„Egy nő sok mindent képes megtenni” – Toni Stone története

Még azok után is, hogy egyesült a minor- és a major liga az 1940-es évek közepén, a Negro Liga még legalább másfél évtizedig működött. A fekete játékosok legjobbjai akkor már az MLB-ben játszottak, de a többiek a fekete csapatok tagjai voltak. Egy volt közülük Marcenia Lyle Stone, vagy ismertebb nevén Toni Stone.

Már kiskorában, a minnesotai St. Paulban is fiúkkal játszott a homokozóban, majd később férfiakkal kezdett baseballozni, így nem volt ismeretlen számára a közeg. Gyakori, hogy a Negro Liga játékosairól ellentmondásos adatok keringenek a médiában. Itt sosem volt a játékosok nyilvántartása annyira hivatalos vagy pontos, mint a fehérek által szervezett bajnokságokban. Stone esetében azonban a félretájékoztatás részben szándékos volt, mivel a liga elöljárói, megpróbálva növelni húzóemberük nimbuszát, éveket faragtak le a korából és több ezer dollárral növelték a fizetését, mint amennyit valójában keresett.

Még Stone fiatalabb éveinek részletei sem teljesek ismertek. Gai Ingham Berlage Nők a baseballban: az elfeledett történet című könyvében azt írja: „Valószínűleg sok másik női játékossal ellentétben Stone nem játszott először softballt, majd váltott át onnan a baseballra.” Azonban számos forrás, például Teri Ann Finneman egy antológiában, a Steve Hoffbeck által írt The Brotherhood of Baseball: Black Baseball in Minnesota 1880–2000 című könyvére hivatkozva azt állítja, hogy Stone a Girls Highlex Softball Clubban játszott.

Ami biztos, hogy Stone 1921. július 17-én született, és 1937-ben már a Twin Cities Colored Giants félprofijai között játszott. Jimmy Lee, a helyi Minneapolis Spokesmanban írt a Colored Giantsről, az újság 1937. július 30-i számában ez szerepelt:

„A csapatnak az a különlegessége, hogy egy lány dobójátékos a keretük tagja. Északnyugaton egyetlen másik klub sem büszkélkedhet hasonlóval. Miss Marcenia Stone, a 16 éves leány atléta sokat tett a szurkolók szórakoztatásáért nagyszerű elkapásaival és csodás ütőerejével.”

Az egyik legismertebb kép Toni Stone-ról (Forrás: freelibrary.org)

1936-ban és 1937-es szezon első felében az American Associationben szereplő St. Paul Saints menedzsere az a Charles Evard „Gabby” Street volt, aki korábban catcherként játszott, és aki az 1930-as évek elején a St. Louis Cardinals menedzsereként dolgozott. Stone állítólagos kitartó munkája révén elérte, hogy Street belegyezzen, hogy az általa működtetett baseballiskolában edzhessen. Az Ebony magazin egyik 1953. júliusi cikkében Stone idézte Streetet, aki azt mondta: „Semmi közöm nincs ahhoz a color line-hoz, ami távol tartja az embereidet a baseballtól. És semmi közön ahhoz az íratlan szabályhoz sem, ami a nőket tartja távol a játéktól. De ha mégis…” Lehetséges, hogy ez az idézet és talán az egész Streettel való találkozás története csak egy kitaláció; ugyanebben a cikkben van egy másik idézet Stone-tól, amiben azt állítja, hogy 12 000 dollárt ajánlottak neki, hogy a Negro Ligában szerepeljen, de később kiderült, hogy ez erős túlzás volt.

Finneman szerint Stone életéről 1937-től egészen 1946-ig – amikor beteg nővérével Kaliforniába költözött – keveset tudunk. Az 1953-as újságcikkben szerepel, hogy családjával nyugatra költözött, de a beteg nővérről szóló történetet egy 1991-es interjú is alátámasztja, amit Stone Ron Thomasnak, a San Francisco Chrinocle újságírójának adott. Stone akkor ismerkedett meg Allroyd Love-val, aki a Wall Post American Legion menedzsere volt. Stone itt kezdett el játszani, majd 1949-ben a félprofi San Francisco Sea Lionshoz csatlakozott.

Még ugyanabban az évben a New Orleans Creolesba került, új együttesét a Negro Ligák történésze, Larry Lester „nagyon jó félprofi” csapatnak írta le. Stone ekkor már férjezett volt, egy olyan ember felesége, aki nem igazán rajongott felesége pályafutásáért. Ennek ellenére tavasszal és nyáron is beutazta az országot, hogy játszhasson, mielőtt a szezon végeztével hazatért Oaklandbe. 1953-ban Stone a Negro American League-ben szereplő Indianapolis Clownshoz írt alá.

Az 1953-as Ebonyban megjelent képsorozathoz – amikor az egyik képen ruhában száll ki egy autóból, a másikon pedig a Clowns mezében pattan le a csapatbuszról – a következő feliratokat fűzték: „Utcai ruhában Toni Stone egy fiatal, vonzó hölgy, aki akár valakinek a titkárnője is lehetne, de ha egyszer a csapat felszerelését viseli, akkor ő maga a labdajátékos.”

A cikkben Stone elmeséli, hogyan kezelte a helyzetet egy csoport férfi között:

„Először néhány srác kikezdett velem, de azzal, hogy körbeutazom az országot egy busznyi férfival, az én helyzetem semmivel sem másabb, mint azon énekesnőéké, akik jazzbandákkal teszik ugyanezt. Ha egyszer a srácok tudtára adod, hogy nincs majomkodás, hamarosan megadják neked a tiszteletet.”

Szintén 1953 júliusában az Our World is foglalkozott Stone-nal és a következőket írta róla: „A háromszoros bajnok Indianapolis Clowns second basemanje 16-os méretű ruhát visel. Mármint akkor, amikor éppen nem baseballozik. A pályán egy túlméretes 42-es mezben játszik, és úgy gondolkodik, mint egy férfi.”

Az első mérkőzésén egy félprofi csapat ellen sétált és egy éles single ütéssel két futást is szerzett.

Egy pillanat az életéről szóló színdarabból (Forrás: washingtonpost.com)

Finneman szerint a Stone-t népszerűsítő kampány része volt az is, hogy eltúlozták az iskolai végzettségét, azt állítva, hogy mesterdiplomája van, miközben a valóságban még a középiskolát sem végezte el. Stone mesélte el azt is, hogy általában a bírói öltözőben kellett átöltöznie. Azokon a mérkőzéseken, amelyeken játszott (1953-ban a Clowns 175 találkozójából körülbelül 50-en, és általában nem bajnokin), rendszerint a meccsek felénél lejött a pályáról, így volt lehetősége lezuhanyozni és átöltözni utcai ruhába, mielőtt a csapat többi tagja bevonult volna.

Állítólag Stone 1953 húsvétján, egy Omahában rendezett bemutató mérkőzésen ütést kapott a legendás Leroy „Satchel” Paige-től. Paige akkor az American League-ben szereplő St. Louis Browns játékosa volt. Április 5-én azonban a Browns Texasban volt, és nem játszott az Indianapolis Clowns ellen sem Omahában, sem máshol. A St. Louis-i újságok 1953. márciusi és áprilisi számainak ellenőrzése során kiderült, hogy a Browns abban az évben a tavaszi felkészülés során nem játszott bemutató mérkőzést a Clowns ellen. Lehetséges, hogy Stone és Paige máskor találkoztak a pályán, de az is lehet, hogy erre az összecsapásra sohasem került sor.

Az 1953-as szezont követően Stone a Kansas City Monarchs játékosa lett. Helyét az indianapolisi infielden egy másik nő, Connie Morgan vette át, majd a Clowns egy újabb nővel, a dobójátékos Mamie „Peanut” Johnsonnal bővült. Az 1954-es szezont követően Stone visszavonult a profi baseballtól, a kétéves ütésátlagát .243-ra becsülték a Negro Ligában. Amatőrként azonban sok éven át folytatta a játékot, majd férjét ápolta annak 103 évesen, 1987-ben bekövetkezett haláláig.

A San Francisco Chronicle-nek 1991-ben adott interjújában Stone felidézte, hogy csapattársai elkerülték, és azt mondták neki, hogy „menjen haza és készítsen kekszet a férjének”. De emlékezett kedvesebb csapattársakra is, mint például Al Lombardira a New Orleans Creolesból, akiben meg is bízhatott. „Egy nőnek is vannak álmai” – mondta egyszer Lombardinak. „Amikor befejezed a középiskolát azt mondják egy fiúnak, hogy menj és nézd meg a világot. És mit mondanak egy lánynak? Azt, hogy menjen a szomszédba és menjen hozzá ahhoz a fiúhoz, akit a családjuk választott neki. Ez nem volt helyes”.

„Egy nő sok mindent képes megtenni.”

Kiemelt fotó: share.america.gov