NBA: Csillagvándorlás

A szabadügynökök névsorában nincs meghatározó játékos az NBA 2020-as piacán, a csapatok mégis megtalálhatják a módját, hogy csere útján fejlesszék a már meglévő keretüket. Az offseason során elérhetővé válhatnak olyan csillagok, mint Chris Paul, Jrue Holiday, Myles Turner, Bradley Beal, Victor Oladipo és Gordon Hayward. Az ő aktuális helyzetüket és vándorlásuk lehetséges célállomásait vizsgáltuk meg.

 

CHRIS PAUL – UTOLSÓ TÁNC

Oklahomába cserélésekor nem lehetett tudni, kell-e majd első körös picket adnia az OKC-nek Paul mellé, ha szeretne szabadulni a fizetésétől, vagy lesz-e egyáltalán olyan csapat a ligában, aki megpróbálkozik egy 35 éves irányítóval, aki 40 millió dollárt keres évente. Jövőre betölti a 36-ot, a fizetése is növekszik, most mégis verseny indulhat a megszerzéséért. Bármennyire lenyűgöző szezon is van a háta mögött, és még ha úgy is tűnhet, hogy Chris Paul nem öregszik, csak tapasztalatot szerez, bármikor elkezdhet lassulni, ráadásul a komoly sérülések esélye emelkedik a kor előrehaladtával. Amelyik csapat cserél érte, az tizenkilencre kér lapot.

A Milwaukee kénytelen lépni valamit, ha szeretnének eredményt elérni, és ezzel maradásra bírni Giannist 2021-ben. A playoffban épp egy olyan elit labdakezelő és szervező hiányzott a keretből, mint Paul. Eric Bledsoe köré építhetnek egy csomagot, ha megéri számukra a kockázatot, hogy „all in”-t mondanak a következő évben.

A Philadelphia számára alapvetően nem kell irányító, viszont szükségük van egy mentorra, aki vezére tud lenni a csapatnak, ezzel betöltve az űrt, amit Butler hagyott maga után, illetve a Horford- és Harris-szerződésekkel sincs túl sok opciójuk válogatni a partnerek között. Embiid nem játszott még igazi „floor general” mellett, és CP3-nek sem volt soha olyan képzett magasember partnere, mint Joel. Kettejük „pick and roll” játékánál épp csak a Giannis – Chris Paul kapcsolat lehetne ütősebb.



JRUE HOLIDAY – A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM

A mögöttünk álló idény „legjobb csapattársának” járó Twyman-Stokes díj nyertese, a New Orleans  „combo-guard”-ja, a liga egyik legjobb „two-way” kisembere, Jrue Holiday is csapatot válthat az offseason során. A Pelicans jelenleg az újjáépülés fázisában tart, amelybe nem illik bele a veterán irányító. 2021-ben kiléphet szerződése utolsó évéből – amit minden bizonnyal meg is tesz, hogy egy utolsó, több évre szóló nagy kontraktust kössön –, azaz az érte kapható értékek mennyisége, minősége most még maximalizálható. A Pels célja minél több fiatalt és draftjogot felhalmozni a jelenleg már meglévő mag mellé. Holiday piaci értéke nehezen meghatározható, mert nagyban függ az érte harcba szálló csapatok helyzetétől és vérmérsékletétől.

A Brooklyn Nets az előző „deadline” idején is folytatott párbeszédet a New Orleansszel az irányító kapcsán. Jrue erősségei tökéletesen egészíthetnék ki Kyrie Irving gyengeségeit, ezért nehéz a ligában Holiday-nél jobb párt találni Irving mellé. Ennek ellenére sincs nyert helyzetben a Nets, mert a tárgyalásokhoz csatlakozott a Denver Nuggets, akik számára szintén ideális lehetne a Murray – Holiday duó. Surranópályán megérkezhetnek a versenybe olyan együttesek is, mint a Milwaukee Bucks, a Minnesota Timberwolves vagy éppen az Atlanta Hawks.



MYLES TURNER – MAJDNEM UNIKORNIS

Az Indiana Pacers 24 éves centere, Myles Turner nem tipikus sztár alkat, hiszen csak 12.1 pontot átlagol 6.6 lepattanó mellett, ami kezdő középjátékosként meglehetősen halovány teljesítmény. Miért lehet mégis fontos tényezője a 2020-as cserepiacnak? Mert olyan képességek kombinációjával rendelkezik, amelyekkel a ligában csak nagyon kevesen. Elit dobásblokkoló, remek védő, méretéhez képest mozgékony, valamint center létére stabil tripladobó. Messze nem Karl A. Towns szint – olyan nem is lehet talán senki rajta kívül –, de épp eléggé magabiztos a hármasvonal mögül, hogy az ellenfél centere kénytelen legyen követni őt a periméterre, ezzel támadójátékban teret nyitva a társaknak. A Pacersnek egyetlen oka van csak Turner cseréjére, egy „small ball” center: Domantas Sabonis. A litván magasember All-Star meghívót érő teljesítménye a szezon során végképp eldöntötte a Turner és közte zajló versenyt, amely azért csak egyetlen győztessel végződhetett, mert mindketten jobbak, ha a másik nincs a pályán. Turner 20.4 pontot és 9.5 lepattanót átlagolt 36 percre vetítve, mikor Sabonis sérült volt. A Pacers részéről az a legokosabb döntés, ha nem erőltetik azt, ami nem megy, inkább cserélnek valaki olyanért, aki a keret többi tagjához és a klub hosszú távú terveihez egyaránt illik.

Myles Turner megoldást jelenthetne a Houston Rockets számára, ahol Hardenék kiosztásaiból, gyűrű közeli átadásaiból, valamint „alley-oop”-okból könnyű kosarakat szerezve, úgy emelhetne a statisztikai mutatóin, hogy energiáinak nagy részét a védekezésre fordítaná. Reálisan Robert Covingtont kérhetné az Indiana cserébe, aki pedig remekül illene TJ Warren és Sabonis mellé. Mindkét fél számára már-már tökéletes ez a csere, mégis ezek valósulnak meg legritkábban a valóságban. A Golden State Warriors számára szintén jó fit lehet Turner, viszont amit a GSW kínálni tud, az nem túl kecsegtető indianai szempontból. A Charlotte Hornets-be megfelelne a kora, a képességei, a státusza és szerepe szerint is, valamint egy iszonyatosan szórakoztató fiatal csapat jöhetne létre az ő érkezésével, de náluk sokkal esélyesebb Myles megszerzésére a Boston Celtics, akikről majd később esik szó, egy másik sztár kapcsán.



BRADLEY BEAL – MENNI VAGY MARADNI?

John Wall Achilles-ín szakadása óta rendszeresen napirendre kerülő téma az NBA-ben Bradley Beal csapatváltása. Annak következtében, hogy tavaly nyáron szerződését két évvel meghosszabbította, az idény végéig nem cserélhette a klubja sehová. A moratórium lejártának közeledtével viszont ismét a középpontba került több GM radarján is. Los Angelestől Bostonig, San Franciscótól Denveren és Milwaukee-n át Brooklynig, mindenhol ő a legforróbb téma. Nem is csoda, hiszen Beal az előző szezonban briliáns támadójátékot bemutatva mérkőzésenként 30.5 pontot szerzett, és kiosztott 6.1 gólpasszt. A Wizards jelenlegi kerete valahol az újjáépülés és a középszer közt ragadhat még Wall váratlanul jó visszatérése esetén is, ezért adná magát a lehetőség, hogy a Bealért kapható ellenértékkel teljesen új lapot nyissanak a csapat életében. Mégsem kommunikálták soha egyetlen percig sem, hogy hajlandóak lennének elcserélni a hátvédet, sőt a játékos is rendszeresen elmondja, mennyire szereti a várost, esze ágában sincs elköltözni, illetve Washingtonból szeretne pályafutása végén visszavonulni.

„Nem zörög a haraszt”, tartja a mondás nagyon helyesen, mégis meghatározhatatlan, mi a Wizards GM-jének valódi célja. Egyrészt minden lehetősége megvan, hogy adjon egy esélyt a John Wall-lal kiegészülő keretnek, másrészt egy játékos árának feltornászására a leghatékonyabb módszer az, ha minden ajánlatot azonnal elutasítva, pókerarccal állítja: Nem eladó!




VICTOR OLADIPO & GORDON HAYWARD – SORSTÁRSAK

Gordon Hayward és Victor Oladipo tettek már le annyit a parkettre, hogy külön-külön is kiérdemeltek volna egy saját bekezdést, de nem tudok elmenni kísértetiesen hasonló tragédiájuk mellet. Mindketten szervező feladatokat is ellátó „two-way” játékosok, akik karrierjük legjobb szezonjában első opcióként csapatuk vezérévé léptek elő, amiért első All-Star meghívójukat is kapták. Ezt követően érte utol őket a balszerencse, és ártatlan szituációban szenvedtek el borzasztó sérülést. Haywardnak a fizikai felépülésen túl, majdnem egy teljes játékkal töltött idényre volt szüksége ahhoz, hogy tartósan régi önmagát idézze.

Oladipo az út ezen szakaszához még el sem érkezett, de legalább az idei playoffban már láthattunk tőle néhány szép és dinamikus megmozdulást, ami bizakodásra adhat okot. Már a döntő ideje alatt felröppent pletyka szintjén, hogy az Indiana hátvédje nem érzi jól magát jelenlegi együttesénél, amit hiába cáfolt azonnal, azóta is feltételezések sokaságának nyújt kiváló táptalajt. A helyzetet súlyosbítja, hogy 2019-ben, miközben a sérüléséből lábadozott, a Pacers megpróbált diszkont áron (négy évre 80 millió dollár) hosszabbítást kötni vele, amit érthető okokból nem fogadott el. Ebből kifolyólag szerződése 2021-ben lejár, és szabadon igazolható játékossá válik. Gordon Hayward elméletileg már idén szabadügynök lehetne, viszont gyakorlatilag szintén csak jövőre választhat magának csapatot, mivel játékos opcióval rendelkezik, ami 34 millió dollárt garantál számára 2020-ban. (Ezt az összeget megközelítőleg sem kaphatná meg sehol máshol.)

Itt ér össze közvetlenül hőseink története, ugyanis a legfrissebb jelentések szerint, az Indiana érdeklődik Gordon Hayward iránt. Mi szüksége lenne egy nagyon hasonló erősségekkel rendelkező, de drágább és idősebb játékosra a Pacersnek, ha nem pont Oladipo helyére, vagy pont őt ellenértékként használva szeretnék megszerezni Gordont? Az sem kizárt teljesen, hogy a háttérben egy „blockbuster” üzlet van készülőben, amiben több, eddig nem említett játékos is helyet cserél egymással a két klub között.



Ott lóg a levegőben a lehetőség, hogy Gordon – a feljebb említett – Myles Turnerért cserébe érkezne Bostonból Indianapolisba, és Oladipo klubváltása a Celtics – Pacers üzlettől függetlenül történne meg. Victor Oladipo piaci értéke messze nem olyan magas, mint amire képességei és kora predesztinálnák, így ő lehet az offseason legnagyobb fogása, ha egészséges tud maradni a jövőben. Talán nincs is csapat a ligában, amelynek ne jelentene erősítést, mikor tökéletes fizikai állapotban van, ezért az egyetlen kérdés csak az: Ki hajlandó a sérülések és a lejáró szerződése ellenére is kockáztatni Oladipóval?  A liga összes klubja közül vakon is tippelhetnénk, akkor sem biztos, hogy messzebb járnánk az igazságtól, mintha a logikus érvekből próbálnánk következtetni.



Az offseason kapcsán írt előző cikkünket itt olvashatjátok. 

A képek forrása: clutchpoints.com 

0 0 vote
Article Rating
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x