es szezont katasztrofálisan kezdte a csapat, aztán miután Kreissl és Vogel ellentéte kibékíthetetlenné vált, utóbbi távozott. A klubnál a kapkodás lett úrrá, a gyors eredménykényszer felülírta a hosszú távú tervezést.

2019 nyarán is mindenféle koncepció nélkül igazolt több 30 év körüli, kilátástalan jövőképpel rendelkező játékost a szakmai vezetés. A kapkodás és a kilátástalanság 2020 tavaszára igen jelentős mélypontra juttatta a klubot. Bár Nestor El Maestro bejuttatta a csapatot a felsőházba, a vezetőedző leginkább a játékvezetők elleni minősíthetetlen megnyilvánulásaival keltett feltűnést. 2020 májusában egy Salzburg elleni kiütéses vereség alkalmával az üres stadionban megejtett szidalmazás-áradata azonnali piros lapot eredményezett, a klub pedig kisvártatva menesztette is a gyenge teljesítmény és az elfogadhatatlan magatartása miatt. A tíz mérkőzésből álló felsőházi rájátszásban végül nem volt sok köszönet. A graziak tízből kilenc vereséggel zárták a szezont, ez pedig nyilvánvalóvá tette, hogy komoly változtatásokra van szükség a klub háza táján. A Sturm Graz lejtmenetéről korábban részletesebben is írtam ebben a cikkben.

Bevált a hároméves terv

A megalázó szezonzárás után 2020 nyarán a klub vezetésében is változások történtek. A sikerek után az átigazolási piacon hibát hibára halmozó Günter Kreissl távozott, a helyét pedig a korábban két évig a klub játékos-megfigyelőjeként dolgozó Andreas Schicker vette át sportigazgatóként. Schicker nem sokat tétlenkedett, és első lépésként kinevezte vezetőedzőnek a TSV Hartberget az élvonalba juttató, majd a Wolfsberger AC-t bajnoki bronzéremig vezető Christian Ilzert, akit az egyik legígéretesebb osztrák edzőnek tartottak. Ketten együtt – és Christian Jauk klubelnökkel a háttérben – egy hároméves terv megvalósításába kezdtek, amelynek a végére stabil európai kupaindulást tűztek ki. Első lépésként nagytakarítást végeztek a keretben és megváltak azoktól a játékosoktól, akik nem tudtak hozzáadni a csapat teljesítményéhez. A fő cél a fiatalalítás és a fiatalokra való támaszkodás volt, már csak azért is, mert a koronavírus-járvány miatt nyilván a graziaknak is meg kellett húzniuk a nadrágszíjat. Schicker külön hangsúlyozta az úgynevezett stájer út követését, amellyel az volt a célja, hogy a klub méltán képviselhesse a tartományt az élvonalban.

Ilzer edzői kinevezése is ebbe a koncepcióba tartozott, hiszen 30 év után ő lett a klub első stájer származású edzője. A 2020 nyarán érkezettek közül sokan most is a csapat alapembereinek számítanak, a nagyfokú fiatalítás elsősorban a védelmet érintette. Csupa húsz év körüli játékos vált itt alapemberré a 25 éves, Ausztráliából szerződtetett Gregory Wüthrich vezetésével. Hozzájuk csatlakozott télen Kelvin Yeboah, aki a támadósorba hozott friss lendületet és később a sikeres játékospolitika első példájává vált.

Bár Schicker és Ilzer hároméves tervről beszéltek, az előrelépés már az első szezonban határozottan érezhető volt. Bár 2021 tavaszán jött egy kisebb hullámvölgy, de végül a szezon végére a csapat befutott a bajnokság harmadik helyére. A sportigazgató viszont nem győzte hangoztatni, hogy ettől még nem változik semmi, az építkezés ugyanúgy folyik tovább. Ezt erősítette meg az, hogy a sportigazgató és a vezetőedző is hosszabbított a klubbal, majd további fontos játékosok érkeztek. David Affengruber és Alexander Prass személyében két olyan játékos érkezett Salzburgól, akikben Grazban még láttak potenciált. A fejlődéshez ideális grazi szakmai környezet nekik is bevált. Affengruber a védelem, míg Prass a középpálya vezérévé lépett elő. A támadó Manprit Sarkaria fejlődése a mélyponton lévő Austria Wiennél rekedt meg, de Grazban ő is ideális otthonra lelt.

2021 augusztusban a szlovén NS Mura ellen sikerrel vett párharc után 2021 őszén már az Európa-liga csoportkörében is megfordult a csapat. Ez igen jelentős teljesítmény volt, különösen annak fényében, hogy a terv szerint csak két évvel később kellett volna elérniük. Itt végül a Sturm mindössze két szerzett ponttal nem sok vizet zavart a Real Sociedad, PSV Eindhoven, AS Monaco trióval szemben, de nyilvánvalóvá vált, hogy az új grazi projekt nagyon jó úton halad, főleg úgy, hogy eközben a bajnokságban a Salzburg mögött stabilan a második erővé vált Ilzer együttese. 2022 januárjában a csapat játékos-kiválasztási rendszere is jelesre vizsgázott, miután az első számú gólvágó, Yeboah Genovába távozott. Az érte kapott 6,5 millió euró nagy bevétel volt a csapatnak, ráadásul az utódja is rögtön meglett. Egy bátor, de alaposan előkészített húzással 1,8 millió euróért átigazolták a mindössze 18 éves Rasmus Höjlundot, akit az egyik legtehetségesebb utánpótláskorú játékosként emlegettek a dánok, de az FC Köbenhavn mégis elengedte, mint utólag kiderült, nem döntöttek jól északon. Höjlund rögtön kiérdemelte az osztrák közvélemény elismerését és stabil helye lett a kezdőben.

A tavalyi nyár sokáig viszonylag csendesen telt Grazban, de aztán a szezonrajt és Höjlund remeklése változtatott ezen. A dán duplája segítette elő a Salzburg legyőzését a második fordulóban, a címvédőnek azóta is ez az egyetlen veresége a bajnokságban. Augusztusban aztán végül ismét Olaszországból érkezett visszautasíthatatlan ajánlat az aktuális csatárklasszisért. Az Atalanta nem kevesebb, mint 17,2 millió eurót fizetett Höjlund játékjogáért, márpedig ilyen léptékű átigazolási díjakat inkább a Salzburggal kapcsolatban szokhatta meg az osztrák közönség. A játékos-megfigyelők ezúttal sem tétlenkedtek, és a pótlás ezúttal is azonnal érkezett a holland Emanuel Emegha és a dán William Böving személyében. A klubnál tapasztalható fejlődési ív pedig emelkedett tovább, hiszen ezúttal már az Európa-liga csoportkörében is meghatározó teljesítményt tudott felmutatni Ilzer csapata, csak a rosszabb gólkülönbségen múlott, hogy Sturm nem jutott tovább a csoportkörből. Eközben a bajnokságban a Salzburgot is sikerült megszorongatni, a négy szezonbeli mérkőzésük is eléggé kiegyenlített képet mutat: 1-1 grazi és salzburgi siker mellett két döntetlen a mérleg.

A sikerek nagyrészt köszönhetőek az Andreas Schicker vezetésével kiépített játékos-megfigyelői hálózatnak, amely eddig minden távozó helyére megtalálta az ideális utódot (a modell kísértetiesen emlékeztet a Brightonéra, amelyet ebben az írásunkban részleteztünk). A sportigazgató a kupagyőzelem után így összegezte a koncepciójukat.

„Látható volt, hogy milyen magas összegekért adtunk el játékosokat. Nyerni akarunk, sikeresek szeretnénk lenni, de eközben fejleszteni szeretnénk a játékosokat is, hogy őket aztán nyereségesen tudjuk eladni. Fejlődés plusz siker – ebben kell megtalálni a lehető legjobb egyveleget. Ez a mi szilárdan lefektetett hozzáállásunk, ehhez tartjuk magunkat”

– fejtette ki a sportigazgató.

A játékosok fejlesztése bizony eléggé hatékonyan zajlik Grazban, és ez biztosítja is a klubnak a jelentős bevételeket. Ebben van nagy szerepe edzőként Ilzernek, aki miután 2020-ban távozott az egyre kilátástalanabb helyzetbe sodródó Austria Wientől, Grazban megmutatta, hogy nem voltak véletlenek a korábban a Hartbergnél és a Wolfsbergnél elért látványos eredményei.

Egy nagyratörő edző

Ez a mostani kupagyőzelem több szempontból is történelmi siker volt Ilzer számára. Egyrészt 2015 óta ő az első kupagyőztes osztrák tréner (akkor Adi Hütter a Salzburg kispadján ünnepelhetett), másrészt ő a Sturm Graz első osztrák trénere, aki trófeát nyert a csapattal. Ez azért egy ilyen patinás együttesnél eléggé furcsán hangzik, de eddig hazai bajnoki aranyéremhez vagy kupagyőzelemhez csak a tavaly elhunyt bosnyák edzőikon, Ivica Osim és a német Franco Foda segítette a csapatot (összesen három bajnoki címről és öt, azaz immár hat kupagyőzelemről van szó). Ilzer tehát elég neves elődök nyomdokaiba lépett a mostani sikerrel, Stájerország szülöttjeként pedig igazán megható lehet számára az, amit most elért.

„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez teljesen hidegen hagy, természetesen jó érzés ezt a trófeát megszerezni. Viszont összességében már az hatalmas megtiszteltetés, hogy a Sturm Graz edzője lehetek. Ez az, ami engem büszkévé és boldoggá tesz”

– nyilatkozta büszkén Ilzer a grazi ünnepléskor.

Nem véletlen, hogy Ilzer neve egyre több topligás csapatnál vetődik fel, legutóbb például az Eintracht Frankfurt megkereséséről lehetett hallani. Kiérlelt, egyértelműen behatárolható játékelképzelése a grazi sikerek alapját képezi, és Schickerék ehhez keresték, keresik az ideális játékosokat. Ráadásul a fiatalítás is a most 45 éves edző ínyére volt, hiszen korábbi állomáshelyein mindenhol megmutatta, hogy ért a fiatalok fejlesztéséhez. Az Austria Wiennél például nála mutatkozott be Patrick Wimmer a felnőttcsapatban, akit azóta már a német Bundesligában is elismernek, a szezonban a VfL Wolfsburggal küzd az európai kupaindulást jelentő helyek egyikéért. A grazi együttes tervszerűségét a korábban az Austria Wiennél Ilzer mellett másodedzőként dolgozó taktikai szakértő, Sargon Duran is kiemelte.

Ez a világos játékfelfogás minden felett áll és mindent áthat. Eszerint a játékfelfogás szerint vannak felépítve az edzések, eszerint választják ki és igazolják át a játékosokat, a releváns adatokat is e szerint választják ki, de az edzéseket és a mérkőzéseket is ennek alapján elemzik

– magyarázta Duran.

Ilzer felfogásában a fő hangsúly a labdaszerzések utáni átmeneteken van. Folyamatosan igyekeznek labdát szerezni az ellenfél térfelén, hogy aztán rögtön ott teremjenek a kapunál. Amint labdát szereznek, rögtön az elérhető legmagasabban helyezkedő játékost keresik. A csapata igyekszik állandó nyomás alatt tartani az ellenfelet. A védősor is magasan fel van tolva. Affengruber vezetésével a védők elég gyorsak ahhoz, hogy kontroll alatt tartsák a nagy területet, de a középpályáról Jon Gorenc Stankovic is hatékonyan tud visszasegíteni. Az agresszív letámadáshoz ideális alapfelállást biztosít az Ilzer által Grazban is alapformációvá tett középpályás rombuszalakzat. A négyfős középpálya ideális jelenlétet biztosít a pálya centrumában. Prass és a csapatkapitány, Stefan Hierländer vertikális és diagonális mozgásaival biztosítja az összeköttetést a támadók felé. Eközben a vonal melletti területek betöltését a két lendületes szélső védő, Jusuf Gazibegovic és Amadou Dante biztosítja, őket segíti kimozgásokkal a két lendületes támadó, azaz Emegha, illetve a tavaszra látványosan magára találó, a kupadöntőt a duplájával eldöntő Sarkaria. Eleinte még voltak nehézségek a mélyen visszaálló ellenfelekkel szemben, de a sok elmozgáson alapuló támadójáték az évek folyamán egyre hatékonyabbá vált, ráadásul a rögzített szituációk után is rendkívül hatékony a Sturm. A jelenlegi bajnoki szezonban a Sturm érte el a legtöbb gólt pontrúgás után, a góljaik harmadát ilyen helyzetekből szerezték.

Ehhez a fajta játékhoz természetesen remek erőnlét is kell, és elsősorban ebben a szegmensben szembetűnő a csapat előrelépése. Ilzer stábja az évek folyamán több elismert szakemberrel is bővült, így a klub minden téren a legprofibb módon működik. A fizikai téren sokak szerint már a Salzburggal vetekszik a grazi csapat felkészültsége. Több bajnoki mérkőzésen is megfigyelhető volt, hogy az osztrák csapatok egyszerűen nem tudták végig tartani az iramot Ilzer csapatával szemben. Ezt mutatja az is, hogy a Sturm a góljai nagy részét a mérkőzések utolsó fél órájában szerezte. A kupadöntőn a viszonylag kiegyenlített első félidő után a Rapid Wien sem tudta tartani az iramot, a graziak Sarkariával és Emeghával az élen simán lekontrázták a bécsieket, amiből egy nagyobb arányú győzelem is kijöhetett volna, ha utóbbi helyzetkihasználása jobb.

Összegzés

Hároméves példamutató, következetes munka után a Sturm Graz révbe ért. Schicker és Ilzer a közös munka során egyedi, stabilitást biztosító arculatot adott a csapatnak. A hatékony játékoskiválasztásnak és a fejlődést elősegítő grazi környezetnek köszönhetően most már attól sem kell félni, hogy a kulcsemberek távozása alapjaiban rengetné meg a csapatot. Az ígéretes fiatalokat jól kiegészítik a rutinosabb, a csapatot több éve szolgáló játékosok, így például a már a 2018-s kupasikerben is részt vállaló csapatkapitány, Hierländer és az idén már csak epizódszereplő Jakob Jantscher.

Érdekes lesz az is, hogy mi lesz Ilzer sorsa, aki most már nem először bizonyította, hogy a legtöbbre hivatott osztrák edzők közé tartozik. Ilzer egy kis stájer faluból indult, folyamatosan képezte magát minden téren, még Jupp Heynckesnél és Arsene Wengernél is járt tanulmányúton. Pályafutásáról a grazi munkássága elején egy kétrészes portré keretében részletesen is írtam (ezek itt és itt olvashatók). Kivételes elhivatottsága alighanem rövid időn belül ennél is magasabb szintre viheti, és könnyen Oliver Glasner nyomdokaiba léphet, aki a LASK Linztől indulva most már Európa-liga-győztes edzőnek mondhatja magát a Frankfurttal.

CIKKAJÁNLÓ

A céltudatosság mintaképe – Portré Christian Ilzerről, I. rész

A céltudatosság mintaképe – Portré Christian Ilzerről, II. rész

Kiemel kép: ÖFB