Egy rakás fontos mutatóban előzi a Ferencvárost az ETO

Váratlanul az ETO FC áll a magyar első osztályú futball-bajnokság tabellájának élén a 2025-2026-os szezon tavaszi rajtja előtt. Bár a tavalyi bajnoki 4. hely és a Konferencia-ligában elért eredmények (a rájátszásig jutott a csapat) sokat ígértek a győrieknek, ám az őszi első hely így sem látszott valóságosnak. A statisztikai mutatóit és a többi csapat értékeit böngészve világossá válik, miért az ETO, az FTC, illetve néhány jelzőszámban a Paks emelkedik ki a ligából, miért a Kazincbarcika a kiesésre leginkább esélyes csapat, s mi a probléma az MTK, a Diósgyőr vagy épp az Újpest csapatjátékával. Az adatokat a Streamlit alkalmazás adta, mely az Optát használja forrásként.

MTK: csaknem 2 millió eurós pluszban a mérleg

A hazai piac legnagyobb transzfergyőztese itthon a Ferencváros volt a tavaly nyári átigazolási időszakban. A Transfermarkt összesítése szerint hiába költött 4,4 millió eurót, több mint 9 millióért adott el futballistákat – a téli átigazolásokat, Varga Barnabás értékesítését nem számítjuk –, így 5 millió feletti nyereséggel zárt. Az MTK Kosznovszky Márk és Molnár Rajmund eladásával ezüstérmes volt a transzfermérleget nézve (1,9 milliós nyereség), a ZTE 1,8 milliós pluszt hozott össze. Rajtuk kívül a Paks és a Puskás is 1-1 millió euró fölötti összeggel gazdagodott.

Az Újpest senkit sem tudott eladni tavaly nyáron, ám 2,2 millió eurót költött, a lilák zárták a legnagyobb mínusszal az átigazolási időszakot. A Kisvárda egyetlen játékosra (Toniszlav Jordanov) elköltött 700 ezer eurót, és mivel nem adott el játékost, ő a képzeletbeli második a negatív mérleggel rendelkezők ranglistáján. Az ETO FC a harmadik, 400 ezerrel többet költött, mint amennyiért értékesített.

Győr, FTC: cél a meccskontroll

Két csapat van a magyar ligában, amely látványosan dominánsan próbál játszani a labdával: a Ferencváros és a Győr. Ők birtokolják a legtöbbet a labdát, az FTC átlagosan 61, a Győr 59 százalékban 90 percre vetítve. Érdekes, de az őszi idényben igen halovány teljesítményt nyújtó Újpest a harmadik csapat, amelynél 50 százalék fölött volt a labda (54 százalék) – ettől még nem volt túl sok átütőerő a csapatban.

Sejthető volt, hogy a Kazincbarcika (43 százalék), illetve a Nyíregyháza (45,5 százalék) adja majd át leginkább a labdát az ellenfeleknek. A Debrecen és a Puskás Akadémia alacsonyabb labdabirtoklási aránnyal az élboly közelében zárta az őszt, míg a spanyol futballiskola elemeit csillogtató, az utolsó 8 meccsén 17 pontot gyűjtő ZTE (49,5 százalék) egyre látványosabban próbálja magánál tartani a labdát és az irányítást a mérkőzésein.

Ahhoz, hogy egy csapat sokat birtokolhassa a labdát, értelemszerűen a labdavesztés utáni minél gyorsabb letámadásra, és labdaszerzésre van szükség. A PPDA-mutatóban (ez az ellenfél passzszáma, mielőtt a csapat visszaszerzi a labdát) az ETO (8) és a Ferencváros (8,4) emelkedik ki – a labdás játékost is ennek a két csapatnak a futballistái támadják a leghatékonyabban –, s meglepetésre a tabellán kiesőhelyen álló Nyíregyháza a negyedik (10). 90 percre vetítve az MTK és a ZTE (12-12), illetve a Kisvárda választ középmagas vagy mélyebb védekezést, ők kevésbé törekszenek a labda minél gyorsabb megszerzésére.

A magas letámadásból a Paks szerzi a legtöbb labdát meccsenként, őt az ETO és az FTC követi, a legkevesebbet pedig az Újpest és az MTK. 

A magas letámadás következtében messze a ZTE és a Kazincbarcika veszíti el a legtöbb labdát a védekezőharmadában, utánuk jön az Újpest és a Diósgyőr. Ebben a mutatóban a Paks a legjobb.

Nyílt játékból a ZTE és a Győr a legveszélyesebb

A várható gólok (xG) számát nézve az ETO FC vezet (2,5), de a Ferencváros (2,4) és a Paks (2,3) is jól teljesít, csakúgy, mint a szezon végét megnyomó ZTE (2,2). A sereghajtó itt is a Kazincbarcika (1,1), amely a Kisvárdát előzi meg (1,4). A meglepetés a Debrecen alacsonyabb mutatója (1,6), amely a tabellán viszont a 4. helyen áll – nem csak ez az egy értéke igazolja, hogy ősszel alaposan felülteljesített.

Ha a rögzített játékhelyzeteket nem számítjuk, csak a nyílt játékhelyzetekben kialakított veszélyt, a Zalaegerszeget egyedül az ETO előzi meg. 

Szögletből és szabadrúgásból a Paks, a Ferencváros és a Nyíregyháza jelenti a legnagyobb veszélyt, a leghatékonyabban a Kisvárda védekezik rögzített helyzeteknél.

Kazincbarcika, Kisvárda: alig lőnek

A legtöbb időt három csapat, sorrendben a Ferencváros, a Győr és a Paks tölti el az ellenfél védekezőharmadában, és ők juttatják el a legtöbbször a labdát a rivális tizenhatosán belülre – mindkét mutatóban kiemelkednek a mezőnyből.

A legtöbb lövés is a Győré átlagosan, a Paks és a Ferencváros próbálkozik még sokat, a legritkábban pedig a Kazincbarcika és a Kisvárda.

A legkevesebb lövést az ETO engedte a kapujára, mellette az FTC emelkedik még ki ebben a mutatóban, míg magasan a legtöbbször a Kazincbarcika és az MTK ellen próbálkoztak lövéssel az ellenfelek.

Bognár György és az xGA

Statisztikai értelemben szintén különleges, hogy az őszi bronzérmes Paks ellen alakították ki a harmadik legtöbb veszélyes helyzetet (xGA). 

Bár Bognár György régóta nyíltan vállalja, hogy miután csapata minden évben a legtöbb gól megszerzésére törekszik a bajnokságban, ez egyúttal azzal jár, hogy sebezhetőbb a védelme. Az xGA-mutató alapján az MTK-é és a Debrecené is az. A legjobb érték az FTC-é és a Győré.

A várható pontokat (xPts) nézve, vagyis, hogy egy csapat a gólveszélyt ígérő helyzetei és a kivédekezett nagy helyzetek száma alapján hány pontot kellett volna, hogy szerezzen ősszel, a Győrt és a Ferencvárost az Újpest követi a képzeletbeli tabellán, ahol a Kazincbarcika az utolsó. A Debrecen felülteljesítését talán ez az ábra mutatja leginkább.

A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.