Egy nagyszerű belga generáció utolsó utáni esélye a győzelemre

A belga labdarúgós az 1970-es, 1980-as években komoly tényező volt mind klub-, mind válogatott szinten, a nagy siker azonban valahogy mindig elkerülte őket. Hiába nyert az RSC Anderlecht és a KV Mechelen összesen háromszor is KEK-et, a legrangosabb kupasorozatban csak egy elvesztett döntőig jutottak a belgák (az FC Bruges 1978-ban a Liverpool FC ellen), míg a válogatott az 1980-as Európa-bajnokság fináléjában alulmaradt az NSZK-val szemben, és 1986-os mexikói vb-n a negyedik helyen zárt.

Bosszantó lehetett számukra ez az eredménysor, azonban a következő évtized történései már más megvilágításba helyezték a korábbi eredményeket. A belga futball fokozatos visszaesett, ennek volt példája a 2000-es, Hollandiával közösen rendezett Európa-bajnokság is. Belgium nem került nehéz csoportba – az olaszokkal, a törökökkel és a svédekkel játszott –, de nem tudott továbbjutni, ami hatalmas csalódás volt a szurkolók és a szakemberek számára. A belgák azonban nem keseregtek, hanem cselekvésre szánták el magukat.

Megreformálták az utánpótlásképzést, aminek hamarosan látható jelei is voltak. A 2008-as pekingi olimpiára ugyanis kijutott Belgium futballcsapata, s ha már ott volt, meg sem állt a legjobb négyig. Abban a keretben számos, később komoly karriert befutott játékost is láthattunk: Vincent Kompany, Thomas Vermaelen, Jan Vertonghen, Marouane Fellaini és Mousa Dembélé. Ők voltak az első fecskék, de ehhez a korosztályhoz tartozott Dries Mertens, Toby Alderweireld, Simon Mignolet, valamint Axel Witsel, de nem sokkal fiatalabb Kevin De Bruyne vagy Eden Hazard sem. Ezeket a neveket egyetlenegy futballkedvelőnek sem kell bemutatni, az elmúlt évtized legjobb klubcsapataiban találkozhattunk velük. Nemzetközileg jegyzett, minőségi játékosokból tehát nincs hiány.

Útban a világ teteje felé

2008 azonban még nem a sikerektől volt hangos. A szeptember eleji FIFA-világranglistán a belgák csak az 55. helyet foglalták el közvetlenül Litvánia mögött, miközben a magyar válogatott 50., Moldova 48., míg Bulgária 16. volt.

Az új generáció első komoly eredménye a 2014-es világbajnokság selejtezőinek megnyerése volt. Belgium veretlenül, nyolc győzelmet aratva előzte meg a csoportjában többek között a horvát, a szerb és a skót csapatot, így egyenes ágon kvalifikált Brazíliába. A vébén aztán egészen a negyeddöntőig jutott, ahol a későbbi döntős Argentína tudta csak megállítani. Remek kezdés volt ez Marc Wilmots csapatától az első jelentősebb tornáján, ám a 2016-os Európa-bajnokság már csalódást okozott. A szövetségi kapitányt egyre több támadás érte már a torna kezdetén is, végül a Wales elleni negyeddöntős vereség az állásába került.

Utódja a spanyol Roberto Martínez lett, s irányításával még jobb és hatékonyabb lett a nemzeti csapat. A belgák a 2018-as világbajnokságra egyértelmű esélyesként utaztak, imponáló játékkal jutottak el az elődöntőig, ám ott a franciák megálljt parancsoltak nekik. A bronzmérkőzésen aztán a torna során másodszor is legyőzték Angliát, így a legjobb eredményükkel zárták a sorozatot. A fejlődést jól példázta, hogy az oroszországi tornát követően – 2018 októberében – átvették a vezetést a világranglistán.

Roberto Martínez hat éve irányítja a belga válogatottat (Forrás: Eurosport)

Az utolsó lépés hiányzik

Az igazi siker azonban továbbra is hiányzik tőlük, sőt az elmúlt években mintha egyfajta stagnálás, némi visszaesés lenne tapasztalható. A Nemzetek Ligája sorozatban például csak egy alkalommal jutottak a legjobb négy közé, míg a 2021-es Eb-n már a negyeddöntőben búcsúztak. Úgy tűnik, hogy a nagy generációjuknak a 2018-as vb volt a csúcspont, most pedig már pályájuk csúcsán túl egyre nehezebb megismételni a kiváló eredményt. Bár a belga futball most is ipari mennyiségben neveli ki a tehetségeket, a válogatott legfontosabb egyéniségei, a csapat meghatározó vezéregyéniségei még mindig inkább a 2008-as korosztály és néhány évvel fiatalabb évjáratok tagjai.

Sok a kérdőjel, kevés az igazán megnyugtató megoldás

A kapuban a 30 éves Thibaut Courtois biztos pont, rá még a következő két tornán is számíthatnak a szurkolók, de jól jelzi a háttérben meghúzódó problémákat, hogy helyettesei a vele azonos korú Koen Casteels és a négy évvel idősebb Mignolet.

A védelemből Kompany és Vermaelen már visszavonult, előbbi már a Burnley FC edzője, de Vertonghen is kiszorult már az európai elitfutballból, és már inkább csak levezet az Anderlechtben. Helyetteseik vagy még fiatalok, vagy egy szinttel alacsonyabb nívón szerepelnek. A 19 éves Zeno Debast még tapasztalatlan – de legalább Verthongen mellett játszik az Anderlechtben –, Jason Denayer az Emírségekban szerepel, Boyata sosem volt ezen a szinten elég jó, Alderweireld pedig már a Royal Antwerp játékosa. A széleken Meunier és Timothy Castagne sem vb-győztes alapanyag, inkább csak kiegészítő emberek lehetnének egy esélyes válogatottban. A védelem tehát megújításra szorul.

Egy sorral előrébb azért már jobb a helyzet. Witsel idős kora ellenére még mindig meghatározó, de Youri Tielemans, Leander Dendoncker vagy Amadou Onana személyében megvan az utánpótlás. A támadások szervezéséért még mindig De Bruyne és Eden Hazard a felelősök. Őket segítheti Thorgan Hazard, Yannick Ferreira Carrasco, Mertens, Dodi Lukébakio, Charles De Ketelaere és Leandro Trossard. Különösen utóbbi két játékos szereplése lehet ígéretes, igaz ezen a szinten nem mondhatók tapasztaltnak.

A középcsatár posztja alapesetben egyértelműen Romelu Lukakué. Az egyetlen gond vele kapcsolatban, hogy az ősszel szinte végig sérüléssel bajlódott, legutóbbi sikeres visszatérése után pedig újra megsérült. Ha fel is épülne a világbajnokság kezdetéig, akkor sem lesz kirobbanó formában, ez pedig rányomhatja a bélyegét Belgium szereplésére.

Nos, a csatár kiváltása immár égető kérdéssé vált Martínez számára. Helyettese elsősorban Michy Batshuayi – talán ez jelentené a legkisebb módosítást –, esetleg Lois Openda lehet, előbbi karrierje már hanyatlóban, utóbbié viszont most kezd csak igazán beindulni. Lukaku hiánya Divock Origi előtt is megnyithatja az utat, aki kihagyta a válogatott őszi Nemzetek Ligája-találkozóit, most viszont újra szükség lehet a szolgálataira.

A csapat gerince tehát már túl van pályafutása zenitjén, ráadásul sokan hajlamosak a sérülésekre. Lukaku esetéről már volt szó, de Eden Hazard is hasonló cipőben jár. Szinte állandóan problémákkal küszködik, az elmúlt években nem is szerepelt eleget a Real Madridban, így kérdéses, tud-e segíteni a csapatán. Nála mindig benne van a pakliban egy sérülés, mint ahogy azt a tavalyi Eb-n láttuk. Fontos lenne, hogy ő és De Bruyne egészségesek maradjanak a torna egészén, és Lukaku is felépüljön legalább az egyenes kieséses szakaszig, míg a védelemből ne dőljön ki se Vertonghen, se Alderweireld.

Romelu Lukaku 102 mérkőzésen 68 gólt szerzett a nemzeti csapatban (Forrás: ttbksport)

A szövetségi kapitánynak is bizonyítania kell

2018-ban Roberto Martínez ázsiója újra emelkedett, miután Belgium válogatottjával látványos sikereket ért el. Akkor sok edzőt kereső klubnál felmerült a spanyol szakember neve, mostanra azonban a valamivel gyengébb eredmények miatt már nem forog annyira közszájon a neve. Pályafutása szempontjából döntő jelentőségű lenne, hogy az idei világbajnokságon legalább az elődöntőig eljusson. Ha ez nem sikerül, akkor hiába az elmúlt évek magas színvonalú munkája, mégis sokan bukásként fognak emlékezni a tevékenységére.

Kezdőcsapat

A kapuban Courtois megkérdőjelezhetetlen, míg előtte a három középső védő közül Verthongen és Alderweireld helye tűnik biztosnak. A jobb oldalon Meunier, a balon Castagne segítheti a támadásokat. A középpálya közepén Witsel és valószínűleg Onana fog szerepelni, előttük pedig De Bruyne és Eden Hazard támadja a kaput, utóbbi helyét azonban könnyen átveheti a remek formában játszó Trossard. A középcsatár Lukaku hiányában Batshuayi lehet, de nem elképzelhetetlen egy mozgékonyabb, területet nyitó játékos – Mertens – szerepeltetése sem.

Mi várható tőlük?

A csoportjukból a továbbjutás nem okozhat gondot. Kanadát és Marokkót le kell tudniuk győzni, míg a horvátok elleni csoportdöntőnek az lesz a tétje, hogy a legnagyobb esélyes Brazíliát elkerülhessék. Ehhez vélhetően meg kell nyerni a csoportot. Az egyenes kieséses szakasz azonban így sem lesz egyszerű, hiszen a következő lehetséges ellenfél jó eséllyel Spanyolország vagy Németország lesz, így mindenképpen egy szoros és kiélezett csata következik.

Kiemelt fotó: India TV News